Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Versenyfutás génmódosítással: egy helyett már két Bt toxin kell, sőt, az sem elég

Posted by Suggestor - 2013. március 31. vasárnap

A kukoricát és a gyapotot kártevőjétől, a kukoricamolytól génmódosítással védték eddig Amerikában: a Bacillus thuringiensis (Bt) baktérium toxinját termelő gént ültettek a növényekbe.

A permetezéssel összehasonlítva, a Bt toxint termelő génmódosított növény sokkal biztonságosabb lett az emberekre nézve – magyarázta Yves Carriere, entomológus professzor (University of Arizona).

Génmódosított, Bt szántóföldi növényeket 1996 óta termelnek széles körűen, és azóta már több kártevő rezisztenssé vált az egyik fajta Bt toxinra.

Attól fogva jött a ‘piramis’ stratégia: a génmódosított növények immár két vagy több toxint termelnek, hogy ugyanazt a kártevőt elpusztítsák.

A piramis stratégiát olyan széles körben alkalmazzák már, hogy a két toxinos Bt gyapot 2011-re teljes egészében átvette a termesztésben az egy toxinos Bt gyapot helyét az USA-ban.

A kutatók többnyire egyetértenek abban, hogy a két toxint termelő növények hosszabban kitartanak majd a kártevők ellen, mint az egy toxinosak.

Vannak azonban kétségek.

Az Arizona Egyetem kutatóinak laborkísérletekkel, számítógépes szimulációval és adatelemzésekkel sikerült bizonyítaniuk, miért következik be az egyik fő kártevőnek a rezisztenssé válása a toxin(ok)ra, sokkal gyorsabban, mint hinni vélték.

„Teszteltük a szimulációs modell alapfeltevéseit – laborkísérletekkel. Így rendelkezésünkre álltak empirikus adatok a modell javításához.”

Az egyik alapfeltevés az volt, hogy a piramidális stratégia redundánsan pusztítja el a kártevőt.

„A növények két toxint termelnek, amelyek különböző módokon ölik meg ugyanazt a kártevőt, így ha az egyik kártevő rezisztens az egyik toxinra, a másik toxin végez vele.”

De a valóságban a dolgok kicsit komplikáltabbak, mondja Carriere.

„A laboratóriumban neveltünk ki rezisztens kártevőt, és szántóföldi növényeken végeztük az etetési kísérleteket.” A kísérletekhez a team gyapotkártevőt (Helicoverpa zea) gyűjtött, és rezisztenssé tette az egyik Bt toxinra (Cry1Ac-ra).

Azonban az egyik (Cry1Ac) toxinra rezisztens molylepke a két toxint (plusz Cry2Ab) tartalmazó növényt is sokkal jobban elviselte, mint társai.

Ez megmagyarázhatja, hogyan lehetséges az, ami egyes jelentésekben áll: a szántóföldi gyapotban a kártevők gyorsan rezisztenssé váltak mindkét toxinra.

Ezen felül a team a meglevő adatok elemzésével azt is igazolta, hogy 8 kártevőféleség bizonyos fokig kereszt-rezisztenciát fejlesztett ki a Cry1 és Cry2 toxin között. Ez teljesen ellentmond a redundás elpusztítás elvének, mert a kereszt-rezisztencia azt jelenti, hogy az egyik toxinra kifejlesztett rezisztencia növeli a másik toxinra való rezisztenciát.

Forrás:

http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-03/uoa-mbc032913.php

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s