Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Tanulják már a cégek, micsoda lidércnyomás a Sarkkörön fúrni és kitermelni

Posted by Független.hu - 2011. szeptember 6. kedd

Tanulják már a cégek, micsoda lidércnyomás a Sarkkörön fúrni és kitermelni
2011. szeptember 5., hétfő, 05:57:31
A kanadai Sarkkörön dolgozó Agnico-Eagle aranybányászati vállalat most tanulja, milyen nehéz egy távoli, félreeső helyen kitermelni a nagy, de elérhetetlen készletet: legyen szó olajról, gázról vagy ásványokról. A készletek nagyságát ecsetelő kommentárok ritkán tesznek említést az elképesztő szállítási körülményekről, a jegesmedvékről, az acéltörő fagyról. Csak arról szól a hír, hogy melegszik az Északi-sark, olvad a tengerjég, rövidebbek a telek, és ez megnyitja az ásványi kincsek feltárása előtt az utat.A bizakodó szavak mögött ott a rideg valóság: milyen a jeges világban dolgozni. És az Északi-sark felmelegedése, az örök fagy felengedése ahelyett, hogy megkönnyítené a munkát, inkább még bonyolultabbá teszi.

A távoli Északon fekvő, kanadai illetőségű Nunavut az egyik legértékesebb, a mélyben mesés kincseket rejtő hely, mégis csak egyetlen bányavállalat működik itt,az Agnico-Eagle.A cég eddig másfél milliárd dollárt költött az üzletre. Aranybányája szó szerint a semmi közepén fekszik, földhányások, gátak tartják féken a sekély tavakat körülötte. A hőmérséklet mínusz 50 Celsius fokig is süllyed télen,ami az embernek pillanatokon belül fagyási sérülést, a berendezéseknek működésképtelenséget jelent.
A munkásokat repülőgéppel szállítják, már amíg az időjárás engedi. Az egyetlen földi összeköttetés egy kavicsos út, amit maga a cég épített, ez egy kisvárosba vezet, 113 kilométerre délre a bányától. Az út minden egyes kilométerének megépítése 550 000 dollárba került.Ennek az összegnek a felére kalkulálták előzetesen az építési költséget.Gyakorlatilag nincs infrastruktúra Nunavuton, egy kétmillió négyzetkilométernyi területen, ami csupa szikla és jég, és ahol a nagy területen szétszórva csak az inuitok élnek – mintegy 33 ezren.

A nehéz berendezéseket, a pótalkatrészeket és a dízel üzemanyagot a rövid nyári időszak alatt kell odaszállítani, az út egy részét uszályokon téve meg, majd a drágán megépített úton.

“Nagyon nehéz elhinni, hogy Kanada földrajzi közepén vagyunk. Amit az elmúlt 16 hónap alatt megtanultunk, az az, hogy létezik hosszú távú tervezés és van igen hosszú távú tervezés, mint itt” – mondja az Agnico-Eagle elnöke.

Márciusban egy tűzben leégett a konyha. Emiatt a cégnek evakuálnia kellett több mint 300 alkalmazottját, és pár emberrel kellett működtetnie a bányát. A nyár végén fog megérkezni az új, többmillió dollárba kerülő konyha.

Októbertől márciusig a zord éghajlat miatt le kell állítani több feltáró helyet. Jegesmedvék és hóviharok akadályozzák a munkát. Három hónapon át nagyon kevés a fény, vagy semennyi itt a messzi északon. Az alacsony téli hőmérséklet miatt törik a fém, besűrűsödik az olaj, ezért a helikopterek sem repülnek.

A repülés még a nyári hónapokban is kihívás a pilótáknak: augusztus 20-án egy Boeing B-737-es lezuhant a nunavuti telep közelében, 12 ember meghalt. A szemtanúk szerint köd volt.

És ha ez mind nem volna elég, most már azt is ki kell dolgozniuk a cégeknek, hogyan tudják megközelíteni telepeiket, ha melegszik az éghajlat, hogyan birkózzanak meg a felszín alatt két méter mélységben örökké fagyott talaj (permafrost) olvadásával.

“Tudjuk, hogyan építkezzünk a fagyott talajra, hogyan a nem-fagyottra. Csak azt nem tudjuk, mit csináljunk, ha olvad a permafrost” – magyarázza az Ottawai Egyetem professzora, permafrost szakértő.

Az Arktisz kanadai és Egyesült Államok-beli részén az épületek kezdenek összedőlni, az utak széttöredezni, ahogy a fagyos talaj melegszik.

Mégis, ahogy az ásványkincsek ára kúszik fölfelé, minden nehézség ellenére a vállalatok újra megvizsgálják a lelőhelyeket, amiket egyszer már túl költségesnek ítéltek kitermelni és nagy erőkkel megindult a kutatás.

