A gyógyszer okozta májkárosodás egyre gyakoribb

Több a gyógyszer okozta májkárosodás, mint eddig bármikor, írja a Gastroenterology című folyóiratban egy izlandi kutató. Ezt a típusú betegséget a receptre vagy recept nélkül kapható gyógyszerek használata okozza, és sajnos, nehéz megjósolni azt, hogy bekövetkezik, továbbá diagnosztizálni és kezelni, ha már bekövetkezett.

A kutatásvezető, Einar S. Björnsson, gasztroenterológus, hepatológus (National University Hospital, Reykjavik) és csoportja Izlandon végeztek egy népesség-alapú vizsgálatot, amely kiderítette, hogy 100 000 lakosra 19,1 májkárosodás jut évente. Ez jóval nagyobb, mint az utolsó, hasonló vizsgálat eredménye, amit Franciaországban végeztek, 1997-2000 között, akkor még csak 13,9 esetet jelentettek 100 000 lakosonként.

Hírdetés

Az antibakteriális szappan ártalmas a csecsemőkre

Ha az anya huzamosabb időn keresztül antibakteriális szappant használ, a triclocarban árthat a csecsemőjének, mondják a Tennessee Egyetem kutatói. A triclocarban nevű baktériumölő vegyületet alapvetően antibakteriális szappanokban használják.

Az éhség befolyásolja a döntési és kockázatvállalási képességet

A gyümölcslégytől (Drosophila) kezdve az egész állatvilágon át az emberig, nemcsak a hangulatot befolyásolja a jóllakottság, de a kockázatvállalási készséget is. A Max Planck Neurobiológiai Intézet kutatói kimutatták, hogy az éhes állat agyában megváltoznak a jelutak.

A túlzott kólaivás veszélyes

“Ez az esettanulmány megmutatja, mennyire fontos, hogy az orvosok részletes anamnézist vegyenek föl a betegekről, és kérdéseket tegyenek fel az étkezésükkel kapcsolatban, amikor megmagyarázhatatlan aritmiáról van szó” – mondja Andreas Goette professzor, az európai szívgyógyászok találkozóján.

A monacói kórház két orvosa arról számolt be, hogy a túlzott kólaivás jelentős káliumveszteséget (hypokalemiát), a beteg EKG-jában kóros eltérést, és potenciálisan az életét fenyegető aritmiát okozott egy páciensnél.

Az USA génmódosított gabonájának terméshozama elmarad a nyugateurópai, hagyományos gabonáé mögött

A University of Canterbury professzora, Jack Heinemann és csapata elemezték Észak-Amerika és Nyugat-Európa terméseredményeit az utóbbi ötven évre visszamenőleg. Alkalmas a két régió az összevetésre, mert hasonló a földrajzi szélességi elhelyezkedése, hasonló terményeket termesztenek, adott a biotechnológia, a gépesítés, a jól képzett gazdák.

Mégis, azt találták a kutatók, hogy Észak-Amerikában a biotechnológia az alapvető termények hozamát csökkentette, a felhasznált gyomirtó- és rovarirtó-szer mennyiségét megnövelte – Nyugat-Európához képest.

“Megállapítottuk, hogy a nem-génmódosított vetőmag és a föld megművelésének technikája Nyugat-Európában gyorsabban növelte a kukorica terméshozamát, mint a génmódosított ‘csomag’, amit az USA választott.”

Milyen tágas a széke, mekkora az íróasztala?

Milyen tágas a széke, mekkora az íróasztala?

Aki el tud terpeszkedni az íróasztala mögött vagy széles az autójának ülése, az nagyobb hatalommal bírónak érzi magát, és hajlamosabb lesz a csalásra, lopásra, de még a közlekedési kihágásra is, ezért vigyázni kell, mekkora a rendelkezésre álló fizikai hely, állapították meg a Columbia Business School kutatói.

Egész sejtcsoportok kelnek útra bennünk…

A Harvard School of Public Health és az Institute for Bioengineering of Catalonia csapata azt vizsgálta, hogyan mozognak csapatostul az epitélium sejtjei: a belső és a külső felszíni sejtek (hámsejtek).

Keresték, milyen kollektív erő mozgatja a sejteket, amikor a sebgyógyulás, a szervfejlődés vagy a tumor növekedése végbe megy.

A cukor – főleg a gyümölcscukor – májkárosodást okoz?

A Wake Forest Baptist Medical Center kutatói állatkísérletekkel igazolták, hogy a fruktóz igen gyorsan májkárosodást okoz, még akkor is, ha közben nem hízik az illető.

“A kalória az kalória? Minden kalória azonos hatású? Kutatásunk alapján azt tudjuk mondani, hogy nem így van” – jelentette ki Kylie Kavanagh, az egyetem patológia-összehasonlító medicina tanársegédje.

