Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Nehéz elképzelni, hogy a földrablást le lehetne állítani…

Posted by Suggestor - 2013. január 23. szerda

Ahogy növekszik a világ élelem- és energiaigénye, úgy néznek az országok és multinacionális társaságok mezőgazdasági földek után, ahol élelmet termelhetnek. Földeket vásárolnak – a velejáró vízhasználattal együtt – általában a szegényebb országoktól.

Földrablásnak is nevezik ezt a módszert.

A Virginia Egyetem és a Milánói Műszaki Egyetem elkészítette az első globális számszerű értékelést a jelenségről, amely az utóbbi négy évben felerősödött, a 2007-2008-as élelmiszerár-robbanás hatására.

Kevesebb, mint egy évtized alatt a rabolt földek és víz aránya drámaian megnőtt” – mondja Paolo D’ Odorico (University of Virginia). „A földrabló országok élelmiszer-biztonsága egyre inkább a ‘rabolt’ föld termésétől függ.”

“A ‘megrabolt’ országokban a helybéli népesség ki van zárva ezeknek a hatalmas területeknek a használatából. Az elrabolt erőforrásoknak akár egy töredéke is jelentősen csökkenthetné az alultápláltságot az országban.”

A kutatás kimutatta, hogy az idegen földek megszerzése globális jelenség: 62 megrabolt ország – és 41 rabló ország van, de a rablott földterületek 90%-a 24 országban található.

A földszerzést legnagyobb arányban elszenvedő országok: Indonézia, a Fülöp-szigetek és a Kongói Demokratikus Köztársaság. Az öntözésre szolgáló vizet a legnagyobb mértékben Tanzániában és Szudánban veszik igénybe.

A legaktívabbak a földszerzésben a közép-keleti, délkelet-ázsiai országok, Európa és Észak-Amerika.

Az összes megszerzett föld 60%-át az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emirátus, India, az Egyesült Királyság, Egyiptom, Kína és Izrael társaságai tartják a kezükben.

A legtöbb esetben a megszerzett föld eredetileg természeti ökoszisztéma volt – erdő vagy szavanna, esetleg kisgazdaság -, most nagyüzemi gazdaságokat üzemeltetnek rajta az idegen társaságok.

Egyetlen pozitív hatása a jelenségnek, hogy „a társaságoknak van tőkeerejük a beruházásra, például öntözőrendszerek létesítésére, és lehetőséget adnak a helybéliek foglalkoztatására.”

A negatív hatás az, hogy a helyi népességet kizárja a föld és a víz erőforrások közvetlen használatából, menedzseléséből, hosszú távon ez oda vezethet, hogy kimerítik a vizet és a talajt. (A kisgazdaságok jobban kímélnék a talajt és a vizet.)

Szudánnak és Tanzániának, például, megvan minden természeti erőforrása (eső, folyó az öntözéshez) ahhoz, hogy a világ új „kenyereskosarává” váljon, de nincs tőkéje a mezőgazdasági beruházásokhoz, amelyek a termelékenységet növelnék. Ezért jönnek ide a külföldi cégek a nagy profitot hozó beruházásra, föld- és vízszerzésre.

Nehéz elképzelni, hogy ezt a jelenséget le lehet állítani” – jelenti ki D’Odorico. „Az ENSZ-nek és a nemzeti kormányoknak kell biztosítani, hogy a külföldi cégek megtermelte gazdagságnak egy része a helyi népesség javát szolgálja, például az élelmiszer-biztonságukat, és növelje a kisgazdálkodók termelékenységét.”

„Intézményekre is szükség van, amelyek biztosítják, hogy a helybélieket bevonják a föld- és víz erőforrások újraelosztásába.”

Forrás:

http://news.virginia.edu/content/first-global-assessment-land-and-water-grabbing-published-national-journal

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.