Nem ‘egészséges’ hedonikusnak lenni

Az elégedett lelkiállapot befolyásolja a génkifejeződést – és az egészséget – mondják a Kalifornia Egyetem (Los Angeles) Pszicho-neuro-immunológiai Központjának kutatói.

Az azonban nem mindegy, mitől lesz jó a közérzetünk: a hedonikus örömöktől-e, attól, hogy egyszerűen élvezzük az élet és a fogyasztás örömeit, vagy attól, hogy belső értékeink szerint, elhivatottságunknak megfelelően beteljesítjük életfeladatunkat – az e fölött érzett örömet nevezik a kutatók eudaimonikus boldogság- vagy jóllétérzésnek.

Az élet céljának mély megértése (gondoljon Teréz anyára) és megvalósítása nagyon kedvezően alakítja a génkifejeződés-profilt az immunsejteknél. Ebben az állapotban a gyulladáskeltő gének kifejeződése alacsony szinten marad, míg a vírusellenes és az antitest-gének kifejeződése erős lesz.

Hírdetés

Mi van, ha több generáción keresztül hiányoznak az étrendből az omega-3 zsírsavak?

A vadon élő halakban, a tojásban, a legeltetett szarvasmarhában meglévő omega-3 zsírsavak, ha hiányoznak az étrendből, főleg a serdülőkre vannak – generációkon át egyre rosszabb – hatással, állapították meg a Pittsburgh Egyetem kutatói.

Egy rágcsáló modellel vizsgálták két generáción keresztül a problémát, és azt találták, hogy az omega-3 zsírsavak hiánya erős szorongást és hiperaktivitást okozott a serdülőknél, emellett rontotta a memóriájukat és a gondolkodási képességüket is

„Mindig azt feltételeztük, hogy ebben az életkorban a stressz a legfőbb környezeti ártalom, ami éppen ilyen tulajdonságok kialakulásához vezet a rizikó-személyiségeknél, de ez a kutatás azt mutatja, hogy a táplálkozás is egy óriási tényező.

Beszélj, ne mutogass – helyes-e a felnőttek figyelmeztetése?

A San Francisco Állami Egyetem pszichológus professzora, Patricia Miller arra hívja fel a figyelmet, hogy a gesztikuláló kisgyerekek túlszárnyalják idősebb társaikat a probléma-megoldó feladatok teljesítésében.

A családunk és barátaink túlzott félelme a betegség kiújulásától ronthatja a gyógyulásunkat

Egy nemzetközi kutatócsoport összefogásával jött létre ez a tanulmány, amelyet a Neurosurgery (Idegsebészet) című szakfolyóirat publikált.

Ha a szeretteink, barátaink túlzottan féltenek bennünket egy súlyos betegség kiújulásától, csökkennek az esélyeink az elvárható mértékű gyógyulásra – állapította meg Durham University, Kings College London és a University of Erlangen-Nürnberg csapata.

A serdülőkori marihuána-használat életre szólóan rontja az agyműködést

Egész életére romlik az agyműködése, a tanulási képessége, sőt, megnő a kockázata súlyos pszichiátriai rendellenesség kifejlődésére annak a tinédzsernek, aki rendszeresen marihuánát szív – állapította meg a University of Maryland School of Medicine tanulmánya. Talán még nem késő ez a tanulmány, mondták a kutatók, mielőtt a marylandi jogászok a marihuána legalizálása mellett döntenének.

Nem jó túl sok antioxidánst enni

Erre a megállapításra jutottak a Koppenhágai Egyetem kutatói, amikor megvizsgálták, hogy az egyik legtöbbet emlegetett antioxidáns, a resveratrol, milyen előnyöket nyújt az idősebb férfiaknak – a testmozgás mellé.

Az öregedéssel rosszabbodik az erek működése – az oxidatív stressz miatt. Ezért a kutatók azt várták, hogy a resveratrol, amiről kimutatták, hogy csökkenti az érbetegséget, javítja a szív és az erek állapotát, az edzéssel együtt még jobban javítja az idősebb emberek szív- és érrendszerének egészségét. Erre engedtek következtetni az állatkísérletek is.

Meglepetésükre, a resveratrol szedése az edzés mellett nem javította, inkább rontotta a szedők  állapotát: nem csökkent a vérnyomásuk, a koleszterinszintjük, rosszabb lett a maximális oxigén-felvételük.

A ginkgo biloba javítja a memóriát, a tanulási képességet, növeli az idegi őssejtek számát

Normális esetben a felnőtt emlősök agyának őssejtjei nem szaporodnak, csak akkor, ha sérülés éri az agyszöveteket, abban az esetben aktiválódhatnak és szaporodhatnak a neurális őssejtek.

