Új fényben a metabolikus betegségek – és a környezeti szennyezők hosszú távú hatása

Ha helyesen táplálkozik és rendszeresen edzi magát, és mégsem lát javulást az egészségében, annak egyik oka a szennyezés lehet:  az, amit a táplálékával megeszik – írja a Kísérletes Biológia (Federation of American Societies for Experimental Biology – FASEB), a folyóiratában.

“Ez a kutatás bizonyítékát adja, hogy újra kell gondolnunk a kockázatkezelést, főként amikor az emberi populáció ezernyi vegyületnek van kitéve, alacsony koncentrációban. A szennyező anyagok reális keverékének egészségünkre gyakorolt hatását is tesztelni kell”

Hírdetés

Egészben, rostostul egészséges enni a gyümölcsöket, nem csak a gyümölcs levét fogyasztani

“A gyümölcsöket ajánlják a cukorbetegség megelőzésére, de a korábbi kutatások vegyes eredményt hoztak a teljes gyümölcsfogyasztást illetően. Eredményeink bizonyítékul szolgálnak, hogy bizonyos gyümölcsök speciálisan jótékony hatásúak a cukorbetegség kockázatának csökkentésében” – mondja a British Medical Journalban megjelent tanulmány egyik szerzője, Qi Sun (Brigham and Women’s Hospital).

Aki szegénységben él, annak mindig a szegénység jár az eszében

A szegénység – és az emiatti aggodalom – sok mentális energiát kötnek le, emiatt a szegénységben élőknek kevesebb kognitív energiájuk marad az élet más területeire – mondják a Princeton University kutatói. Korlátozott gondolkodásuk miatt valószínűsíthető, hogy több rossz döntést hoznak, több hibát követnek el, emiatt növekednek – és állandósulnak – pénzügyi gondjaik.

A Science folyóiratban megjelent tanulmány az állandósuló szegénység okaiba tekint bele.

A kutatók szerint, a szegénység arra kényszeríti az embert, hogy mindig ugyanazon gondolkodjon: hogyan kerülhetne ki a szegénységből. Az ilyen embernek csökkennek a kognitív képességei a folytonos őrlődés miatt: miként birkózzon meg a ‘kevés a pénz’ közvetlen hatásával, a számlákkal és költségekkel. Ezért a szegénységben élőknek kevesebb ‘mentális erőforrásuk’ marad, hogy olyan bonyolult, csak közvetve oda tartozó dolgokkal foglalkozzanak, mint az oktatás, a képzés vagy akár az időbeosztás.

Egy hordó olaj vagy gáz = tíz hordó használhatatlan hulladékvíz

A globális víz-krízis csak annyira számít az olaj- vagy gázkitermelőnek, hogy nehézségbe ütközik elhelyezni a keletkezett hulladékvizet – vagy  költséges újrahasznosítani.

Márpedig a sós hulladékvíz nagyon sok, bármelyik kitermelési módszernél.

Yongkoo Seol és Jong-Ho Cha feltaláltak egy olyan módszert a hulladékvíz hasznosítására, amivel a só 90 százalékát ki tudják vonni, így alkalmassá teszik ivóvíznek vagy öntözővíznek való felhasználásra.

A savas esőktől lúgosabbak a folyók

Az USA keleti részén a legtöbb folyó mára megváltoztatta a kémiáját – lúgosabb lett.  Ez a levegőszennyezés öröksége – mondják a kutatók, és megvan a következménye a városok vízellátására, a vizek élővilágára is.

Az utóbbi 25-60 évben a megvizsgált 97 folyónak kétharmada jelentős mértékben lúgosabbá vált. A lúgosság semlegesíti a savat,  de ha túlzott mértékű a lúgosság, ammónia keletkezik, és virágzik tőle az alga, romlik a vízminőség, károsodnak a vízi élőlények. A növekvő mértékű lúgosság megkeményíti az ivóvizet, lerakódik a csövek falára, és csak költségesen rendbe hozható károkat okoz az infrastruktúrában.

Bármennyire is furcsán hangzik, a növekvő lúgosságnak az emberi tevékenység az oka, amely savas körülményeket hoz létre. A savas esők, a savas meddőhányók és a mezőgazdaságban felhasznált műtrágyák gyorsítják föl a folyamatot: a mészkő és más karbonátos kőzetek lebontását, sőt akár a betont és a cementet is.

Betiltják az égésgátlókat

A HBCD-t (Hexabromocyclododecane – brómozott égésgátló) mindenki jól ismeri – elsősorban a polisztirén-lapokról, amivel az épületeket szigetelik. A többi felhasználási módját nem egyszerű tetten érni, mert benne van az anyagukban: a műanyagokban, a textilekben, az elektronikai termékekben.

