Akinek 50 éves korában gyenge a fizikai állapota, négyszerte gyakrabban fenyegeti elbutulás

 

Finn kutatóknak köszönhetjük ezt a kutatást, akik több, mint 3 és félezer 50 év körüli felnőttet kérdeztek meg az egészségi állapotukról, majd 30 éven át követték őket.

Azt az egyszerű kérdést kellett megválaszolniuk, hogy milyennek: jónak, közepesnek vagy rossznak tartják-e fizikai állapotukat, fittségüket.

Az 50 éves átlagéletkorral rendelkező válaszadók, ha azt felelték a kérdésre, hogy gyenge (rossz) a fizikai állapotuk, az elkövetkező 30 évben négyszer gyakrabban váltak demenciássá – szemben a ‘jó’ fizikai állapotúakkal.

Hírdetés

Tanulás közben molekuláris változások mennek végbe az agyunkban

 

A tanulás stimulálja az agysejteket, eközben egy kicsiny zsírsavmolekula kapcsolódik egy agyi fehérjéhez (delta-catenin). Ez a biokémiai módosulás lényeges része a tanulásnak, az agysejtben végbemenő változásnak –  írják a kutatók (University of British Columbia, Kanada) a Nature Neuroscience folyóiratban.

A vegetáriánus táplálkozás alacsonyabb vérnyomást eredményez

 

A vegetáriánus diétát vérnyomáscsökkentésre lehetne használni – állapították meg a japán Nemzeti Agyér és Szívkutató Központ kutatói.

A tényezők között, amelyek befolyásolják a magas vérnyomás kifejlődését, ott található a táplálkozás, a testsúly, a fizikai aktivitás és az alkoholfogyasztás. A táplálkozás módosításáról már kimutatták kutatások, hogy hatékonynak bizonyult a hipertenzió (a magas vérnyomás) megelőzésében és kezelésében.

Új szűrési módszer annak megállapítására, kinek nagy a kockázata a közeljövőben bármilyen betegségben meghalni

 

Finn és észt kutatók közösen fedezték fel az új biológiai markereket, amelyek erős kockázatot jelentenek 5 éven belüli, bármely betegségben való elhalálozásra.

A kutatás lehetőségét egy új technika teremtette meg, amellyel költség-hatékonyan voltak képesek a kutatók nagy mennyiségű vérmintát elemezni, a több, mint száz különböző biomolekula mennyiségének felderítésére. (Az eszköz neve: NMR spektroszkóp, a finnek fejlesztették ki.)

17 000 egészséges embertől vett vérmintát szűrtek az eszközzel, majd követték az önkéntes résztvevők egészségi állapotát éveken át.

Amikor a folyó víz nem mossa le a baktériumot

Igen meglepő felfedezést tettek a Massachusetts Institute of Technology kutatói: amikor a folyó víz gátolja baktériumok mozgását – ilyen ott fordul elő, ahol a víz hirtelen sebességet vált -, nagyobb valószínűséggel fognak a baktériumok a felületekhez tapadni. A kutatás egyaránt érvényes a tengeri ökoszisztémákra, az orvosi eszközökön megtapadó fertőzőforrásokra, vagy a vízvezetékből kifolyó vízre, amelyben valószínűleg szintén a cső falához tapadnak a mikrobák.

A kutatás, amely egyesítette magában a kísérleti megfigyelést a matematikai modellezéssel, kimutatta, hogy két lényeges hatást fejt ki a folyadék, amikor folyik, a mikrobákra:

„Csökkenti a mikrobák képességét a táplálék utáni vadászatra, és segíti őket, hogy valami felszínt találjanak” – állapítja meg Roman Stocker, környezeti mérnök.

Ez utóbbi eredmény – a felszínt kereső baktériumok felfedezése – különös haszonnal bír. Sok esetben – a folyadék áramlásának beállításával megakadályozhatják, mondja Stocker, hogy ellepjék a mikrobák a felületeket: az orvosi eszközöktől a hajófenékre rakódó biofilmekig.

