Alacsony iskolai végzettségű anyák gyermekeinek gyengébb a hallása, pontosabban: a hanginformáció-feldolgozása

Két évtizedes úttörő munkássága révén Nina Kraus professzor, a Northwestern University idegtudósa felfedezte, hogy a szegénység a gyerekek hallására is rányomja bélyegét. Az alacsony iskolai végzettségű anyák gyermekeinek serdülőkorukra gyengébben megy a hallási információ feldolgozása.

„Ezeknek a serdülőknek ‘zajosabb a neurális aktivitásuk’, mint társaiknak, már akkor is, amikor még nincs is bejövő hang.”  Ráadásul a magas alapzaj mellé, kisebb megbízhatóságú a bejövő hang, ismétlés esetén is.

„Gondoljanak úgy a neurális zajra, mint a rádió zajára, amikor a bemondó hangja nehezen érthető” – magyarázza Kraus.

Az anya iskolai végzettségét megközelítésképpen használta a professzor a család szociális státuszára.

Hírdetés

A helyi közösségek dönthessenek saját sorsukról

2014 és 2020 között számos lehetősége lehetne a helyi közösségeknek, hogy saját maguk határozhassák meg, mire költik az Európai Unióból érkező forrásokat – ha erre a magyar kormány is lehetőséget ad.

Közös erővel a biológiai sokféleség megőrzéséért

Elkészült a megújult Nemzeti Biodiverzitás Stratégia tervezete, amelynek széleskörű vitájára a Vidékfejlesztési Minisztérium és partnerei szervezésében egy országos konferencia keretében került sor 2013. október 30-án.

Örülünk a más bajának

 

Mina Cikara egy baseball meccsen fogalmazta meg élete első hipotézisét, ahonnan csúfneveket és vulgáris kifejezéseket megismerve tért haza. Most a Princeton Egyetem pszichológia professzorával, Susan Fiskével együtt készítettek el egy tanulmányt, amely az Annals of the New York Academy of Sciences folyóiratban jelent meg. Ebben megállapították, hogy az emberekhez biológiailag hozzátartozik az irigység, ezért tölti el őket örömmel, ha az ellenfélnek ‘rosszul sikerülnek a dolgai.

Ahogy a magyar szólás tartja: a legjobb öröm a káröröm. Ennek a kárörömnek az elektromos aktivitását mérték az arcizmokon, és kimutatták: többet mosolyogtak az emberek, amikor valaki, akit irigyeltek, szerencsétlenül járt vagy kellemetlenül érezte magát.

A magas érzelmi intelligencia nem mindig hasznos a közösség számára

Az érzelmi intelligenciaszint azt a képességet jelzi, hogy az avval rendelkező személy megfelelőképpen tudja szabályozni a saját magával és másokkal kapcsolatos érzelmeit. Általában, az érzelmi intelligenciához közösségépítő viselkedést és jó interperszonális kapcsolatokat szokás társítani. Valójában azonban nem ismert a pontos közösségi funkciója az érzelmi intelligenciának. Lehetséges, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek a saját érdekeik szerint manipulálják mások viselkedését, és nem a közösségi célok érdekében ‘terelgetik’ mások érzelmeit.

A kézmosástól optimisták leszünk, de csökken a motivációnk?

A Kölni Egyetem szociálpszichológusa, Dr. Kai Kaspar azt vizsgálta, hogyan hat ránk a fizikális megtisztálkodás egy bukás után. Azok tesztalanyok, akik megmosták a kezüket a feladat után, jóval optimistábban tekintettek az újabb feladat elé, mint azok, akik nem mostak kezet.

Az, hogy a telített zsírok szívbetegséget okoznak, csak mítosz

Aseem Malhotra, intervenciós kardiológus specialista (Croydon University Hospital, London) azt mondja: a kormányzat tanácsai az össz-koleszterin csökkentésére oda vezettek, hogy emberek millióit túlgyógyszerezték statinokkal, pedig a valódi probléma nem a koleszterin, hanem a metabolikus szindrómából fakadó ‘atherogén diszlipidémia’.

A korallállatkák maguk gondoskodnak a helyi klíma szabályozásáról

Ausztrál tengerkutatók felfedezték, hogy a korallállatkák – nem pedig a velük együtt élő algák – egy fontos, kénalapú molekulát termelnek, amely sejtvédelemre szolgál hőség idején, továbbá a helyi klímát is hűti, hozzájárulva a felhők keletkezéséhez.

A fenti molekula a dimethylsulphoniopropionate (DMSP).

“Az óceán jellegzetes szaga ebből a vegyületből származik, ami mutatja, milyen bőségesen megtalálható ez a molekula tengeri környezetben” – magyarázza Cherie Motti kémikus, a Nature folyóiratban megjelent írás társszerzője. “Valójában egyetlen bébi korall esetében is érezhetjük.”

Az egészségbeli egyenlőtlenség gyermekkorban alapozódik meg

A szegénységben felnövő gyerekek fizikai és pszichikai egészsége rosszabb lesz szerencsésebb társaikénál, felnőtt korban.

A gyermekkori szegénységgel együtt járó krónikus stressz problémákat okoz az érzelmek szabályozásában felnőttként – mondják a Illinois Egyetem (Chicago) kutatói.

