Az újdonsült házasok ösztönei nem csalnak

 

Bár az újdonsült házasok nincsenek tudatában, mégis érzik, boldog lesz-e a házasságuk – mondja a Florida State University kutatója.

James K. McNulty professzor 135 heteroszexuális párt tanulmányozott, akik kevesebb, mint 6 hónapja házasodtak össze, majd azt követően minden újabb hat hónapban vizsgálta a kapcsolatukat, négy éven át.

Azt fedezte föl, hogy a házasságukról mondott érzéseiknek  nincsen kapcsolatuk  jövőbeni családi boldogságukkal.

Ellenben a partnerükről tudat alatt megfogalmazott negatív értékelés – amit akaratlanul elárultak az alap-kísérlet során –  jósolta be házasságuk sorsát: boldogságukat vagy nehézségeiket.

Hírdetés

Az EU polgárai fizetik a számlát, a halászflották vágják zsebre a nyereséget

 

Az EU adófizetőinek bőkezű támogatása teszi lehetővé, hogy az európai halászflották nyereségesek legyenek – állapították meg a University of British Columbia kutatói.

 

Az európai halászhajók a fejlődő országok vizein, Afrikában és Déli Csendes-óceánon működnek. Az Európai Unió fizeti a felségvizek használati díjának 75 százalékát, ami 300 000 euró kifizetését jelenti – például – Egyenlítői Guinea és 175 millió eurót Marokkó kormánya javára.

 

Eközben maga a halászati ipar csak a kifogott zsákmány eladásából befolyt összeg másfél százalékával járul hozzá a hozzáférési díjhoz.

A gleccserek sisteregnek, miközben belezuhannak a jeges vízbe

 

Tulajdonképpen az olvadó jégből kiszabaduló légbuborékok adnak ki erős, sistergő hangot a víz alatti fjordokban. Ez a tengerek egyik legzajosabb jelensége.

Melegedő bolygónk egyik hangos üzenetét vették fel és azonosították a tudósok: a sistergést, amikor a gleccser jege beleolvad a tengerbe. Az erős zajt a jég csapdájába esett légbuborékok kiszabadulása okozza, ezek zajából következtetni lehet a jég olvadásának sebességére, ha monitorozzák a tudósok a sarki környezet rohamos változását.

Az elméd képes megbetegíteni is, meggyógyítani is

 

1964-ben Norman Cousinsnál, egy magazin szerkesztőjénél Bechterew-kórt állapított meg az orvos. Ez egy életveszélyes autoimmun betegség, amelyből elméletileg nincs gyógyulás. Cousins nem törődött az orvosokkal, hozzáfogott a maga saját módján, örömterápiával való gyógyításhoz. Rendszeresen olyan filmeket nézett, amelyek nevetést váltottak ki belőle, és hamarosan megindult a gyógyulás útján. Felgyógyulása után létrehozta a Cousins Centert, amely az ember egészségének pszichológiai tényezőit vizsgálja.

Abban az időben a tudomány elvetette annak még a gondolatát is, hogy bármilyen pszichés állapot, legyen az pozitív vagy negatív, befolyásolhatja a fizikai jól-létet. Az 1980-as és az 1990-es évek elejétől fogva kezdtek megjelenni tanulmányok az agy és az immunrendszer kapcsolatáról, azt sugallva, hogy az immunsejtek receptorai, amelyek az agyi neurotranszmitterekhez kapcsolódnak, így szállítják az üzeneteket egyik neurontól (idegsejttől) a másikig – kommunikációt folytatnak egymással.

Ezeknek a kapcsolatoknak klinikai jelentőségük van.

Századunk végére elérheti az 1 métert a tengerszint emelkedés

 

A tengerszint-emelkedést prognosztizálni nagyon nehéz, bizonytalanságokkal teli művelet, minthogy az emelkedést okozó fizikai folyamatok igencsak komplikáltak. Magukba foglalják a melegedő víz kiterjedését, a gleccserek és a jéghegyek olvadását, a grönlandi és az antarktiszi nagy jégtáblák olvadását,  az öntözésre felhasznált talajvíz elfolyását a tengerekbe.

Továbbá, a különböző megközelítésű modellek egészen más eredményt hoznak ki.

A legutóbb közzé tett IPCC beszámolónak is korrigálnia kellett a prognózisát vagy 60%-kal  fölfelé – az előző, 2007-ben készült jelentésbe foglalt előrejelzéshez képest.

Materializmussal csak rosszabbá tesszük a helyzetünket

A materializmus nem tesz jót a személyes jól-létünknek, ez bizonyított dolog, ráadásul a közvetett hatásával felerősíti a közvetlen, negatív hatást. Bármilyen traumatikus eseményt: a terrorizmustól a gépkocsibalesetig, a súlyos betegségekig képes még rosszabbá tenni.

“Aki materialista szemléletű, és a sorsa hirtelen rosszra fordul, jóval nehezebb neki kimászni a kátyúból, mint annak, aki kevésbé materialista”

Miért nem jó, ha túl sok levegőt veszünk?