Titokzatos gyermekbénulás-szerű megbetegedéseket észleltek kaliforniai gyermekeken

A polio – a gyermekbénulás – fertőző betegség, amely gyakran okoz bénulást, de az Egyesült Államokban, amióta bevezették a védőoltást, nem volt polio járvány.

Most pedig egy év leforgása alatt 5 esetről számoltak be a kutatók Kaliforniában.

„Minthogy a poliovírust gyakorlatilag az egész bolygóról kiirtották, más vírusok – amelyek szintén károsíthatják a gerincvelőt – okoznak polio-szerű tüneteket” – magyarázza Keith Van Haren, a Stanford University neurológusa.

„Az elmúlt évtizedben az enterovírusoknak egy újonnan felfedezett törzsét azonosították, polio-szerű fertőzést okozott a gyermekek között, Ázsiában és Ausztráliában.

Tárgyilagosan az akácról

 

Az akácnak, mint szerszámfának, bútorfának és tűzifának, valamint mézelőnek a kedvező tulajdonságai közismertek. Ezek alapján az akác „kiirtása” valójában szóba sem jöhet, ezt a racionálisan gondolkodó természet- és környezetvédők sem kívánják, de nyilvánvalóan az Európai Bizottság sem.

Természetvédelmi haszna is lehet az akácosoknak, bizonyos keretek között. Semmiképp sem szüntethetők meg például a kis hortobágyi és egyéb alföldi, pl. tanya-környéki szárnyékerdők, a vetési varjú és a hozzá kapcsolódó kékvércse, erdei fülesbagoly védelme, illetve a téli ragadozómadár-védelem miatt sem.

 

Van azonban néhány tény, amely fölött nem lehet elsiklani. Ezek a dolgok jórészt a talajjal és az éghajlattal kapcsolatosak.

 

Nézzük előbb a talajt. Minden erdő anyagforgalmának nélkülözhetetlen része a holt szerves anyag, lombhullató erdők esetében mindenekelőtt az évről-évre termelődő avar lebomlása. Ezt baktériumok, gombák és különféle, zömmel apró gerinctelen állatok együttese végzi. Őshonos fajú faállományainkban ez az együttes jelen van, hiszen kialakulásukra évezredek sokasága állt rendelkezésre. Az akácosban ilyen közösség gyakorlatilag nincs, tehát egy, az erdőre, mint ökológiai rendszerre alapvetően jellemző anyagforgalmi ciklus szakad meg.

A káposztafélék ‘jótulajdonságai’

Mercola, a neves amerikai orvos-természetgyógyász, akinek a weboldala a leglátogatottabb műfaját tekintve a világon, összegyűjtötte, milyen egészségre hasznos tulajdonságokkal rendelkeznek a keresztes virágú növények, azaz a káposztafélék.

Jó, ha tisztázzuk, mely élelmiszernövényekről is van szó.

A legismertebbek közülük:

fejes káposzta, kelkáposzta, brokkoli, karfiol, kínai kel, kelbimbó, karalábé, retek, torma – és néhány különlegesség: vízitorma, kerekrépa.

Az élelmiszercsomagoló anyagok vegyületei károsak lehetnek az egészségre

 

Azok a szintetikus kémiai anyagok, amelyeket az élelmiszerek csomagolása, tárolása, feldolgozása során használnak, hosszú távon – egy életen át ‘adagolva’ – károsak lehetnek az emberi egészségre, figyelmeztetnek a környezettudósok.

 

Elsősorban az az oka a dolognak, hogy ezek az anyagok nem inertek – tehát képesek  kapcsolatba lépni más kémiai anyagokkal – ,  kioldódnak az élelmiszerbe, amelyet megeszünk, állapítják meg a tudósok.

 

Azok az emberek, akik csomagolt és feldolgozott élelmiszert esznek, krónikusan ki vannak téve a csomagolóanyagokban lévő vegyületek  alacsony koncentrációjának.