160 ország  döntött úgy május végén a kémiai anyagokról rendezett ENSZ konferencián, hogy világszerte betiltja ezeknek a vegyületeknek a használatát.

Az 1980-as évek óta használták a HBCD-ket, égésgátlóként. Évente körülbelül 20 000 tonnát gyártottak belőlük, a legtöbbet polisztirén panelként, amit épületek szigetelésére használtak. Az extrudált vagy expandált panelek köbmétere egy kilogramm HBCD-t tartalmaz. Ez, a köznyelvben hungarocellként ismert anyag jelentős mennyiségben került be az épületekbe.

Miért kell betiltani a polisztirént?

Régóta gyanakodtak már, hogy a HBCD-k környezeti mérgek, amelyek egyaránt ártanak a halaknak és az emlősöknek. Akkumulálódnak a környezetben, és mivel a HBCD-k zsírban oldódnak, felgyülemlenek az élőlényekben, a táplálkozási láncban. Nagyon lassan bomlanak csak le a környezetben, és nagy távolságokra eljutnak. HBCD-ket még az Arktiszon is felfedeztek.

Az ENSZ-szakértők feladata az volt, hogy megállapítsák, a HBCD-k kielégítik-e a Stockholmi Konvenció által meghatározott POP (perzisztens organikus szennyező) fogalmat: a biodegradáció lassúságát (perzisztens – fennmaradó), a bioakkumulációt (felgyülemlést a táplálékláncban), a potenciálisan nagy területen való szétszóródását az anyagnak, és az egyes HBCD sztereoizomérek (az atomok térbeli elrendeződése miatt eltérő anyagok) káros hatásait.

Svájci anyagtudományi kutatók (Empa, ETH Zürich) kiderítették, hogy az a HBCD, amit a technológia felhasznál, legkevesebb 8 különböző sztereoizomér keveréke. A sztereoizomérek olyan anyagok, amelyeknek ugyanaz a kémiai összetételük, de atomjaik térbeli elrendeződésében különböznek. A kutatók hamar rájöttek, hogy az egyes sztereoizomérek nem csak háromdimenziós struktúrájukban, de toxicitásukban és környezeti viselkedésükben is különböznek egymástól.

Az Empa tudósai kimutatták, hogy az égésgátló polisztirént amikor feldolgozzák, a HBCD-k átalakulnak ismeretlen, és ugyancsak toxikus vegyületekké. Azt is bizonyították, hogy a levegőben terjedve a HBCD-k végül a vizekben, az üledékekben – és a halakban kötnek ki.

Ami az égésgátló textileket, kárpitokat, szőnyegeket, műanyagokat és elektronikai termékeket illeti, azokat főként beltérben használják, így nem meglepő, hogy a vegyület jelen van a háziporban. Az emberek szervezetébe nemcsak a porral jutnak be az égésgátlók, de a magas zsírtartalmú állati termékekkel is. Ezen kívül azt is kimutatták, hogy amikor a polisztirén  paneleket fűtőszállal elvágják, HBCD-k szabadulnak fel, amelyek apró plasztik-részecskéket is magukhoz ragadnak. Ezeket a részecskéket könnyedén belélegezzük, növelve a HBCD expozíciónkat.

Végül is, az eredmény egyértelmű volt: 30 évvel azután, hogy megindult az ipari gyártásuk, és elindultak világ körüli hódító útjukra, a Stockholmi Konvenció szakértői bizottsága a HBCD-ket POP-nak, perzisztens organikus szennyezőanyagnak nyilvánította, és világszerte betiltotta. A határozatot hivatalosan 2013. május 9-én hozták meg, és az átmeneti idő – egy év – után hatályba lép.

“Megint nézhetünk valami jobb alternatíva után” – mondja Norbert Heeb, az Empa kutatója. “És a sok épület, amit polisztirénnel szigeteltünk, terhes örökséggé válik, magas ártalmatlanítási költséggel, majd a jövőben.”

Forrás: http://www.empa.ch/plugin/template/empa/3/139591/—/l=2

A halak, rákfélék jobban bírják a tengervíz savasodását, mint a korallok

Az óceánok nem csak melegebbek lesznek, de savasabbak is a klímaváltozással. Megváltoztathatja a tengeri ökoszisztémákat az óceánok savasodása az évszázad végére – mondják az Alfred Wegener Institute Helmholtz Centre for Polar and Marine Research (Sarki és Tengeri Kutatások Helmholtz Központja, Alfred Wegener Intézet) tudósai. A vizsgált állatfajok többségét érinteni fogja a savasodás, de az egyes hatások a fajokra specifikusak lesznek.

Az óceánok több, mint a negyedét elnyelik az ember által termelt széndioxidnak a légkörből, így természetes tárolóhelyként funkcionálnak, amely nélkül a Föld sokkal melegebb volna. De tárolókapacitásuk korlátozott, és a széndioxid-elnyelésük nem mentes a következményektől.

