Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Aki szegénységben él, annak mindig a szegénység jár az eszében

Posted by Suggestor - 2013. augusztus 30. péntek

A szegénység – és az emiatti aggodalom – sok mentális energiát kötnek le, emiatt a szegénységben élőknek kevesebb kognitív energiájuk marad az élet más területeire – mondják a Princeton University kutatói. Korlátozott gondolkodásuk miatt valószínűsíthető, hogy több rossz döntést hoznak, több hibát követnek el, emiatt növekednek – és állandósulnak – pénzügyi gondjaik.

A Science folyóiratban megjelent tanulmány az állandósuló szegénység okaiba tekint bele.

A kutatók szerint, a szegénység arra kényszeríti az embert, hogy mindig ugyanazon gondolkodjon: hogyan kerülhetne ki a szegénységből. Az ilyen embernek csökkennek a kognitív képességei a folytonos őrlődés miatt: miként birkózzon meg a ‘kevés a pénz’ közvetlen hatásával, a számlákkal és költségekkel. Ezért a szegénységben élőknek kevesebb ‘mentális erőforrásuk’ marad, hogy olyan bonyolult, csak közvetve oda tartozó dolgokkal foglalkozzanak, mint az oktatás, a képzés vagy akár az időbeosztás.

Egy sor kísérlet kimutatta, hogy a nyomasztó pénzügyi gondok közvetlenül hatást gyakoroltak az alacsony jövedelmű személyek gondolkodását és logikai képességét mérő tesztekre. Átlagosan, a pénzhiánnyal elfoglalt ember gondolkodási képességét 13 ponttal alacsonyabbra értékelte az IQ teszt. (Ami egy egész éjszakai alváshiánynak felel meg.)

De amikor gondjaik megoldhatóak voltak, az alacsony jövedelmű emberek is jól teljesítettek, a jól szituált emberekhez hasonló teljesítményt nyújtottak, mondja az egyik szerző, Jiaying Zhao.

“Az anyagi gondok figyelemre méltó nyomást gyakorolnak az elmére, és elvonják a mentális erőforrásokat. Ez annyit jelent, hogy nem vagyunk képesek más dologra fókuszálni az életben, ami pedig megérdemelné a figyelmünket” – magyarázza Zhao. “A korábbi nézetek a személyt hibáztatták a szegénységéért, vagy a környezetet, amely nem volt sikerre vezető. Mi azt mondjuk, hogy a pénzügyi források hiánya maga vezet a romló kognitív funkcióhoz. Maga az a körülmény, hogy ‘nincs elegendő’, ténylegesen ez lehet az oka a szegénységnek.”

A szegénységnek az agyra rakódó terhe különbözik a stressztől. A stressz a személy válasza a különböző külső nyomásokra, még fokozhatja is a személy aktivitását. Ezzel szemben a korlátozott erőforrásokkal való inkább közvetlen, mint krónikus foglalkozás – ez az, ami rombolóan hat a dologhoz nem tartozó, mégis fontos feladatokra.

“A stressz önmagában nem jósolja be, hogy egy ember nem tud jól teljesíteni – még jobban is tud, bizonyos fokig, mondja Eldar Shafir, a társszerző. Egy szegénységben élő ember bizonyos feladatokat jól tud teljesíteni, de nem marad elegendő ‘sávszélessége’, amit más feladatoknak szentelhetne. A szegények gyakran nagyon hatékonyak a nyomasztó problémákra koncentrálásban és azok megoldásában. A többi feladatban teljesítenek gyengén.”

A figyelméből kieső területek később még inkább pénzszűkébe sodorhatják: későn egyenlíti ki az elfelejtett lakásbérleti díjat, vagy elveszti a munkáját rossz időbeosztása miatt. És ahogy valaki még rosszabb helyzetbe kerül, egyre nehezebb döntéseket hoznia, gyakran költséges döntéseket hoz, amik állandósítják a nehézségeit. (Például eladósodik.)

“Ha valaki szegénységben él, jobban ki van téve a tévedésnek, és a tévedések nagyon sokba kerülnek neki – nehéz kiutat találni belőle.”

Az első kísérletsorozatot 2010 és 2011 között végezték, 400 embert véletlenszerűen kiválasztottak egy bevásárló központban. Az éves jövedelmük 70 000 és 20 000 dollár között volt. A kutatók megkérdezték, hogyan oldanák meg a problémát, ha hirtelen meg kellene javíttatniuk a kocsijukat, és az az egyik csoportnak 150, a másiknak 1500 dollárba kerülne. Miközben a válaszadók elmélyedtek a problémában, ki kellett tölteniük intelligencia és kognitív tesztet.

