Friss konzerv-levegő kapható!

Levegőt vehetnek Pekingben – 5 jüan (245 forint) egy konzerv – írja a Világgazdaság. A füstködtől fuldokló kínai fővárosban egy dúsgazdag vállalkozó rukkolt ki a portékával.

Ki érti meg a fájdalmunkat?

Egy tanulmány, amely több, mint 75 000 felnőtt megkérdezésén alapult, azt válaszolja erre, hogy nagy valószínűséggel egy ötvenes éveiben levő nő. Ők a legempatikusabb korcsoport.

Nem a fiatalok, sem nem az öregebbek, és nem a férfiak.

„A középkor végén lévő felnőttek magasabb értéket értek el az empátia (együttérzés) mindkét aspektusában, amelyeket mértünk” – mondta Sara Konrath (University of Michigan).

Hírdetés

Az öregedés ellenszere volna a hidrogén szulfid?

Hidrogén szulfid (H2S) termelődik az emberi szervezetben, fontos és változatos fiziológiás hatásai vannak. Például: pihenteti az érfalakat és simaizmok sejtjeit, erre az artériák tisztítása érdekében van szükség, mondja a tanulmány első szerzője, Zhi-Sheng Jiang (Dél-Kínai Egyetem, Hunan).

Úgy működik, mint egy antioxidáns. Meggátolja a gyulladáskeltő faktorok keletkezését, amelyek mind hozzájárulnak az öregedéshez és az öregedéssel összefüggő betegségekhez.

A rossz alvás rontja az idős emberek memóriáját

A Kalifornia Egyetem (Berkeley) tudósai megtalálták az összefüggést az idős emberek e két panasza, a rossz alvás és a memóriaromlás között: az alvás ideje alatt generálódó lassú agyhullámok fő szerepet játszanak az információ tárolásában.

A lassú agyhullámok, amelyek a pihentető, mélyalvás során keletkeznek, a hippokampuszból (a rövid távú memória tárolóhelyéről) átszállítják az információt a prefrontális agykéregbe – hosszú távú tárolásra.

A nagy energiafogyasztó metropoliszok távoli vidéket is képesek fölmelegíteni – vagy lehűteni

Az épületek fűtéséből, hűtéséből, a jármű-közlekedésből eredő hulladékhő olyan mértékig képes befolyásolni az atmoszférát, hogy megváltoztatja a jet stream* és más nagy atmoszféra-rendszerek jellemzőit. Ami kihat a távoli, több ezer kilométerre levő vidékek időjárására, egyes területeket felmelegít, másokat lehűt – olvashatjuk a Nature Climate Change folyóiratban.

Olvadoznak a dél-amerikai Andok gleccserei

30 – 50 %-kal lettek kisebbek a dél-amerikai Andok gleccserei 1970 óta, fennáll a veszély, hogy egyszerűen elolvadnak az elkövetkező években – írja egy tanulmány a Cryosphere szakfolyóiratban.

A nanotechnológiai kutatás veszélyei – és a FBI

A Nanomedicine folyóiratban tették közzé az FBI szervezte workshop eredményét a nanotechnológiai kutatás ‘kétélű voltáról’.

„A nanotechnológiában, biotechnológiában gyors egymásutánban bekövetkező áttörések nagyon ígéretesek az orvosi diagnosztika és kezelés szempontjából” – nyilatkozta Kathleen Eggleson (Notre Dame Center for Nano Science). „Azonban a visszaélés kockázata minden egyes áttöréssel együtt növekszik – a potenciális haszonnal együtt. Ez a lényege a ‘kétélűség’ dilemmájának.”

A galacsinhajtó bogár a Tejutat (is) használja tájékozódásra

A galacsinhajtó vagy ganajtúró vagy trágyabogárra az jellemző, hogy a trágyadombból apró kupacot kiszakítva, gömbbé formálja, és elgörgeti föld alatti otthonába. A trágyával táplálkozik, abba rakja petéit is.

„A galacsinhajtó bogárnak mindegy, milyen irányban halad, a lényeg az, hogy elfelé menjen a trágyadombtól, ahol a társai ellophatják tőle a szerzeményt” – mondja Marcus Byrne professzor (University of the Witwatersrand).

Korábbi kísérleteikben már igazolták a kutatók, hogy a ganajtúró bogár a Nap, a Hold és a polarizált fény segítségével tájékozódik.

