Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Mit csinál a macska parazitája az emberi agyban?

Posted by Suggestor - 2012. december 23. vasárnap

A tudomány még nem tud teljes mértékben magyarázatot adni a toxoplazma hatásaira, de kutatásunkkal egy lépéssel megint előbbre vagyunk, mondja Antonio Barragan, a svédországi Karolinska Intézet kutatója. Bár a toxoplazmózis közegészségügyi veszélyforrás, „hangsúlyozni kell, hogy az ember több ezer éve együtt él ezzel a parazitával, úgyhogy a toxoplazmózis mai hordozói miatt nem kell különösebben aggódnia.”

A toxoplazmózist a toxoplasma gondii parazitája okozza, amely rendkívül gyakori.

A globális népességnek 30-50 százaléka valószínűleg fertőzött, Svédország népességének hozzávetőleg 20 százaléka.

A fertőzés az állatoknál is megtalálható, főként a házi macskánál. Az ember leginkább azzal fertőződik meg, hogy nem eléggé átsült húst eszik (ami fertőzött állatból származik), vagy macskaürülékkel kerül kontaktusba.

Felnőtt, egészséges embereknél a fertőzés enyhe, influenza-szerű tüneteket okoz, mielőtt átmenne a krónikus, ‘alvó’ fázisba, amit régebben úgy tekintettek, mint tünetmentes állapotot.

Ugyanakkor, a toxoplazmózis az agyba kerülve végzetes lehet a magzatra nézve és az immunrendszer csökkent működésekor. (A magzat az anyán keresztül fertőződik meg.)

Emiatt a kockázat miatt ajánlják terhes nőknek, hogy ne foglalkozzanak a macskaalom kicserélésével.

Az elmúlt években azonban kiderítették, hogy a toxoplazmózis parazitája az ‘alvó fázisban’ is hatással van a gazdaszervezetre.

Például, megfigyelték, hogy a fertőzött patkányok nem éreztek félelmet, a szagukkal vonzották a macskákat, ami könnyű zsákmánnyá tette őket. A tudósok ezt úgy magyarázzák, hogy a parazita gondoskodott a saját túléléséről: a fertőzött patkány elfogyasztása megfertőzte a macskát, amely az ürülékével tovább fertőzött.

Számos kutatás megerősítette, hogy az olyan mentális betegségek, mint a skizofrénia, depresszió, szorongási szindróma sokkal gyakoribbak a toxoplazmózissal megfertőzött embereknél. Más kutatások úgy vélik, hogy a toxoplazmózis fertőzöttség befolyásolja az egyén viselkedését: mennyire extrovertált, agresszív vagy kockázatra hajlamos.

„Mi azt néztük meg, – és első ízben mutattuk ki -, hogyan viselkedik a parazita a gazdaszervezetben, hogyan lép be az agyba, hogyan manipulálja a gazdát az egyik agyi neurotranszmitter (ingerátvivő anyag) hatalmába kerítésével.

Az egyik laboratóriumi kísérletben, emberi dendrit-sejteket megfertőztek toxoplazmával. A fertőzött sejt, amelynek fő feladata az immunvédelem, GABA jelzőanyagot kezdett termelni.

Egy másik kísérletben, amit egéren végeztek, követték a fertőzött dendrit-sejtek mozgását a testben: az agyba bejutva a parazita elkezdett terjedni, és folytatta a GABA termelést.

A GABA egy jelzőanyag, amely (egyebek mellett), gátolja a félelemérzetet és a szorongást. A GABA-rendszer zavarait láthatjuk a depresszióban, skizofréniában, bipoláris betegségben, szorongásos szindrómában szenvedő embereknél.

„Azt, hogy a toxoplazma az immunsejtekkel GABA-t termeltet, meglepő és váratlan volt, tulajdonképpen nagyon okos dolog a parazitától. Érdemes lenne tanulmányozni az összefüggést a toxoplazmózis, a GABA-rendszer és a közegészséget fenyegető között” – zárta Dr. Barragan.

Forrás:

http://www.eurekalert.org/pub_releases/2012-12/ki-htc120712.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.