Méhekkel kerestetik az aknát

A Balkánon lezajlott háború kezdeteitől – 1991-től – fogva, négy éven át tömegével rakták le az aknákat Horvátországban: körülbelül 90 000 aknát telepítettek 750 négyzetkilométeren, országszerte, bármiféle terv és térkép nélkül. A telepítés kezdete óta 2500 ember vesztette életét amiatt, hogy aknára lépett.

Ma is, két évtizeddel a háború befejezése után, szedi áldozatait az aknamező, 316 ember haláláért felelős, közöttük 66 aknász haláláért.

Addig nem lesz béke az országban, amíg ez a probléma meg nem oldódik, mert egyfajta terror alatt élünk” – mondja Dijana Plestina, a kormányzati mentesítő iroda vezetője.

Nikola Kezic professzor a méhek viselkedésének szakértője, ezt a tudását kamatoztatja, amikor a méheket olyan táplálékra trenírozza, amelynek TNT szaga van.

Növények, amelyek újra halandóvá változtatják a ráksejteket

Van egy bizonyos összetevő egynémely növényi élelemben: az apigenin, ami véget vet a mellrák-sejtek halhatatlanságának – állapították meg az Ohio State University kutatói.

A petrezselyem, a zeller és a kamilla tea az apigenin legismertebb forrásai, de sok egyéb gyümölcsben és zöldségben is megtalálható.

A ráksejtek úgy tudnak osztódni megállás nélkül, hogy meggátolják azt a folyamatot, amely normálisan, a ciklus végén halálra ítélné őket a program szerint. Az apigenin a mellrák-sejteknél leállítja ezt a gátlást, mutatta be a kutatás.

Az apigenin – a becslések szerint – 160 fehérjéhez képes kötődni az emberi szervezetben, ezzel szemben a gyógyszerek egyetlen molekulát céloznak meg.

Az Amazonas folyó két hét alatt lebontja a fakérget, ágakat

A tudósok sokáig úgy vélték, hogy az esőerdőben keletkező szén leúszik az Amazonas folyón, és az óceán mélyén rakódik le.

A Washington Egyetem kutatói már vagy három évtizede foglalkoznak az Amazonas folyóval, tíz évvel ezelőtt kimutatták, hogy a folyó nagy mennyiségű széndioxidot bocsát ki. Már csak az maradt rejtély, hogyan lehetséges ez, ha a kéreg és az ágak nem emészthetők a folyókban élő baktériumok számára.

A Nature Geoscience-ben megjelent tanulmányukban a kutatók megoldják a rejtélyt: bebizonyítják, hogy a fás anyagot is csaknem teljes egészében megemésztik az Amazonas folyó baktériumai, ez okozza a folyó ‘kilégzését’.

A poszttraumás iraki és afganisztáni veteránok agya újra meg újra átéli a rettegést, soha nem pihen

Tragikus dolog, hogy a kutatások szerint több amerikai katona követett el öngyilkosságot 2012-ben, mint ahányat megöltek harc közben Afganisztánban, ugyancsak abban az évben.

Az 1,7 millió Irakban és Afganisztánban szolgálatot teljesített katona közül körülbelül 20 százalékuk szenvedhet PTSD-ben – poszttraumás stressz rendellenességben, ami zavart okoz a memóriájukban, rémálmokat kelt, és az egyszer átélt események újra és újra átélésére késztet.

Kié lesz a zirci arborétum?

A Greenfo-n olvastuk:

Tavaly röppent fel a hír, hogy a zirci arborétumot a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól átveszi a zirci ciszterci apátság. Akkor Jávor Benedek kérdéssel fordult Fazekas Sándor miniszterhez, hogy mi igaz ebből. Tavalyi válasza szerint jogszerűen nem lehet átadni a védett arborétumot. Szerdán Orbán Viktor bejelentette, hogy átadják a szerzetesrendnek a védett területet.