“Eredményeink azt mutatják, hogy a gyermekszegénység terhe meghatározó lehet arra nézve, hogyan működik majd a gyermek agya felnőtt korában” – mondja Dr. K. Luan Phan pszichiátria professzor.

A társas normák betartását lehet befolyásolni az agy stimulálásával

A Zürichi Egyetem tudósainak sikerült megállapítaniuk, hogy a prefrontális agykéregé a főszerep a normakövetésben.

A kísérletben 63 résztvevőt arra kértek, hogy a kapott pénzt ossza meg egy anonim partnerrel. A nyugati kultúra íratlan normái azt követelnék, hogy a pénz egyelően legyen megosztva a partnerek között. Ez azonban ellenkezik a résztvevő személyes érdekével, amely azt diktálja, hogy tartson meg annyi pénzt, amennyit csak lehetséges.

Zene hatására gazdaságosabban működnek az izmok

A Max Planck Intézet Agy- és Kognitív Tudományok Intézetének kutatói felfedezték, hogy a zene hatására az izmok kevesebb energiát használnak fel, azaz fiziológiailag hatékonyabbá teszi a zene az edzést.

A kulcsfontosságú képességek egyetlen generáció alatt képesek leromlani

A Portfolio.hu-n olvastuk:

Nagyon nagy különbségek mutatkoznak még egyes fejlett országok között is, amikor a népesség egyes, a munkaképességet is alapvetően meghatározó képességeiről (skills) van szó.

Az OECD friss tanulmányában 24 ország felnőtt lakosságát vizsgálta, és úgy találták, míg az olaszok és a spanyolok negyedének alacsony a képességi szintje, a finnek és japánok körében vannak legtöbben magas szintű képességekkel.

Továbbá a kapott eredmények alapján úgy tűnik, a fontos alap és kiegészítő képességek terén akár egy generáció alatt nagy változások történhetnek, mindkét irányban. A ma 55-65 éves britek például a vizsgált országok közül az élen szerepeltek, míg a 16-25 éves britek már az utolsók közt teljesítenek. Eközben a koreaiak és finnek hatalmas előrelépést értek el.

Mentjük a menthetőt…

A Darmstadti és a Zürichi Műszaki Egyetem a fajok megmentését tűzte ki célul, azzal a nem-mellékes szándékkal, hogy békét teremt a biológusok, konzervacionisták (a természetmegőrzés hívei) és a fejlődés (értsd: természethasználat vagy természetrombolás?) hívei között.

Koncepciójuk lényege az, hogy az ökológiailag ‘csekély értékű’ táj is értékes és érdemes a megőrzésre, mert a különböző szigeteken folytatott kísérleteik azt mutatták, hogy ez a ‘csekély értékű’, ember által zavart táj is kedvező hatással tud lenni a fajok sokféleségére.

Az ember által uralt világban nagyon kevés a ‘történelmi léptékű’ természetes táj. Az ökoszisztéma szót ezért nem szabad többé a romlatlan természet szinonimájaként használni, mondják a kutatók. Az ‘új típusú ökoszisztéma’ kifejezés, ami néhány éve megjelent a szakirodalomban, a megzavart ökoszisztémát jelzi, ahol a biodiverzitás jelentősen megváltozott – emberi hatásra.

“Amellett érvelünk, hogy nem szabad éles határt húzni a történelmi és az új típusú ökoszisztéma között, azzal mozdíthatjuk elő legjobban a természet megőrzését” – jelentette ki Dr. Christopher Kaiser-Bunbury biológus.

Nem az akaraterő, a belső motiváció segít át bennünket a nehézségeken

Hugo Kehr professzor, a pszichológia tanszék vezetője (Technische Universität München) azt állítja, hogy az akaraterő, különösen, ha a feladat nem éppen kellemes, hamar kimerül. Más mechanizmusnak kell motiválnia bennünket, hogy folyamatosan jó teljesítményt tudjunk nyújtani.

“A motivációnak három összetevője van. Az első a tudatos célok és vágyak. Aztán vannak a nem-tudatos motívumok, amelyeknek mély érzelmi gyökerük van. Ilyen például, hogy jól csináljuk a dolgokat, hogy hatással legyünk másokra. A harmadik összetevő a képességekre, készségekre épít, amikkel rendelkezünk.”

Szükségünk van az alvásra, megtisztítja a toxinoktól az agyat

Ez egészen új megközelítése az alvás funkciójának: eltávolítja az agy az ébrenlét alatt felgyülemlett méreganyagokat.

“Az alvás megváltoztatja az agy sejtstruktúráját. Úgy tűnik, mintha egészen eltérő állapot lenne” – mondja Maiken Nedergaard, a Rochester Egyetem idegtudományi központjának társigazgatója.

Évszázadokon át gondolkoztak a tudósok és a filozófusok: vajon miért alszik az ember, és hogyan hat az alvás az agyára. Csak nemrégiben jöttek rá, hogy az alvás – egyebek között – az emlékképek elraktározására való. Dr. Nedergaard és munkatársai most váratlanul az alvás egy másik, rendkívül fontos szerepére találtak rá, az agy öntisztító, ‘átöblítő’ munkájára.