Erős fénynél intenzívebbek az érzelmek

 

„Más kutatások azt mutatták, hogy napfényes napokon az emberek optimistábbak a részvénypiacot illetően, jobb a közérzetük és segítőkészebbek. Ezzel szemben mi azt tapasztaltuk, hogy a napfényes napokon a depresszióra hajlamos emberek még depressziósabbá válnak” – mondja Alison Jing Xu a Torontó-i Egyetem tanársegéde, utalva a késő tavaszi, nyári öngyilkossági csúcsra.

A kanadai kutatócsoport a fény és az emberi érzelmek furcsa paradoxonát vizsgálta.

A hangyák tutajon menekülnek az árvíz elől

 

Ha jön az ár, a hangyák tutajt építenek, elhelyezik a bábokat, középre teszik a királynőt, hogy minden oldalról védve legyen, így menekülnek, mégpedig sikeresen, minimalizálva a sérülések, elpusztulások számát.

A magnézium véd a csonttöréstől

 

A Norvég Közegészségügyi Intézet kutatása szerint a viszonylag magas magnéziumtartalmú víznek védő hatása van a csípőcsont-törésre, akár nőről, akár férfiról legyen szó. A kalciumra nézve azonban nem találtak védő hatást.

 

Norvégia különböző területein tanulmányozták az ivóvíz magnézium és kalcium tartalmát, mert feltételezték, hogy szerepe lehet a csont erősségét illetően. Céljuk az volt, hogy megvizsgálják, van-e összefüggés az ivóvíz magnézium és kalcium koncentrációja és a csípőcsont-törések előfordulása között.

 

Az eredmény könnyen adódott: a magnézium – esetleg valamely, a magnéziummal kapcsolatban lévő elem – az ivóvízben, véd a csonttörés ellen.

Nehéz terhekkel van tele a világ annak, akinek nincs hatalma

 

Akik minden hatalomtól megfosztottnak érzik magukat, egészen másként látják a világot, fizikailag is  nehezebb számukra megbirkózni egy feladattal, mint annak, aki birtokában van személyes és társadalmi hatalomnak, mondják a Cambridge-i Egyetem kutatói, Eun Hee Lee és Simone Schnell.

Nem érdemes összekeverni munkát és családot, mert a pénz mellett a szülői hivatás értelmetlenebbnek tetszik

Az ausztráliai Brit Kolumbia Egyetem kutatása arra enged következtetni, hogy a pénzre gondolva csökken a jelentősége a ‘szülőnek lenni’ érzésnek.

„Szülőnek lenni és jól érezni magunkat nem ugyanazt jelenti minden szülő számára”- állapítja meg Kostadin Kushlev. Akármennyire is nyilvánvalónak tűnik, a szociológusok nem állapodtak meg azokban a pszichológiai és demográfiai tényezőkben, amelyek befolyásolják a szülői elégedettséget.

Bepillantást ad az új kutatás a pénz és a szülői elégedettség közötti kapcsolatba, miközben megértet velünk néhány dolgot, amitől a szülő elégedettebb  –  vagy éppen elégedetlenebb lesz gyermektelen társainál.

Megtudjuk, hogy a pénz konfliktust vált ki a célok között.

Az ipari vegyi anyagok a felelősek a gyermekek nagyszámú idegi fejlődési rendellenességeiért

 

Az autizmus, a figyelemhiányos hiperaktivitás, a diszlexia gyakorisága növekszik.

„A gyermekek agyának fejlődését mérgező anyagok károsítják, és az a legnagyobb baj, hogy nincs is rá hivatalos diagnózis. Szenvedhetnek a gyermekek figyelemhiányos viselkedéstől, késleltetett fejlődéstől, gyenge iskolai teljesítménytől. Az ipari vegyi anyagok jönnek számításba, mint valószínű ok” – mondja Philippe Grandjean, a Harvard School of Public Health környezet-egészségügy professzora.

A történet 2006-ra nyúlik vissza, amikor a kutatók öt ipari vegyi anyagot azonosítottak „fejlődést zavaró idegméregként” – olyan anyagként, amely az agyban károsodást okoz.

A 2006-ban idegfejlődési rendellenességgel meggyanúsított anyagok a következők voltak: ólom, metilhigany, poliklórozott bifenilek, arzén, toluol.