Az arborétum, a ciszterci rend és a miniszter ugyanaz, mint tavaly. Ezek szerint csak a jogszabály változhatott azóta, anélkül, hogy észrevettük volna, máskülönben nincs magyarázat. Vagy van?

A stressz megnöveli a vérzsír-szintet

A szakértők már évek óta ismétlik, hogy az érzelmi stressz fokozza a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségek kockázatát, együtt az egészségtelen életmódi szokásokkal: a dohányzással, a helytelen táplálkozással, az ülő életmóddal.

Spanyol kutatók most azt nézték meg, hogy a munkahelyi stressz hatására hogyan alakulnak át a zsírsavak a szervezetben. Több, mint 90 000 dolgozónak – akik orvosi vizsgálaton is átestek – vizsgálták a kockázatát.

Az egészséges élet kulcsa az ezerarcú természet

Sajtóközlemény

Kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület

Budapest, 2013. május 17.

Májusban már javában érezhetjük a hosszú tél után újraéledt természet erejét és ebben a hónapban ünnepeljük világszerte a Biológiai Sokféleség napját. A Magyar Természetvédők Szövetsége e hónapban számos rendezvényt szervez a helyi természeti értékek megismertetésére és megóvására, amellyel céljuk, hogy közelebb hozzák az emberekhez a természetet, ezáltal többen tegyenek valamit a biológiai sokféleség hanyatlásának megállítása érdekében.

Rendezvényeiken a szervezők a biológiai sokszínűség ezer arcát mutatják be, biztatnak arra, hogy ismerjük meg jobban a természet csodáit, töltsünk több időt a természetben és tippeket adnak a ház körüli biológiai sokféleség javítására.

Az omega-3 kivédi a telített zsírok és a finomított cukor hatását az agyra

A Liverpooli Egyetem Öregedés és Krónikus Betegségek Intézetének teamje áttanulmányozta az utóbbi 10 évben megjelent kutatási anyagot, azzal a céllal, hogy megállapítsa, elegendő anyag áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy kijelentsék, az omega-3 zsírsavaknak szerepük van a fogyás segítésében.

A kutatásokból kiderült, hogy a magas telített zsírtartalmú táplálkozás megszakítja az új idegsejtek keletkezésének folyamatát, az omega-3 zsírsavakban gazdag táplálkozás azonban kivédi ezt: stimulálja a táplálkozásért, a tanulásért és a memóriáért felelős agyterületet.

185 tanulmányból szerzett adathalmazból kiderült az is, hogy a halolajnak nincs közvetlen hatása erre a folyamatra az agyban, ellenben azzal fejt ki védő hatást, hogy nem engedi, hogy a finomított cukrok és a telített zsírok meggátolják az agy ellenőrző szerepét a táplálékbevitel felett.

A civilek sürgetik a földjogi szabályozás átalakítását

Civil szervezetek sürgetik a kormányt, hogy a földjogi szabályozást úgy alakítsa át, hogy az hatékonyan akadályozza meg a magyar termőterületek külföldi kézbe való jutását, illetve járuljon hozzá nagybirtokrendszer lebontásához.

Kaptunk még egy kis időt? az Arktisz egyelőre egyensúlyban van

„Azt vártuk, hogy a felmelegedés miatt a talajból felszabadul az ott tárolt szén, és a légkörbe kerül” – mondja Josh Schimel, környezettudomány professzor (University of California, Santa Barbara).

A fokozatos felmelegedéstől a felső talajrétegekben, amelyek addig fagyottak voltak, felgyorsul a bomlás folyamata, és kikerül az üvegházgáz a légkörbe.

Messze fönn, Északon, az örökké fagyott talaj a globális szénkészletnek csaknem a felét tárolja, így azt gondolták a tudósok, hogy már egy-két fok hőmérséklet-emelkedés is elegendő lehet nagy tömegű széndioxid felszabadulásához – ezzel a széntároló kapacitás szén-felszabadító kapacitássá válna.

„Az Arktisz a leggyorsabban melegedő táj a Földön, ezért fontos megérteni, hogyan reagál a fagyott talaj a változásra.”