Génmanipulált erdő

A genetikai kísérletezés nem korlátozódik az élelemre: gyógyszereket is előállítanak  vele, oltóanyagot, kecskét, amelyik pók-selymet termel a tejében, kígyómérget tartalmazó káposztát, kemoterápiára alkalmas tojást – és sötétben világító macskát.

De a globális katasztrófát jelentő alkalmazás még csak ezután következik: a GM fákkal, amiket a papíripar kívánságainak megfelelően alkotnak meg.

A génmanipulált fák a láncfűrész feltalálása óta a legnagyobb veszélyt jelentik a természetes erdőre.

A génmérnöklés természetben nem található tulajdonságokkal ruházza a fel a fákat: képesek lesznek elpusztítani a rovarokat, elviselni a mérgező gyomirtó-szereket, képesek abnormálisan gyorsan növekedni és képesek megváltoztatni faanyaguk összetételét.

A papíripar ugyanis költséges eljárással távolítja el a lignint a fapépből, ezért a génmérnökök megalkották az alacsony lignin tartalmú fát.

Csakhogy a lignin adja meg a fának a szilárdságot, hogy ellenálljon a szélnek, a betegségeknek, a rovarkártevőknek. Az alacsony lignin tartalmú fa gyengébb, kevésbé képes ellenállni a környezeti stresszhatásoknak.

A génmérnökök a gyümölcsfákkal is kísérleteznek. De a génmanipulált gyümölcsfák a közelben élő organikus, illetve vad gyümölcsfákra katasztrofális hatással vannak: a GM papaya ültetvény Hawaiin megfertőzte az organikus és a vad papaya fákat.

A hawaii GM papayákat viszont egy gombabetegség fertőzte meg, ezek után minden fát gombaölő szerrel kell permetezni tíznaponta…

A GM fák abban különböznek a GM kukoricától és szójababtól, hogy a fák évtizedekig – évszázadokig – élnek. Ha egyszer egy GM fa génje kiszökik az ültetvényről, nehéz lesz kiirtani: nagyobb a kockázat, ezért a GM fák szabályozásának még sokkal szigorúbbnak kell lennie. A fák virágpora sokkal nagyobb távolságra, száz, vagy ezer kilométerekre is eljut, lehetőséget adva a GM pollen terjedésére.

Elkerülhetetlennek látszik a természetes erdők megfertőzése a GM ültetvényekről  – és visszafordíthatatlannak. Némely fafaj az egész világon elterjedt, és hibrideket alkot a hasonló fajokkal. És vannak olyan fafajok is, mint például az eukaliptusz, amelyek gyorsan terjednek, invazívak. És ha egyszer a vad fafajok megfertőződtek, már nincs mit tenni.

Ennek a problémának a kezelésére hozta létre a biotech ipar az úgynevezett terminátor gént. Ez a gén arra készteti a növényt, hogy olyan mérget termeljen, ami meggátolja a magképződést. Azonban a génmérnökök szerint sem lehetséges száz százalékos sterilitást elérni, és ha csak nagyon kis mértékben is, a sterilitás bekerül természetes erdeinkbe, terméketlenné válik az erdő: nem lesznek termések, nem lesz életterük a madaraknak, állatoknak.

Forrás: http://articles.mercola.com/sites/articles/archive/2013/04/27/ge-trees.aspx