A résztvevőket – jövedelmük szerint – szegény és gazdag csoportra osztották. A kutatás azt mutatta, hogy míg a helyzet nem volt nehéz – a financiális probléma nem volt túl komoly – a szegények és a gazdagok egyformán jól teljesítettek a kognitív teszten. De amikor a helyzet nehézzé vált, a jövedelmi skála alsó részén lévő emberek lényegesen rosszabbul teljesítették mind a két kognitív tesztet, míg a gazdag résztvevők teljesítménye nem változott.

Hogy még inkább lemérhető legyen a szegénység hatása, 2010 és 2011 között a kutatók 464 indiai cukornád termelő parasztot is teszteltek. A cukornád termelők éves jövedelmük 60%-át a cukornádból nyerik. Aratás után gazdagnak érzik magukat, az aratás előtti hónapban – szegénynek. Mindegyik farmer elvégezte ugyanazokat a teszteket aratás előtt is, és után is, és jobban teljesítettek aratás után, mint előtte.

A kutatók megállapították, hogy a ‘nincs’ eluralkodott a gondolkodásukon: a ‘nincs’ ebben az esetben bármilyen hiányt jelent, legyen az pénz, idő, társadalmi kapcsolat vagy kalória, mindent, amire szükségük volna. A ‘nincs’ fölemészti a mentális ‘sávszélességüket’, amivel más esetben az élet többi gondjára koncentrálhatnának.

“Elegendő arra kérni egy szegénységben élő személyt, hogy gondoljon elméletben egy pénzzel kapcsolatos problémára, és már attól csökken a ‘sávszélessége’. Hasonló hatást dokumentáltunk olyan emberek körében, akik máskülönben nem voltak szegények, csak mi mondtuk nekik, hogy gondoljanak szűkös forrásokra. Nem arról van itt szó, hogy szegény ember vagy sem, a szegénységben élésről van szó” – állapítja meg Shafir.

A hiánynak több típusa van: van ami időleges, például ha időhiányban szenvedünk, átalakíthatjuk az időbeosztásunkat, kihagyhatunk valamiket, vagy úgy dönthetünk, kevesebbet vállalunk.

“De ha valaki szegény, nem mondhatja, elegem van, nem leszek többé szegény. Vagy: egyszerűen ne fogok vacsorát adni a gyerekeknek vagy nem fizetek lakbért ebben a hónapban. A szegénység nem opcionális, és nagyon kevés kivétellel sokáig fennáll. A szegénység nem választás kérdése.”

A kutatók azt mondják, a szegényeknek felállított szolgáltatásoknak tekintetbe kell venni, a szegénységnek a személyek idejére és gondolkodására gyakorolt hatását. Egyszerűbb segítségformákra, több segítségre, képzésre,oktatási programra van szükségük, meg kell bocsátani a váratlan hiányzásokat, lehetővé kell tenni, hogy újra kezdhesse, ha kimaradt.

“Olyan terveket kell csinálni, amik hiány-biztosabbak, mondja Shafir, megjegyezve, hogy a jómódú embereknek van segítségük, rendszeres támogatásuk a hétköznapjaikban, van számítógépes emlékeztetőjük, személyi asszisztensük, háztartási segítőjük vagy bébiszitterük.

“Nagyon keveset tudsz kihozni az időből, hogy több pénzhez juss, de sokat tudsz tenni a pénzzel, hogy több időd legyen. A szegények arra vannak ítélve, hogy több hibát kövessenek el, és drágán megfizessenek érte, egy olyan környezetben, amelyik nem arra van tervezve, hogy segítsen.”

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-08/pu-pcp082613.php

Egy hozzászólás to “Aki szegénységben él, annak mindig a szegénység jár az eszében”

  1. uniohid said

    “A kutatók szerint, a szegénység arra kényszeríti az embert, hogy mindig ugyanazon gondolkodjon: hogyan kerülhetne ki a szegénységből. Az ilyen embernek csökkennek a kognitív képességei a folytonos őrlődés miatt: miként birkózzon meg a ‘kevés a pénz’ közvetlen hatásával, a számlákkal és költségekkel. Ezért a szegénységben élőknek kevesebb ‘mentális erőforrásuk’ marad, hogy olyan bonyolult, csak közvetve oda tartozó dolgokkal foglalkozzanak, mint az oktatás, a képzés vagy akár az időbeosztás.”

    – Egyezik a hazai tapasztalattal !

    “Nagyon keveset tudsz kihozni az időből, hogy több pénzhez juss, de sokat tudsz tenni a pénzzel, hogy több időd legyen. A szegények arra vannak ítélve, hogy több hibát kövessenek el, és drágán megfizessenek érte, egy olyan környezetben, amelyik nem arra van tervezve, hogy segítsen.”

    – Szomorú igazság.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.