Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Kísérleti parcellák igazolják, hogy a nanoezüst árt a környezetnek

Posted by Suggestor - 2013. február 28. csütörtök

A Duke University kutatói demonstrálták, hogy az ezüst nanorészecskék, amiket sokféle termékben használnak, negatív hatást gyakorolnak mind a növényekre, mind a mikroorganizmusokra.

Egyszeri alkalommal adtak olyan dózisban nanorészecskéket a természetes környezetet utánzó kísérleti mini-parcellához, mint az a szántóföldön várható, 50 napon át megfigyelték a területet, és azt találták, hogy  többféle növény csak a harmadát hozta normális zöld-tömegének (biomasszájának), és kevesebb lett a mikroba.

Ezek előzetes eredménynek minősülnek, mert a kutatást tovább folytatják, hogy megismerjék a nanoezüst hosszabb távú hatásait is. Mindenképpen fontosak ezek az eredmények, mert egyelőre keveset tudunk az ezüst nanorészecskék környezeti hatásairól, márpedig a nanoezüst egyre szélesebb körben megtalálható: a textilekben, ruházati cikkekben, gyermekjátékokban, cumikban, fertőtlenítő szerekben, fogkrémben.

„Valójában senki nem tudja, mit csinálnak ezek a részecskék a környezetben” – mondja Benjamin Colman (Duke University, biológiai tanszék).

„Megpróbálunk információt gyűjteni, hogy azoknak, akik a szabályozást végzik, legyen mire támaszkodni, amivel felmérik  az ezüst nanorészecskék környezeti kockázatait.”

Az ezt megelőző kutatások nagy koncentrációban alkalmazták a nanorészecskéket – és laboratóriumi körülmények között, ami nem reprezentálja a valóságos körülményeket.

„A laborkísérletekből nyert eredményeket nehéz egy ökoszisztémára alkalmazni, ahova az nanorészecskék alacsony koncentrációban kerülnek ki, és ahol fajgazdagság van.”

A nanorészecskék kikerülésének fő útvonala a szennyvíz üledéke. Ugyanis túl kicsik ahhoz, hogy ki lehessen szűrni őket, a szennyvízkezelés után ezek – más anyagokkal egyetemben – szennyvíziszapban maradnak. A szennyvíziszapot a szántóföldeken elterítik, trágyaként.

A kutatók kísérleteik céljára úgy nevezett mezokozmoszt – kisebb, különálló parcellácskákat készítettek, amelyben különböző növények és mikroorganizmusok éltek, ezek képviselték a környezetet.

Egy részüket a szántóföldeknél szokásos mértékben megtrágyázták szennyvíziszappal, majd 50 nap múlva összehasonlították a növényeket és a mikroorganizmusokat a nem trágyázott területekével.

Az egyik tanulmányozott növény, a Microstegium vimeneum (egy Kelet- és Dél-Ázsiából az Egyesült Államokba behurcolt fűféle gyomnövény, amely szívesen burjánzik az erdőkben, kiszorítva a hazai fajokat) 32%-kal kisebb zöld-tömeget alkotott (kevesebb biomasszát termelt) az ezüst nanorészecskék hatása alatt.

A növényeknek segítő mikrobákat is érintette a nanoezüst hatása: az egyik enzimjüknek (amelyik a külső stresszhatásokat védi ki) 52%-kal, a másiknak, amelyik a sejtfolyamatok szabályozását segíti, 27%-kal csökkent az aktivitása. A mikrobák össz-tömege 35%-kal csökkent.

„A terepen végzett kísérleteink kimutatták az egyszeri szennyvíziszapos kezelésből eredő nanoezüst-szennyezés káros hatását.”

5,6 millió tonna szennyvíziszap keletkezik évente, és ennek 60%-át a földekre terítik – különböző okokból, és ez a gyakorlat képezi a természetes ökoszisztéma mesterséges nanorészecskékkel való szennyezésének útját, amit eddig kevéssé tanulmányoznak.”

„Kimutattuk, hogy a szennyvíziszapban levő ezüst nanorészecskék – hogyha olyan koncentrációban kerülnek ki, mint ami elvárható – , ökoszisztéma-szintű kárt okoznak.”

A kutatók folytatják a kísérleteket az ezüst nanorészecskék hosszú távú hatásának elemzésével, és a továbbiakban tervezik egy másik, szinte mindenütt jelenlevő nanorészecske, a titánium-dioxid hatásának vizsgálatát.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-02/du-snm022713.php

Reklámok

Egy hozzászólás to “Kísérleti parcellák igazolják, hogy a nanoezüst árt a környezetnek”

  1. […] Kísérleti parcellák igazolják, hogy a nanoezüst árt a környezetnek « Független.hu. […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.