Kínai egyetemek kutatói (Weifang Medical University, Shandong University) kimutatták állatkísérletekkel, hogy az erek elzáródásával keletkezett demencián (elbutuláson) segíteni lehet a ginkgo biloba levelének kivonatával.

Ginkgo leveléből készült tablettát kaptak az ‘elbutulást’ előidéző műtéten átesett patkányok, és bebizonyosodott, hogy a levélben levő EGb761 kivonat megindította az idegi őssejt képződést, az új sejtek kapcsolatokat építettek ki a környező sejtekkel és integrálódtak az eredeti idegi hálózatba. Így elősegítették a sérült agyszövet regenerálódását, javították a tanulási képességet és a memóriát a kísérleti állatokban.

Csináljunk sícentrumot a Normafából?

“Drága búcsúajándékot ad Orbán Viktor – a budapestiek nevében és kárára – Pokorni Zoltánnak” – írja Jávor Benedek a blogján: “a nagypolitikából távozó XII. kerületi polgármester a miniszterelnök által szignált kormányhatározat szerint megkaphatja a Normafát, hogy oda – régi álmát megvalósítva – költséges és a táj értékeit megsemmisítő sportkomplexumot gründolhasson. A budapesti lakosság érdekeit semmibevevő, természetpusztító tervek elfogadhatatlanok, és minden fórumon (Natura 2000-es területről lévén szó, uniós intézményeknél is) meg kell próbálnunk védelmet keresni a kormányzati voluntarizmus legújabb megnyilvánulásával szemben a budai erdők, és egyben a fővárosi lakosság természeti öröksége számára.

Sípályák és az azokhoz kapcsolódó drótpályák és hóágyúrendszer, hegyi (downhill) kerékpárpálya, nyári bobpálya, fogadó épület, síklubházak, felszín alatti víztározó kialakítása a hóágyúrendszerhez, parkolók építése – egyebek között ilyen “fejlesztésekre” készül az Orbán-kormány a Normafánál a miniszterelnök által a minap szignált, és egy korábbi, június 30-i kormányhatározat szerint. A projekt azonban a létező összes sebből vérzik: a terület védett, mégsem kérték hozzá a nemzeti park és a kezelést végző erdőgazdaság véleményét, nem kérdezték meg a helyi és a környékbeli lakosságot, ráadásul az egész tervet közpénzből, főként uniós támogatásokból valósítanák meg (ami már csak azért is meglepő, mert az érintett 400 hektár nagy része Natura 2000-es besorolású, uniós természetvédelmi oltalom alatt áll, és az EU aligha fog hozzájárulni az átsorolásához). Külön bájos az első kormányhatározat első mondata, mely szerint “1. A Kormány megállapította, hogy a budapesti polgárok igényt tartanak arra, hogy a fővárost környező erdők közparkként kerüljenek hasznosításra.” Erről ugyan senki nem kérdezte meg a budapesti polgárokat, de a NER-ben ha a kormány határozatban állapította meg, hogy a polgárok ezt akarják, akkor csak valami tavaresista sörényes hangyász vetemedhet arra, hogy erről másképp gondolkodjon.

A riasztó léptékű elképzelések szerint a területet közparkká minősítenék – ami után ott, ahogyan a Kossuth-téren láttuk, bármi megtörténhet -, az építkezés pedig kiemelt beruházás lenne, ami az Orbán-kabinet gyakorlatában egyet jelent a civilek és a szakhatóságok de facto kizárásával az engedélyezési folyamatból. Ráadásul mindezek nyomán egy olyan, rendkívül drága és költségesen fenntartható sportkomplexum jönne létre, amelyet nyilvánvalóan csak pénzért lehet majd használni – miközben a Normafa ma ingyenesen áll a budapesti és a környékbeli emberek rendelkezésére.

A terület szinte teljes egészében Natura 2000 besorolású, illetve a Budai Tájvédelmi Körzet részeként hazai természetvédelmi oltalom alatt is áll.

Ahogyan az Audi-ügyben kiderült, az EU a kivonáshoz csak három feltétel együttes teljesítése esetén járul hozzá: bizonyítani kell, hogy közérdekről van szó, alá kell támasztani, hogy az adott helyen történő megvalósításnak nincs alternatívája, és hogy a kiváltás – hasonló vagy azonos természeti értékek védetté nyilvánításával – megoldható. Itt valójában egyik feltétel sem áll fenn, ráadásul éppen az Audi-ügyben elhangzott két ígéret (a kormány, illetve Brüsszel részéről), hogy az akkori eset nem teremt precedenst (és információim szerint Janez Potocnik környezetvédelmi biztos akkoriban jelezte a magyar kormánynak, hogy az Audi esete egyszeri és megismételhetetlen volt, nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a Natura 2000 hálózatból újabb nagymértékű kivonás történjen). A Natura 2000 terület lényegi részét itt olyan, a Normafa alatt elterülő meredek hegyi rétek jelentik, ahol csak itt előforduló rovar- és növényfajok is élnek!

