Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A nagy energiafogyasztó metropoliszok távoli vidéket is képesek fölmelegíteni – vagy lehűteni

Posted by Suggestor - 2013. január 28. hétfő

Az épületek fűtéséből, hűtéséből, a jármű-közlekedésből eredő hulladékhő olyan mértékig képes befolyásolni az atmoszférát, hogy megváltoztatja a jet stream* és más nagy atmoszféra-rendszerek jellemzőit. Ami kihat a távoli, több ezer kilométerre levő vidékek időjárására, egyes területeket felmelegít, másokat lehűt – olvashatjuk a Nature Climate Change folyóiratban.

Észak-Amerika és Ázsia északi részein nagy területeken téli felmelegedést okoz ez a hulladékhő: a felmelegedés mértéke 1 Celsius fok. Európában ugyanez a hatás 1 Celsius fokos lehűlést okoz – a légköri cirkuláció megváltozása miatt -, ami főképp ősszel jelentkezik.

A globális átlaghőmérsékletben elhanyagolható ez a hatás, átlagos növekedés világszerte 0,01 Celsius fok, mert maga az emberiség-termelte hulladékhő is csak 0,3 százaléka a teljes – a légkörben és az óceánokban – szállított hőmennyiségnek.

Viszont mégis észrevehető hatása van a hulladékhőnek a regionális hőmérsékletre – ez magyarázza, hogy egyes régiókban nagyobb a téli felmelegedés, mint amit a számítógépes klímamodellek előrejeleznek.

A fosszilis üzemanyagok égetése nem csak üvegházgázokat bocsát ki, de közvetlenül is hatással van a hőmérsékletre, azzal a hővel, ami kiszökik az épületekből, a járművekből. Bár ennek nagy része a nagyvárosokban koncentrálódik, mégis képes megváltoztatni a légköri áramlatokat, úgy, hogy egyes, jelentős távolságra levő régiókban emeli, másutt csökkenti a hőmérsékletet.”

A kutatók fontosnak tartják megjegyezni, hogy a hulladékhő hatása különbözik az ún. városi hősziget-hatástól. A hőszigetek összegyűjtik és visszasugározzák a hőt az útburkolat, az épületek révén, míg a hulladékhőt közvetlenül termeli a közlekedés, a fűtés, a hűtőrendszerek.

A Scripps Institution of Oceanography és több amerikai egyetem kutatói elemezték a világ energiafogyasztásán (16 terawatt – 16 trillió watt) belül 86, az északi féltekén elhelyezkedő metropolisz fogyasztását, ami 6,7 terawatt volt.

Számítógéppel modellezve a légkört, a kutatók megállapították, hogy ennek a hulladékhője szélesítheti a jet stream sávját.

„A sok nagyvárosi terület energiafelhasználása kollektíven felmelegítheti az atmoszférát, távoli, ezer mérföldekkel távolabbi területeken, megváltoztatva a légköri cirkulációt.”

Bár az ember-generálta energia csak töredéke annak, amit a természet szállít, emez erősen a városokra van koncentrálva. Az északi féltekén ezeknek a városi területeknek nagy része közvetlenül a jet streamek hatássávja alatt található.

„A világ legnépesebb és leg-energia-intenzívebb metropoliszai Észak-Amerika és Eurázsia keleti és nyugati partjain fekszenek, kiemelkedően fontos légköri cirkulációk alatt. A koncentrált hulladékhő-kibocsátás megszakítja a normális légköri cirkulációs rendszereket, távoli területek hőmérséklet-változását okozva.”

 

*jet stream erős szél, amely – keskeny sávban – nyugatról kelet felé kerüli meg a Földet, nagy magasságban (12 km). Négy jet stream különböztethető meg, kettő az északi, kettő a déli féltekén. A jet stream erőssége nyáron átlag 60 km/óra, télen 120 km/óra. Az erős légáramlást a szomszédos légtömegek eltérő hőmérséklete (sarki – trópusi) okozza.

Forrás:

http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-01/ncfa-cat012413.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.