 

A krónikus hiperventilláció – a túl sok levegő beszívása – a leggyakrabban akkor fordul elő, ha szájon át lélegzünk, ha nagy levegőket veszünk beszéd közben, ha stressz alatt vagyunk.

 

Amennyiben sikerül visszatérnünk az orron át légzéshez, mondja Dr. Mercola, jobb lesz a szerveink oxigénellátása, javul az alvásunk, a hangulatunk, nem érezzük magunkat többé olyan fáradtnak.

 

A nitrogénmonoxid, amelyről tudott, hogy kedvező hatást fejt ki az erekre, az orrunkon keresztül lélegezve, az orrunkból beáramlik a tüdőnkbe. A nitrogénmonoxid jelentős hörgőtágító, érfaltágító és baktériumölő.

A szigetszerű élőhelyeken nemcsak a fajok száma lesz kevesebb, rövidebb lesz a tápláléklánc is

 

A kisebb szigetek kevesebb fajjal rendelkeznek, mint a nagyok – ez a természet jól ismert szabálya. Egy finn kutatócsoportnak most azt is sikerült bizonyítania, hogy nemcsak kevesebb a faj, hanem rövidebb a tápláléklánc is – tehát a kis szigetek növény- és állatvilága másként ‘működik’, mint a nagy területtel rendelkező szigeteké.

Amiből következik egy sajnálatos tény: hasonlóan, kis szigetekként működnek az ember által felszabdalt, fragmentálódott természetes területek, ezért kevés reménnyel kecsegtető vállalkozás megmenteni azok fajait a pusztulástól.

A gyermeki agy fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő alvás

Amikor a kisgyermek alszik, a bal és a jobb agyfélteke közötti kapcsolatok megerősödnek, mondja a University of Colorado Boulder kutatása. Érettebbé válik az agyműködés.

A kutatók EEG-t használtak az agyműködés mérésére 8 alvó kisgyermeknél, akik 2, 3 és 5 évesek voltak.

„Érdekes, hogy az éjszakai alvás során a féltekéken belüli kapcsolatok gyengültek, míg a féltekék közötti kapcsolatok erősödtek” – magyarázza Salome Kurth kutató.

Az elhízás megváltoztatja az ízlelő receptor-sejteket

 

„Első lépésben elhízáskor az ízlelő receptor-sejtek maguk változnak meg. A kövér egérnek kevesebb ízlelősejtje van, ami válaszolhat az édes ízre, sőt, nem is válaszolnak megfelelő módon” – mondja Kathryn Medler, biológia professzor (University of Buffalo).

Civilek százai vonultak ki tiltakozásul a varsói klímacsúcsról

 

Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország és Greenpeace közös sajtóközleménye – Varsó-Budapest, 2013. november 21.

Civilek százai vonultak ma ki tiltakozásul a varsói klímacsúcsról

Egy nappal a varsói ENSZ klímacsúcs tervezett befejezése előtt, nemzetközi éghajlati aktivisták százai – köztük a Föld Barátai és a Greenpeace – tiltakozásképpen kivonultak a tárgyalásokról.

A táplálék jelentős arzénforrás

 

Különösen a sör és a fehér bor járul hozzá nagy mértékben a köröm arzéntartalmához. A körömnyesedék ugyanis megfelelő biomarkere – jelzője – a hosszú távú arzén-expozíciónak, ami egy sor betegségnek: ráknak, érbetegségeknek – és az alacsony születési súlynak okozója lehet.

A gyerekek kardio-edzettsége egyre hanyatlik

 

Az Amerikai Szívgyógyászok Szövetségének idei tudományos ülésszakán a kutatók megállapították, a gyerekek többsége nem tud olyan messze vagy olyan gyorsan futni, mint a szülei az ő korában.

A futási állóképesség hanyatlása pedig rosszabb egészségi állapotot jövendöl felnőttkorra.

Szénmentesítsük együtt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot!

 

Sajtóközlemény – kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-kelet-európai Bankfigyelő Hálózat

 

2013. november 18.

 

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-kelet-európai Bankfigyelő Hálózat tiltakozó akcióján [1] kiadott közlemény szerint az EBRD jelenléte a Szén Világszervezet által szervezett széncsúcson – amely a kritikusok szerint aláássa az ENSZ klímatárgyalások folyamata tartalmát és szellemiségét [2] – aggasztó jele annak, hogy a bank továbbra is súlyos közpénzeket akar szén-intenzív projektekbe ölni.

Az Európai Bizottságnak nem számít, hogy figyelemkiesést okoznak a mesterséges színezékek és fertőzött lehet a ragasztott rántottszelet

 

Egészségre nem ártalmas, ezért használható az az enzim, amelyet a húsnyesedék összeragasztásához használnak – mondta ki az Európai Bizottság. A fogyasztóvédők azonban annyit el tudtak érni, hogy ennek az enzimnek az alkalmazását fel kell tüntetni az éttermek étlapjain vagy a csomagolt húsokon. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértői bizottságának vezetője szerint a magyar éttermek általában nem használják ezt az anyagot.

 

 

Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértői bizottságának vezetője az InfoRádiónak elmondta: konkrétan a thrombin nevű enzimről van szó.