A terv persze nem új, lopakodó módon évek óta készítik elő. Az agglomerációs törvény vitájában, 2011. májusában a következőket mondtuk: “A törvény módosítása ugyan jószándékú, mert korlátokat állítana pl. a települési területek növekedésének, illetve az új lakóterületek vagy bevásárlóközpontok kijelölését a kötöttpályás közösségi közlekedési megállóhelyekhez kötné. Ezek a feltételek azonban könnyen kijátszhatók és egyedi mérlegelést tesznek lehetővé, illetve sokszor nem elég szigorúak (például újonnan kijelölt lakóterületeken csupán 5%-nyi zöldterületet kellene minimálisan kijelölni játszó- sport és pihenőterületek számára). A legszembetűnőbb változtatás a törvényjavaslat korábbi változatához képest – a valószínűleg valamilyen erős lobbiérdek hatására bekerült – kivétel: ökológiai magterületen lehetővé tennék beépítésre szánt területek kijelölését, amennyiben ott 1914 előtt történeti sportterület volt, vagy 1989. október 23. előtt honvédelmi, rendészeti, közbiztonsági célra használták a területet. Ez a lehetetlen szabály közben feltűnt Illés Zoltán államtitkárnak is, aki szintén javasolta ennek kivételét a törvénytervezet szövegéből. Kérdés, hogy ki nyeri majd ezt a csatát a Fideszen belül és lehetővé válik-e a jövőben olyan értékes zöldterületek beépítése, mint például a Tétényi fennsík, a Kevélyek Nyugati völgye, a Normafa vagy a Svábhegy, arra hivatkozva, hogy ezeken a területeken valaha katonai lőtér vagy golfpálya volt.”

A jóhiszeműség most már erősen megkérdőjelezhető: nyilvánvaló, hogy már akkor is (többek között) a Normafa beépítésére készültek. Az akkori rendelkezés alapján ráadásul a most szóban forgónál nagyobb (pl. a most szóban lévő környéktől a Svábhegy felé eső századfordulós golfpálya területét is érintő) beruházások vannak betárazva, amelyek ki tudja mikor lesznek hozzácsapva a jelenlegihez). Sok száz hektár erdő és zöldterület van veszélyben, miközben Budapesten ma már egyetlen négyzetmétert sem lenne szabad beáldozni, ehelyett inkább a zöldterületek karbantartására és növelésére kéne összpontosítani.

Hab a tortán, hogy a projekt iránt nem mutatkozik semmilyen néven nevezhető befektetői érdeklődés (amit az is jelez, hogy az egészet közpénzekre kívánják alapozni). Ugyanis a gigaberuházás a hóágyúzással 2-2,5 hónapos budapesti síszezon mellett nyilvánvalóan nem rentábilis. Majd megépítik közpénzből, aminek a terheit viseljék az adófizetők, az üzemeltetésre meg keresnek valamilyen baráti céget, amelyik az üzemeltetésből azért majd csak megél valahogy – és vélhetőleg nem túl rosszul. Vagyis tipikusan arról van szó, hogy közjavakból csinálnak magánbizniszt valaki(k)nek, ahogyan ez a Fidesznél szokás. Budapesten pillanatnyilag nincsenek hiányzó szállodai kapacitások (de ha lennének, akkor sem a városközponttól távol, a zöldben). A síelő közönség számára pedig a Normafa egyszerűen “nem pálya”: túl rövid a lejtő. Ebben leginkább az lehetne az üzlet, ha lakóparkokat, apartmanhoteleket is akar valaki építeni – nem lepődnénk meg, ha a végén valahogy ez jönne ki a projektből, de ez is csak a válság elmúltával lehetne reális.

De mielőtt azt hinnénk, hogy ez valami kerületi umbulda, rögzítsük egyértelműen: a magyar kormány a létező valamennyi eszközével a projekt mellé állt. A beruházás külön miniszterelnöki megbízottat kapott, egy egyedi beruházásra külön “lex Normafát” készülnek alkotni a kormányhatározat szerint, és egyben kiemelt beruházás is lesz belőle. A nehéztüzérség teljes állománya felsorakozott. A terv őrült, cinikus és hazug, de nincs olyan jogszabály, szakember, hatóság, civil szervezet vagy lakossági tiltakozás, ami ne esne el ilyen elsöprő erőfölénnyel szemben. Úgyhogy mindettől függetlenül simán megvalósulhat. Vagy mégsem?”