Szükségszerű a mai, rohamos változás mellett a fajok kihalása?

Az egyes fajok kihalásáért az új fajok keletkezésének hiányát is okolnunk kell, Charles Marshall, az integratív biológia professzora, a UC Berkeley Museum of Paleontology igazgatója szerint.

Az évmilliók alatti lassú változáshoz – hangsúlyosan: nem a mai, rohamléptű globális változáshoz, amin a Föld most keresztülmegy az emberi tevékenység miatt – a fajoknak folytonosan adaptálódniuk és evolválódniuk kellett, máskülönben kihaltak.

Marshall professzor felfedezése segít megérteni a biológusoknak, mekkora nyomás nehezedik napjaink flórájára és faunájára, és azt is, mi az evolúció és a kihalások hajtóereje.

Az a cigarettafüst, ami beveszi magát a falakba, szőnyegekbe, kárpitba, még veszélyesebb

A Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársai első ízben végeztek kísérleteket a harmadkézből való cigarettafüsttel: így nevezik a mások füstjét (másodkézből való cigarettafüstöt), ami már régóta beivódott a helyiség falába, szőnyegeibe, kárpitjába. Gyakorlatilag minden felületen jelen van, akkor is, ha már kiszellőztették a helyiséget, és jelentős genetikai károsodást okoz az emberi sejtekben.

A krónikusan dohányfüstnek kitett helyiségek rosszabbak, mint az egyszeri, friss expozíció, a mintákban a krónikus, harmadkézből való füstben magasabb koncentrációban voltak jelen az ártalmas kémiai vegyületek, és több kárt okoztak az emberi DNS-ben. Ez arra enged következtetni, hogy a dohányfüst lerakódó anyagai az idő múlásával egyre ártalmasabbak lesznek.

A Szülőföld Mozgalom levele Orbán Viktorhoz

Dr. Orbán Viktor
Magyarország Miniszterelnöke részére

Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Tisztelettel kérjük, hogy a kormány holnapi (június 20.) ülésén kezdeményezze a T/7979 számú, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat (földforgalmi törvény) végszavazásának őszre halasztását.

A halasztás oka, hogy a parlament előtt fekvő tervezetet összhangba kell hozni az Alaptörvény P) cikkében foglaltakkal és be kell tartani a jogalkotásról szóló rendelkezéseket is:

Az emberi populáció növekedését kontroll alá kell vonni

Az Ohio Állami Egyetem kutatói megállapították, hogy az átlagosan növekvő nemzeteknél 10,8 százalékkal több faj lesz kihalásra ítélve 2050-re.

“Az eredmények világosak: nem csak a fennálló népsűrűség, az emberi népesség növekedése is kiszorít más fajokat” – mondja Jeffrey McKee, az antropológia professzora.

Az eredményekből az derül ki, hogy minden őszinte és jelentős természetmegőrző törekvésnek tekintetbe kell vennie az emberi népesség lábnyomának növekedését – ezt pedig sokan tabutémának tartják.

A kisebb vízierőművek környezetileg sokkal rombolóbbak a nagyoknál

“A kis vízi erőművek építését szorgalmazza a Kiotói Egyezmény is – a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus örve alatt: olyan kicsi, 50 megawatt körüli teljesítményű projekteket, amelyek célja  megújuló energia termelése” – mondja Desiree Tullos, a biológiai és ökológiai engineering professzora (Ohio Állami Egyetem).

“Az ilyen energia lehet, hogy megújuló, de a folyamat, amely létrehozza, fenntarthatatlan, mint a kutatásunk is mutatja.”

Az ébren töltött idő minősége befolyásolja, milyen gyorsan szenderülünk álomba

“Ez a kutatás azt igazolja, hogy a szubjektív álmosságérzetet befolyásolja az elalvás előtti idő minősége: vonakodva vagy ébren vagy azért, mert olyan izgalmas, amit csinálsz?” – magyarázza Dr. Masashi Yanagisawa, a molekuláris genetika professzora, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány fő szerzője.

A kutatás egyedülálló abban az értelemben is, hogy kimutatja, az alvásszükségletet el kell választani az ébrenléttől – nemcsak viselkedés szempontjából, biokémiailag is. A két folyamatot külön kell vizsgálni.

Több figyelmet kell fordítani az alvás előtti órákra, mert az ébrenlétben töltött idő minősége mély hatást gyakorol az elalvásra.

Az altatók felerősítik a felkavaró emlékek hatását

A Kaliforniai Egyetem (Riverside) kutatója, Sara Mednick pszichológus az alvási mechanizmus és az altató gyógyszerek memóriára gyakorolt együttes hatását vizsgálva aggasztó dolgot derített ki az alvászavarban szenvedőkre nézve:

A gyakran használt – receptre kapható – altatószerek felerősítik a negatív emlékek összegyűjtését és az arra adott reakciót a páciensnél.