A sótól leáll a növények növekedése

A Carnegie Intézet kutatói fedezték fel, milyen mechanizmuson keresztül árt a só a növényeknek, hol és hogyan befolyásolja a növekedést.

A tudósok a laboratóriumokban leggyakrabban használt Arabidopsist (lúdfüvet) vizsgálták, egy képalkotó rendszerrel, amely lehetővé tette, hogy mérjék a gyökerek dinamikus reagálását a só hatására. (A növénynek a főgyökérből vízszintesen elágazó gyökerei a legfontosabbak a víz- és tápanyagfelvétel szempontjából.) Észlelték a kutatók, hogy az elágazó gyökerek alvó fázisba mentek át, amikor sót adagoltak.

Nehéz elképzelni, hogy a földrablást le lehetne állítani…

Ahogy növekszik a világ élelem- és energiaigénye, úgy néznek az országok és multinacionális társaságok mezőgazdasági földek után, ahol élelmet termelhetnek. Földeket vásárolnak – a velejáró vízhasználattal együtt – általában a szegényebb országoktól.

Földrablásnak is nevezik ezt a módszert.

A Virginia Egyetem és a Milánói Műszaki Egyetem elkészítette az első globális számszerű értékelést a jelenségről, amely az utóbbi négy évben felerősödött, a 2007-2008-as élelmiszerár-robbanás hatására.

„Kevesebb, mint egy évtized alatt a rabolt földek és víz aránya drámaian megnőtt” – mondja Paolo D’ Odorico (University of Virginia). „A földrabló országok élelmiszer-biztonsága egyre inkább a ‘rabolt’ föld termésétől függ.”

Szőlőmag-kivonattal a rák ellen

A szőlőmag-kivonat elpusztítja a rákos sejteket – minél előrehaladottabb a rák, annál gyorsabban.

A Cancer Letters című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt állítja, minél előrehaladottabb a vastagbél-végbél rák, annál jobban gátolja a ráksejtek növekedését és túlélését a szőlőmag-kivonat. Másfelől, az egészséges sejteket a szőlőmag-kivonat nem károsítja.

Egészségesebbé tett-e bennünket a technikai fejlődés?

A felmérést a McCann Erickson cég végezte, megkérdezett több, mint 7000 embert a világ különböző országaiból a technika hatásáról.

Míg 54 százaléka a megkérdezetteknek úgy véli, hogy a technika egészségesebbé tesz bennünket, a másik fele, alig kevesebb, mint az előző (46%), úgy tartja, hogy egyáltalán nem segíti az egészségünket, inkább betegebbé tesz: előmozdítja az egészségtelen életmódot, elhízáshoz vezet.

Mire jók a víz kiszívta, ráncos ujjak?

A Newcastle University kutatóinak erre az a válasza, hogy könnyebb a redőzött ujjbegyekkel a nedves tárgyakat kihalászni, mint a sima, szárazzal.

Valószínű, mondják, hogy őseink úgy evolválódtak, hogy nedves körülmények között is tudjanak élelmet keresni.

Elgondolásukat a következő kísérlettel igazolták:

A hatalommal rendelkező emberek lerázzák magukról az elutasítást, mint kutya a vizet

A University of California (Berkeley) szociálpszichológusai azt állítják, hogy a hatalmi pozícióban levők – mindegy, hol hol főnökök, a munkahelyen vagy a családban -, gyorsan kiheverik a finom elutasítást, és keresnek maguknak másik kapcsolati lehetőséget.

„A pozícióban lévőknek – úgy tűnik – , jobban megy a társas élet nyilainak és fullánkjainak kezelése. Jobban fel vannak vértezve a negatív érzelmek ellen, amelyek az elutasítással együtt járnak” – mondja Maya Kuehn pszichológus doktorandusz, a tanulmány vezető szerzője.

A hatalom keményen szeret büntetni

Az alkalmazottakat gyakran megdöbbenti a főnök szigorú reakciója az alárendelt kisebb vétségére. A büntető hatalom szemlátomást abszolút abban a hitben van, hogy helyesen cselekszik.

A Dél-Kaliforniai Egyetem Menedzserképző Intézetének tanársegédje, Scott Wiltermuth kutatásából megállapítja, hogy ha valakit felruházunk hatalommal, az fehéren-feketén tudni fogja, mi a helyes és mi a helytelen (főképpen az utóbbit).