Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A halak, rákfélék jobban bírják a tengervíz savasodását, mint a korallok

Posted by Suggestor - 2013. augusztus 26. hétfő

Az óceánok nem csak melegebbek lesznek, de savasabbak is a klímaváltozással. Megváltoztathatja a tengeri ökoszisztémákat az óceánok savasodása az évszázad végére – mondják az Alfred Wegener Institute Helmholtz Centre for Polar and Marine Research (Sarki és Tengeri Kutatások Helmholtz Központja, Alfred Wegener Intézet) tudósai. A vizsgált állatfajok többségét érinteni fogja a savasodás, de az egyes hatások a fajokra specifikusak lesznek.

Az óceánok több, mint a negyedét elnyelik az ember által termelt széndioxidnak a légkörből, így természetes tárolóhelyként funkcionálnak, amely nélkül a Föld sokkal melegebb volna. De tárolókapacitásuk korlátozott, és a széndioxid-elnyelésük nem mentes a következményektől. A széndioxid jól oldódik a vízben, szénsavat alkotva, ezért csökken az óceán pH-értéke (savas irányba mozdul el), ami érzékenyen érint több tengeri állatot.

Az elmúlt években több kutatás is foglalkozott azzal, hogy az egyes fajok hogyan reagálnak a széndioxidban dúsabb, savasabb vízre. Mindamellett, a változások nagysága a tengeri állatfajokra többé kevésbé ismeretlen maradt.

Kezdetnek Dr. Astrid Wittmann és Hans-Otto Pörtner professzor átvizsgálták az összes eddig megjelent tanulmányt, ami az óceánok savasodásával, annak a tengeri fajokra gyakorolt hatásával foglalkozott. Kiemelve a korallokat, a rákféléket, a kagylókat, és a gerinceseket – azok közül is a halakat, továbbá  a tengeri csillagokat és a tengeri sünöket. Összesen 167 tanulmány gyűlt össze, 150 különböző fajról. Az eredményeket úgy osztályozták, hogy azokat a széndioxid-kibocsátási forgatókönyveket használták föl, amelyeken a klímabeszámoló is alapult. (A forgatókönyvek teszik lehetővé, hogy előre jelezzék az eltérő légköri széndioxid-koncentrációk szerinti hatásokat.)

“Kutatásunk azt mutatta, hogy minden egyes állatcsoportra, amelyet figyelembe vettünk, negatívan hat a magasabb széndioxid koncentráció. A korallok, a tengeri csillagok, tengeri sünök, a kagylók nagyon érzékenyen reagálnak a pH-érték csökkenésére” – mondja Dr. Astrid Wittmann. Némely tengeri csillagnak – például a törékeny tengeri csillagnak kisebb esélye van a túlélésre a 2100-ra jelzett széndioxid-értékek mellett. Ezzel szemben a rákfélékre csak az ennél nagyobb széndioxid-koncentráció gyakorol hatást. Az viszont, hogy a csökkenő pH-érték mellett a tengerek hőmérséklete növekszik is, az állatok érzékenységét fokozza.

Meghatározták a kutatók az óceán savasodásának következményeit az egyes fajok fittségére vonatkozóan: hogyan változik az anyagcseréjük, növekedésük, meszesedésük vagy éppen a viselkedésük magas széndioxid-koncentrációnál.

A halak fizikailag aktívak, és kezdetben képesek a vérükben kiegyensúlyozni a pH csökkenését, ugyanez nem mondható el a korallokról. A korallok egész életüket egy helyben töltik, nem tudják kompenzálni a magasabb széndioxid-szintet egy, a testükben lezajló változással, mert hiányzik hozzá a fiziológiai mechanizmusuk. A pH-érték kompenzálásának hiánya a testnedveikben oda vezet, hogy a korallok gyenge mészvázat alakítanak ki, nem lesznek védve az eróziótól, és nem tudják sem megfelelően kifejleszteni, sem kijavítani a vázat, ha szükséges.

Az a feltételezés, hogy a halak jobban megbirkóznak a savasodással, mint a korallok, bebizonyosodott, amikor “összehasonlítottuk a 250 és 55 millió évvel ezelőtti kihalásokkal az eredményeinket. (Akkor is magas volt a CO2 koncentráció.) Az üledékmintákkal összevetve, ugyanazt az érzékenységet fedeztük fel” – magyarázta Pörtner professzor. A korallok elterjedése és a korallzátonyok mérete drasztikusan lecsökkent 55 millió évvel ezelőtt, míg a halak nagy alkalmazkodó képességet mutattak, és képesek voltak kiterjeszteni a dominanciájukat.

Az az eredmény, hogy a múltban a halak nem voltak különösebben érzékenyek a savas vízre, meglepte a tudósokat, mert a folyó kutatások azt mutatják, hogy a halak lárva állapotban meglehetősen érzékenyek a savasságra. “Nem minden hatás meghatározó egy fajra hosszú távon, amit mértünk,” – reagált Pörtner.

A tanulmányt az Alfred Wegener Intézet az IPCC (Klímaváltozási Kormányközi Panel) ötödik értékelő beszámolója keretében készítette, a Panelnek az ökológiai rendszereket érintő munkacsoportjában. A jelentést 2014. március végén adják közre.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-08/ha-sat082313.php

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s