Miért üvöltenek a farkasok?

Amikor egy alomnak egyik tagja elhagyja a csapatot, az ott maradó farkasok üvölteni kezdenek. Nem nyugtalanságukban  teszik, hanem a társukhoz fűződő kapcsolatuk minősége határozza meg a hangadásuk módját  – mondják az ausztriai Wolf Science Center (Farkaskutató Tudományos Központ) tudósai, akik két alomból származó, kilenc farkassal folytatott kísérletükből vonták le a következtetést.

Egészséget hozó baktériumok – az anyatejben

A zürichi Élelmiszer, Táplálkozás és Egészség Intézet professzora, Christophe Lacroix és csapata ugyanazt a Bifidobacterium breve törzset, és a Clostridium baktériumnak ugyanazt a néhány típusát találták meg az anyatejben, mint az anya és az újszülött székletében.

Természetes, hogy az ember azonosnak érzi magát azokkal, akiket magához közelinek tart

Az ember leghumánusabb tulajdonsága az empátia, az együttérzés. A Virginia Egyetem kutatása most bebizonyította, hogy a hozzánk legközelebb álló emberek olyannyira közel állnak hozzánk, mintha ‘mi magunk’ lennének.

“A közelséggel, a barátsággal más emberek a részünkké válnak” – magyarázza James Coan, pszichológia professzor. “Önmagunkba beletartoznak azok az emberek, akiket közel érzünk magunkhoz.” Más szavakkal: az önazonosságunk nagyjából azon alapul, kiket ismerünk  jól és kikkel érzünk együtt.

A fukushimai helyzet sokkal rosszabb, mint ahogy elhitetik velünk

Mycle Schneider, független nukleáris szakértő, aki korábban Franciaországnak és a német kormánynak volt a tanácsadója állítja ezt: víz szivárog az óriás tartályokból – és mindenhonnan – a telephelyen, a repedéseken keresztül az atomerőműből – és nincsenek pontos számok a radioaktív sugárzás szintjéről.

Eközben a japán nukleáris hatóság elnöke is azt nyilatkozta, hogy fél, további szivárgások lesznek.

A japán atomenergia ügynökség az esemény veszélyességi szintjét egyes fokozatról hármas fokozatúra emelte.

Csernobil és Fukushima radioaktív sugárzásának hatását sohasem fogjuk megismerni

A Fukushima Daiichi nukleáris katasztrófája nagy mennyiségű radioaktív szennyező anyagot terített szét 3500 négyzetmérföldön Japánban, 2011. tavaszán. Az esemény újra fókuszba hozta a csernobili katasztrófát: mire számíthat a japán természet hosszú távon, milyen hatások következhetnek be?

Timothy Mousseau (University of South Carolina) és Anders Moller (Université Paris-Sud) áttekintették azt a kevés anyagot, ami fellelhető volt a csernobili katasztrófa hatásáról.

Az emberiség története a kölcsönösségen alapul

Egy meta-analízis (megjelent tanulmányokban szereplő, összevont adatok elemzése) szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy a kölcsönösség jelen van mind a majmok, mind az emberszabásúak, mind az emberek élelem-megosztásában.

“A reciprocitás (a kölcsönösség) magyarázza az élelem megosztását az embernél és a főemlősöknél, függetlenül a rokonságtól” – mondják Adrian Jaeggi és Michael Gurven, antropológusok (University of California – Santa Barbara).

“A meta-analízis rávilágított, hogy kölcsönösségről van szó mind az ember, mind más főemlősök (élelem)megosztásában, ami akkor is szignifikáns maradt, ha egyéb tényezőket is, mint a rokonságot, a dominancia-viszonyokat, a térbeli közelséget is figyelembe vettük.

Mától már a jövő évi erőforrásokat éli fel az emberiség

A WWF szerint idén előbbre jött, augusztus 20-ára esik a Globális Túlfogyasztás Napja, vagyis az a nap, amelytől az emberiség igényei meghaladják Földünk eltartóképességét.

Jelenleg 1,5 Földre lenne szüksége az emberiségnek, és ha nem változtatunk életmódunkon, 2050-re már két bolygó sem lesz elég a világnépesség szükségleteinek kielégítésére – hangsúlyozza a közlemény a Global Footprint Network adataira támaszkodva.

Hogyan vezetett több, mint 100 földrengéshez a hidraulikus repesztéses (fracking) gázkitermelés?

Youngstown lakói (Ohio) soha nem tapasztaltak földrengést – 1776 óta, amióta feljegyzések vannak a rengésekről. 2011. januárjától azonban 109 esetben rengett a föld.

A Geophysical Research – Solid Earth folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a hidraulikus repesztéses gázkitermelésnek tudható be.