A cégek 30 millió kanadai dollárt költöttek kutatásra Nunavutban 1999-ben, az idén már 325 milliót. Nunavutnak jelentős előnyei vannak északi-sarki vetélytársaival, Oroszországgal, Alaszkával, Norvégiával szemben: nincs bizonytalanság a tulajdonjog körül, politikailag stabil hely és hatalmas, geológiailag változatos a terület.

“Itt még vannak lehetőségek igazi nagy lelőhelyeket találni” – mondja a Peregrine gyémántbánya elnöke. De a kutatás sem könnyű. A Peregrine talált egy gyémánt tartalmú kimberlit-lelőhelyet – miután három nyáron át naponta 30 talajmintát gyűjtött össze – helikopterrel, mintánként 1000 dollár költséggel.

Nunavut azonban csak tőkeerős vállalkozásoknak való hely. Amit eddig a kutatásokra költöttek, elenyésző ahhoz képest, amennyi a termelés beindításához kell.

“Az a helyzet, hogy a távoli Északon dolgozni sokkal költségesebb, általában csak a nagy cégek vállalkozhatnak ezekre a zöld mezős fejlesztésekre” – jelentette ki a Baffinland elnöke. A cég már eddig több, mint 4 milliárd dollárt invesztált egy 149 kilométer hosszú vasútvonal és két kikötő építésébe. A vasútvonal viszonylag stabil permafroston épül – de a helyzet változhat.

“Természetesen, tekintetbe kell venni a klímaváltozást. Ez nem olyan nagyon meleg hely, de idővel, a következő század folyamán sokkal melegebb is lehet.”

“Ez gazdasági kérdés, de tudományos és gyakorlati kérdés is, ami a permafrostot illeti. Olvadni kezd vagy legalábbis melegszik, rajta az épületekkel.”

Az egyik lehetőség az, hogy mélyre verjük a cölöpöket a fagyott rétegbe, hogy megtartsák az utat, vasutat, épületeket. A másik lehetőség, hogy nagyon drága termoszifonokat helyezünk el, amik óriási, speciális hűtőblokkok, amivel szilárdan tartjuk a talajt.

Egy itt épülő bányának egészen más a gazdasági oldala, mint egy olyannak, ami máshol, délen épül.

A melegedés a fúró társaságokat is érinti, amelyek a mintákat gyűjtik, aminek alapján megállapítják, hol érdemes bányát nyitni. A permafrostot egy talajréteg fedi, amely igen gyorsan mocsárrá tud változni nyáron. Helikopterek nélkül nehéz boldogulni. “Minél melegebb lesz, annál nehezebb lesz. Minden egyes dollárból, amit fúrásra költesz, két dollár a helikopterekre megy el” – magyarázza a Major Drilling fúrócég vezetője.

A Kalifornia Egyetem előrejelzése szerint 2050-re az emelkedő hőmérséklet miatt 400 ezer négyzetkilométer területet nem lehet majd télen, fagyott utakon megközelíteni.

“Az olvadó, vékonyodó, az évnek csak néhány hónapjában létező jég súlyos, nagyon súlyos gondokat fog jelenteni az Észak feltárásában” – mondja a Calgary Egyetem vezető munkatársa.

És a globális felmelegedés nem feltétlenül segíti a hajózást. Kőszikla keménységű jégdarabok szakadnak le folyamatosan a sarki jégsapkából, amelyek beúsznak a hajózási csatornába. Egy óriás jéghegy jelenleg eltorlaszolja ezt az utat, de ha elolvad, nincs semmi, ami megakadályozza a jéghegyeket abban, hogy délre vonuljanak, és kilyukasszák a hajókat.

Ami sokkal közvetlenebb probléma, az az infrastruktúra teljes hiánya Nunavutban. Nincsen egyetlen nagyobb kikötője sem, és csak egyetlen közútja van. Az Iqaluit-i repülőtér olyan kicsi, hogy ha három járat egy időben indul, akkor kaotikus a helyzet.

Az egyik olyan terület Nunavuton, ahol nagy mennyiségű energiatartalékot rejt a föld, az Ellef Rignes sziget.

“Szörnyű hely”- mondja az állami alkalmazott tudósok csoportjának vezetője. “Még ha nagy mennyiségű olajat fedeznénk is föl itt, nem tudnánk kitermelni. A Mexikói-öbölben az olaj-elfolyást messze könnyebb lehet kezelni. Az ok: az infrastruktúra hiánya, az időjárás, és a vadállományra gyakorolt hatás.

A nunavuti önkormányzat szívesen fejlesztené a gazdaságot, hogy az inuitok szociális problémáit enyhítse, de csak mulatni tud a kommentátorok feltételezésén, hogy a klímaváltozás a bányaaktivitás gyors növekedéséhez vezet.

“A világ nagyobb részét olyan emberek alkotják, akik sosem voltak Kanadában, azok azt mondják, ‘elolvad a jég, eltűnik a jég.’ Semmi nem fog történni még sok évig.”

Forrás: Reuters-Planetark

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt szereti: