Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Csernobil és Fukushima radioaktív sugárzásának hatását sohasem fogjuk megismerni

Posted by Suggestor - 2013. augusztus 22. csütörtök

A Fukushima Daiichi nukleáris katasztrófája nagy mennyiségű radioaktív szennyező anyagot terített szét 3500 négyzetmérföldön Japánban, 2011. tavaszán. Az esemény újra fókuszba hozta a csernobili katasztrófát: mire számíthat a japán természet hosszú távon, milyen hatások következhetnek be?

Timothy Mousseau (University of South Carolina) és Anders Moller (Université Paris-Sud) áttekintették azt a kevés anyagot, ami fellelhető volt a csernobili katasztrófa hatásáról.

“A volt szovjet blokk országai kiterjedt irodalommal rendelkeztek a csernobili sugárzásról, azonban, sajnos, nagyon keveset fordítottak le ezekből angol nyelvre, ráadásul a közlemények nagy részét papíron tárolták, sohasem voltak digitalizálva, nem központilag őrizték, és a Szovjetunió széthullása után, a gazdasági recesszió alatt a kiadók jó része tönkre ment – egyszóval elvesztek az értékes anyagok.”

Ráadásul nagy az érdeklődés az atomenergia iránt: a ’tiszta’ energiatermelés iránt, ami minimális széndioxid-kibocsátással jár, ezért a kutatók, Mousseau és Moller úgy gondolják, független tudósokat kell most megbízni – legalább Fukushima következményeinek kiderítésével.

1986. április 26-án következett be a valaha is megtörtént legsúlyosabb ipari baleset, a csernobili atomreaktor négyes blokkjának felrobbanása. A 30 kilométeres sugarú Tiltott Zónában a kutatók albinó tollú, hályogos szemű madarakat találtak nagy számban. A fákról megállapították, hogy a sugárzás miatt megrekedtek a fejlődésben, különösen a kisebb fák – évtizedekkel a baleset után is.

2009-ben aztán megjelent egy monográfia “Csernobil: A Katasztrófa Következményei az Emberre és a Környezetre” címmel, amelybe az előző kutatások zöme bekerült. Ez a publikáció a WHO (az Egészségügyi Világszervezet) Csernobil Fórumának (2006) sürgetésére létrejött munka volt.

A Csernobili Fórumon a keleti blokk tudósai nyíltan azt állították, hogy a növényi és állati közösségek Csernobilban jól érzik magukat, regenerálódtak, jobban vannak, mint ezelőtt bármikor – mert nincsen ott az ember.

“De ha beleássa magát az ember a Csernobili Fórum anyagába, nem találja ennek a következtetésnek az alapját. Egyetlen tudományos közleménnyel sem támasztják alá.”

A fentebb említett, 2009-ben megjelent kelet-európai gyűjteményes tanulmánykötet már ellentmond a Fórum optimista értékelésének.

“Bizonyos értelemben vezérfonalként használtuk ezt a monográfiát” – mondta Mousseau. Az alacsony dózisú sugárterhelésnek számos biológiai hatásáról győződtünk meg magunk is: nem csak az állatok voltak nagy bőségben (a Tiltott Zónában), hanem a tumorok, hályogok, a korlátozott növekedésű fák is.”

A lehetősége annak, hogy a természetben tanulmányozhassák a sugárzás hatását, megint elúszik, jegyezte meg Mousseau, mint Csernobil esetében.

“Fukushimában sincs ott a független tudóscsoport, hogy megvizsgálja a fertőzött területet”- fűzi hozzá.

Forrás: http://www.sc.edu/news/newsarticle.php?nid=6344#.UhU0lX_cNSp

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s