Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Zene-e a madárdal?

Posted by Suggestor - 2012. december 28. péntek

Az Emory University kutatói határozott igen-nel válaszolnak erre a kérdésre.

A hím madár énekét hallgató nőstényben ugyanolyan érzelmek jelennek meg, mint az emberben, amikor zenét hallgat.

„Úgy találtuk, hogy ugyanaz az idegi jutalmazó rendszer működik a nőstény madárban párválasztás idején, amikor hallgatja a hím madár dalát, mint az emberben, ha kedvenc zenéjét hallgatja” – mondja Sarah Earp, aki a kutatást – akkor még egyetemi hallgató létére – vezette.

A hím madár esetében más a helyzet, amikor egy másik hím dalát hallgatja: nála az amigdala* reakciója kapcsolódik be a válaszba, olyan érzés keletkezik, mint amikor az ember kellemetlen zenét hall.

*amigdala – az érzelmi viselkedést befolyásoló agyterület

A kutatás elsőként hasonlítja össze a zenét hallgatók neurális (idegi) válaszát, ezzel egyértelműen eldönti a hosszan vitatott kérdést: zene-e a madárdal.

„A tudósok Darwin óta törik rajta a fejüket, hogy a madárdal és a zene hasonló célt szolgál-e, vagy ugyanazok-e az evolúciós előzményei. De a legtöbb kísérlet abban merült ki, hogy összehasonlították maguknak a hangoknak a minőségét, a melódiát, ritmust.”

A madárdal – jelzés. És a jelzés definíciója, hogy kivált valamilyen választ a hallgatóban. Az előző kutatások ebből a szögből nem közelítették meg a kérdést, pedig ez fontos.”

Earp átnézte a zenére adott emberi neurális válaszok térképét, amit az agy képalkotó felvételeivel nyertek, és elemezte a laborban felvett adatokat a fehértorkú verébsármányról.

A madár agyának válaszait egy biokémiai jelút (Egr-1) aktiválásával mérték a sejtekben, ami választ jelent a stimulusra. Mérték a neurális választ a hím és a nőstény madár jutalmazási rendszerében az Egr-1 segítségével, amikor éppen hallgatták a hím madár énekét. Néhány madarat hormonokkal kezeltek, hogy a párválasztás állapotába hozzák őket, míg a kontroll csoportnál alacsony szinten volt az ösztradiol és a tesztoszteron hormon.

A párválasztási időszakon kívül, a verébsármányok mindkét neme a dominancia fenntartására használta a dalt. A párválasztás idején azonban, amikor a hím a nőstény madárnak énekel – minden bizonnyal udvarol. Amikor viszont egy hím egy másik hímnek énekel, az kihívást jelent.

„A madárdalra adott neurális válasz úgy tűnik, függ a szociális kontextustól, akárcsak az embernél. Mind a madárdal, mind a muzsika nem csak a közvetlen jutalmazással összefüggő agyterületen váltanak ki hatást, de a kapcsolódó területeken is, amelyek az érzelmeket szabályozzák. Ebből arra lehet következtetni, hogy aktiválnak egy evolúciós értelemben ősi mechanizmust, amely a szaporodáshoz és a túléléshez kötődik.”

A kutatásnak komoly korlátját képezte, hogy az embernél a muzsikára adott válasz az agy kérgi részében van, és a madaraknál nincs ennek világosan megfeleltethető rész.

„Talán majd a bálnáknál – ha a technika fejlettsége megengedi -, le lehet képezni a neurális válaszokat, mert az ő énekük egyaránt zenei és tanult jellegű, és az agyuk anatómiailag könnyebben összevethető az emberével.”

Forrás: http://esciencecommons.blogspot.hu/2012/12/birdsong-study-pecks-theory-that-music.html

Reklámok

2 hozzászólás to “Zene-e a madárdal?”

  1. Névtelen said

    Ez nagyon szép! Jól esett olvasni.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s