Fényes üstökös várható 2013 őszén

Az ISON nevű üstökös, amelyet nemrégiben fedezett fel két orosz amatőr csillagász, november 28-án halad el a Nap középpontjától 1,9 millió kilométerre.

A Nap hője megolvasztja az üstökös jégburkát, ebből keletkezik a látványos csóva, amely szabad szemmel is látható lesz 2013. októbere és 2014 januárja között.

Hírdetés

A gyűrűs fóka és a szakállas fóka veszélyeztetett faj lesz

Az USA Nemzeti Óceán- és Atmoszféra Minisztériuma – a NOAA – felveszi a veszélyeztetett fajok listájára a távoli, északi-sarki tengerek két lakóját: a gyűrűs és a szakállas fókát – jelentette be a szövetségi hivatal a héten.

Mind a két fajnak a tengerjég és a hó az otthona, ami egyre fogyatkozik az északi-sarki régióban a tavaszi-nyári-őszi hónapok alatt.

Nem szűri, hanem valóban megtisztítja a levegőt

Mathew Johnson, atmoszféra kémikus (Koppenhágai Egyetem) feltalált és szabadalmaztatott egy eljárást, amely a levegőt – ipari méretekben is – képes megtisztítani természetes módon, úgy, ahogy a Föld légköre megtisztítja önmagát.

Zene-e a madárdal?

Az Emory University kutatói határozott igen-nel válaszolnak erre a kérdésre.

A hím madár énekét hallgató nőstényben ugyanolyan érzelmek jelennek meg, mint az emberben, amikor zenét hallgat.

„Úgy találtuk, hogy ugyanaz az idegi jutalmazó rendszer működik a nőstény madárban párválasztás idején, amikor hallgatja a hím madár dalát, mint az emberben, ha kedvenc zenéjét hallgatja” – mondja Sarah Earp, aki a kutatást – akkor még egyetemi hallgató létére – vezette.

A poszméhek nem szeretik az aszfaltot, kövezetet

A poszméhek a talajban laknak, a szilárd burkolatú talaj elveszi az élőhelyüket, csökkenti a számukat, miközben a beporzó munkájuk nélkülözhetetlen – mutatja ki a University of Texas és a University of California (Berkeley) tanulmánya.

Ha a városépítésnek gondja volna arra, hogy minimalizálja a kövezet, burkolat használatát, és növelje a természetes élőhelyek számát, javíthatná vele a vadméhek fészkelési lehetőségét, ami az haszonnövények beporzása szempontjából létfontosságú.

„Pollinátor*-krízis állhat elő” – mondja Shalene Jha, a Texas-i Egyetem biológusa.

Nem csak a növények, állatok változatossága veszhet el, de a talajbaktériumoké is

Amikor az esőerdőt kivágják az Amazonas mentén, felégetik, majd egy idegen fűfajt vetnek el – ebből lesz a szarvasmarha-legelő…

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a mikrobiális szervezetek diverzitásának változását az esőerdők szántófölddé, legelővé alakítása nyomán.

Az elefánt emésztésétől lesz különleges zamatú a kávé

Thaiföld északi szegletében, ott, ahol az ország Laoszszal és Mianmarral  találkozik, az Aranyháromszögben, éldegél egy 20 elefántból álló csorda. Az elefántok lelegelik a kávé termését,  eltelik 15-30 óra, míg az állat megemészti, kiüríti. Az elefánt vegetáriánus diétája föld- és gyümölcs aromát ad a magoknak, mondja Blake Dinkin, aki 300 000 dollárt költött a kávé – Black Ivory Coffee vagy Fekete Elefántcsont Kávé – kifejlesztésére.

„Amikor az elefánt kávét eszik, a gyomorsavai lebontják a kávé fehérjéit, ami a kávé keserű ízét adja. Elméletem szerint egy természetes fermentációs folyamat megy végbe az elefánt emésztőrendszerében. Ez hozza létre azokat az ízeket, amiket nem kap meg az ember más kávétól.”

A Colorado folyó vízhozama jelentősen csökken az elkövetkező évtizedekben

40 millió ember vízszükségletét biztosítja a Colorado folyó, de a klímaváltozás az előrejelzések szerint 10 százalékkal csökkenteni fogja a következő évtizedekben a vízhozamát. Ezzel veszélybe kerül a hosszú távú víz-megosztási egyezség, amit a dél-nyugat amerikai városok és farmok kötöttek egymással.

„Lehet, hogy nem úgy hangzik, mintha valami nagy mennyiségű vízről lenne szó, kivéve akkor, ha a folyó már ma is túlzottan igénybe van véve” – mondta Richard Seager, klímatudós (Columbia University).

A kutatás a 2007-ben, a Science folyóiratban publikált eredményeire alapozva megállapítja, hogy a dél-nyugati vidék – a klímaváltozással – szárazabbá válik, a hőmérséklet emelkedik.

Mit csinál a macska parazitája az emberi agyban?

A tudomány még nem tud teljes mértékben magyarázatot adni a toxoplazma hatásaira, de kutatásunkkal egy lépéssel megint előbbre vagyunk, mondja Antonio Barragan, a svédországi Karolinska Intézet kutatója. Bár a toxoplazmózis közegészségügyi veszélyforrás, „hangsúlyozni kell, hogy az ember több ezer éve együtt él ezzel a parazitával, úgyhogy a toxoplazmózis mai hordozói miatt nem kell különösebben aggódnia.”

A toxoplazmózist a toxoplasma gondii parazitája okozza, amely rendkívül gyakori.

