Az emberi tevékenység miatt szárad ki Ausztrália déli része

A National Oceanic and Atmospheric Administration* – NOAA tudósainak új klímamodellje szerint az üvegházgázok miatt szárad ki Ausztrália.

*Nemzeti Óceán- és Atmoszféra Minisztérium, USA

A NOAA tudósai kifejlesztettek egy új, nagy felbontású klímamodellt, amely azt mutatja, hogy a dél-nyugat ausztráliai esők csökkenését az ember által a légkörbe juttatott üvegházgázok növekedése és az ózonlyuk okozza.

“Ez az új, nagy felbontású klímamodell meglehetősen nagy pontossággal képes szimulálni a csapadékot az egyes régiókban, összehasonlítva a korábbi modellekkel” – magyarázza Tom Delworth, a NOAA Geofizikai Folyadékdinamikai Laboratóriumának munkatársa, aki maga is segített az új modell kifejlesztésében. “Ezzel a modellel jókora lépést tettünk előre a regionális klímaváltozás előrejelzésében, különös tekintettel a vízkészletekre.”

Több klíma-szimulációt végeztek a globális klímamodellel, hogy tanulmányozzák a csapadékmennyiség hosszabb távú változását a Föld különböző régióiban. Az egyik megdöbbentő változás éppen Ausztrália fölött ment végbe: Ausztrália déli részén hosszabb távon az esőzés és a téli csapadék  csökkenését figyelték meg.

A természeti és az emberi tevékenység okozta klímatényezőket szimulálva, a tudósok kimutatták, hogy a csapadékmennyiség csökkenését elsősorban az emberi tevékenység nyomán a légkörbe kerülő üvegházgázok idézik elő, a másik forrás a mesterséges aeroszolok miatt vékonyodó ózonréteg.

A modellel több természetes okot is teszteltek, beleértve a vulkánkitöréseket és a napsugárzás változásait. De ezek közül egyik sem tudta a hosszú távon megfigyelhető kiszáradást reprodukálni. Ezek szerint a kiszáradási trend az emberi tevékenység következménye.

Ausztrália déli részén 1970 körül kezdett a csapadékmennyiség csökkenni, ez a trend az utóbbi négy évtizedben növekedett. A modell folytatólagos csökkenést jelez a téli csapadékmennyiségben, végig a 21. század folyamán, siralmas következményekkel a régió vízkészletére. A kiszáradás Dél-nyugat Ausztráliában a legsúlyosabb, ahol a modell 40 százalék átlagos csapadék-csökkenést jelez a 21. század végére.

“A csapadékmennyiségben beálló változások, a szárazság  hatalmas társadalmi kihívást jelent. Az új klímamodellel pontosabban és gyorsabban tudjuk ellátni információval a környezeti erőforrás-tervezőket. Az ausztráliai szárazság tanulmányozása segíti az új modell érvényességének bizonyítását, ami az észak-amerikai szárazság tanulmányozására is hatással lehet.”

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-07/nh-adc070914.php