Forrás:
http://greenfo.hu/hirek/2013/07/20/jon-a-lex-normafa

http://javorbenedek.blog.hu/2013/07/19/bucsuajandeknak_kicsit_draga_avagy_mi_lesz_veled_normafa
Közélet
Párbeszéd Magyarországért
Parlament
Fenntartható Fejlődés Bizottság

Nem elég zöld az erdőtörvény tervezete a zöldombudsmannak

A Világgazdaságban olvastuk:
A készülő erdőtörvényben az egyoldalú, nyereségérdekelt gazdálkodói szemlélet helyett az erdők védelmét, bővítését ösztönző szabályozókra van szükség – mondta az MTI-nek Szabó Marcel zöldombudsman, aki a napokban juttatta el javaslatát a Vidékfejlesztési Minisztériumnak.

A trianoni békeszerződés nyomán az erdők az ország területének 12 százalékára csökkentek. Ez az eltelt csaknem száz év alatt, az erdész szakma kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően, csaknem a duplájára, 20 százalékra nőtt, ám ez még mindig messze elmarad az uniós átlagtól, ami 35 százalék – mondta az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese.

Túl lassú az evolúció, hogy lépést tartson a klímaváltozással

Az agyunk függővé válik a fehér lisztből, fehér rizsből, burgonyából készült ételektől

Az agy a függőséghez hasonló jelenséget mutat a nagy glikémiás indexű* élelmiszerekre: fokozott éhségérzetet váltanak ki, az agynak a jutalmazásért és a sóvárgásért felelős területét stimulálják, ugyanazok az agyi mechanizmusok jellemzők rájuk, mint a kábítószerekre – mondják a Boston Children’s Hospital kutatói.

*A glikémiás index méri, milyen gyorsan és milyen nagy mértékben emeli egy élelem vagy élelmiszer a vércukorszintet. A nagy glikémiás indexű élelemtől gyorsabban, magasabbra szökik a vércukorszint.

Más szavakkal:

Ezekre a magasan feldolgozott szénhidrátokra, a fehér lisztből, fehér rizsből, cukorral készült ételekre az agyunk túlzott éhségérzettel reagál.

Feltalálták az edzést helyettesítő pirulát

A Scripps Intézet (Jupiter, Florida) kutatói elhízott egerekbe egy vegyületet injekcióztak, ami megnövelte a Rev-erb fehérje aktivitását. A vegyületnek hasonló hatása lett az egerekre, mintha keményen edzettek volna.

A Rev-erb fehérje részt vesz a biológiai óra és a napi cirkadián ritmus ellenőrzésében.

Köszönhetően a Rev-erbnek, az egerek lefogytak, javult a koleszterinszintjük – pedig továbbra is zsíros táplálékon tartották őket.

Hőhullámok idején a növények nem tisztítják kellően a levegőt

Hőhullámok idején, amikor az ózontermelés az egekbe szökik, a növények ózonfelvétele lényegesen csökken. Több szennyezőanyag marad a levegőben, ami a becslések szerint az Egyesült Királyságban – a 2006. évi forró nyáron, a hőhullám okozta halálozáson túl – 460 életet követelt.

A vegetációnak mindig fontos szerepe van a levegőszennyezettség csökkentésében, de a University of York kutatása azt mutatja, hogy a növények éppen akkor nem tudnak eléggé védeni bennünket, amikor a legnagyobb szükség lenne rá: az extrém hőségek idején, amikor a közlekedésből, az iparból és más forrásokból származó ózonképződés a legnagyobb.

Lesz-e az Antarktisz körül tengeri rezervátum?

A héten a németországi Bremerhavenben gyűltek össze az Antarktiszi élő tengeri erőforrás megőrzési nemzetközi bizottság (Commission for the Conservation of Antarctic Marine Living Resources – betűszóval: CCAMLR) tagjai, hogy megvitassák az Antarktisz körüli vizeken létrehozandó speciális tengeri rezervátum ügyét. Ez a tengerszakasz bálnák, fókák, pingvinek élőhelye. A tengerszakasz védett élőhellyé nyilvánításával megkétszereződne a tengeri rezervátumok területe.

Funkcionális élelem: brokkoli, paradicsom, fokhagyma az ‘új frontvonal’

Az Élelmiszer Technológusok éves seregszemléjén és élelmiszer-kiállításán, Chicagóban mutatták be az angiogenezist* gátló természetes élelmeket, amelyekből betegségeket megelőző élelmiszert lehet kreálni és promótálni.