A globális népességnek 30-50 százaléka valószínűleg fertőzött, Svédország népességének hozzávetőleg 20 százaléka.

A fertőzés az állatoknál is megtalálható, főként a házi macskánál. Az ember leginkább azzal fertőződik meg, hogy nem eléggé átsült húst eszik (ami fertőzött állatból származik), vagy macskaürülékkel kerül kontaktusba.

Felnőtt, egészséges embereknél a fertőzés enyhe, influenza-szerű tüneteket okoz, mielőtt átmenne a krónikus, ‘alvó’ fázisba, amit régebben úgy tekintettek, mint tünetmentes állapotot.

A brazil húsipari tröszt visszavonta a Greenpeace elleni keresetét, teljesíti a követelést

A világ legnagyobb húsipari társasága – a JBS SA – ígéretet tett a Greenpeace-nek, hogy nem fog ‘a tilosban járni’, védett területekről származó szarvasmarhát nem vásárol.

Júniusban, amikor a Greenpeace megvádolta a húsipari társaságot, hogy a bennszülött rezervátumokban nevelt szarvasmarhát vásárol fel, emlékeztetett arra az ígéretére, amit a brazil húsipar tett még 2009-ben: nem szereznek be szarvasmarhát az illegálisan kiirtott területekről, és más, védett zónákból, sem olyan állattenyésztő telepekről, amelyek rabszolgamunkásokat alkalmaznak.

A Greenpeace megemlítette, hogy két másik nagy húsfeldolgozóval nincs probléma, ők igazolni tudják a beszerzések eredetét. Ekkor mondta azt a JBS, hogy üzleti hitelrontásért bepereli a Greenpeace-t.

A tudomány és technika új etikai dilemmái, 2013

A University of Notre Dame ‘Tudomány, Technika és az Értékek Központja’ tudósai közzétették a megoldásra váró etikai kérdések listáját.

Az a céljuk a listával, hogy előmozdítsák a közjót: tudósok és laikusok egyaránt elgondolkodhatnak a témákon, kérdéseket vethetnek fel, emellett tájékozódhatnak az érdeklődők a tudományos anyagokból, amiket nyújtanak.

Íme a (nem teljes) listája az új etikai dilemmáknak:

• meg lehet ‘hekkelni’ a beültetett orvosi eszközöket.   Nemrégiben Barnaby Jack demonstrálta egy pacemaker sebezhetőségét: feltörte a biztonsági kódját a laptopjáról és átprogramozta. Hogyan tudjuk biztosítani ezeknek az eszközöknek a biztonságát?

A púpos bálna akkor is énekel, ha vadászik

 

A púpos (humpback) bálnák arról nevezetesek, hogy énekelnek. Gyakran hallani őket párválasztás idején, amikor a hímek a nőstények kegyeiért vetélkednek. Újabban arról is beszámolnak a tudósok, hogy nem kizárólag a párválasztási területen énekelnek, hanem a táplálkozás, a vadászat ideje alatt is.

„Szükségük van táplálékra. Szükségük van párra. Lényegileg több feladatot oldanak meg egyszerre” – mondja a társszerző, Ari S. Friedlaender, a Duke Egyetem kutatója.

A magnézium D-vitaminnal, K2-vitaminnal lesz teljes

A magnézium áldásos hatásai közül hadd említsük meg a csontok és a fogak felépítésében való részvétele mellett a szívizmok működésében, a vércukorszint szabályozásában betöltött szerepét, a vérerek ellazítását, vérnyomás-csökkentést, a szervezet energiaellátásában (ATP-molekula) való közreműködést, a védelmet a sztrók és a szívinfarktus ellen – az ismertebb izomgörcs-oldó funkció mellett.

A magnézium hiány korai tünetei: étvágycsökkenés, fejfájás, hányinger, fáradtság és gyengeség, súlyosabb hiány esetében: izomgörcs, tompaság, szívritmus-zavar.

Porfelhőkben utaznak a mikrobák Ázsiából Észak-Amerikába, az óceánon át

2011 tavaszán, két alkalommal – áprilisban és májusban – sikerült a Washington Egyetem kutatóinak összegyűjteni annyi biológiai anyagot DNS formában, hogy meg tudták határozni a két hatalmas porfelhő ázsiai eredetét … és 2100 különálló fajt. A hagyományos módszerekkel, ugyanabból a porfelhőből csak 18 mikrobát tudtak azonosítani.

„A mikroba-fajok meglepő gazdagsága, hosszú utazása az atmoszféra felső rétegében megdönti az aerobiológia minden tradicionális paradigmáját”- mondja David J. Smith, frissen doktorált biológus és asztrobiológus, az írás szerzője.

„Kicsi a világ. A globális széláramlás elviszi bolygónk legkisebb élőlényeit gyakorlatilag akárhová.”

Az emberé a felelősség a klímaváltozásért

A nemzetközi klímaszakértők teljesen bizonyosak abban, hogy az ember a felelős a globális felmelegedésért – szivárgott ki a 2013 végére elkészülő IPCC jelentésből.

„Nagyon valószínű, hogy az emberi tevékenység okozza a globális felszíni átlaghőmérséklet megfigyelhető növekedését 1950 óta” – írják a jelentés rövidített változatában.

A ‘nagyon valószínű’ az IPCC nyelvezetében a legkevesebb 95%-os bizonyosság szintjét jelöli. A következő szint a ‘virtuális bizonyosság’, ami már 99%-os bizonyosságot jelent. Ez a tudósok számára a lehetséges legnagyobb bizonyosság.