Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A csernobili robbanás elpusztította a lebontó mikroorganizmusok jó részét

Posted by Suggestor - 2014. március 20. csütörtök

A mikroorganizmusok a csernobili katasztrófa körzetében kárt szenvedtek a sugárzástól, minek következtében a lehullott falevelek és más növényi anyagok lebomlása erősen lelassult – állítják a Dél-Karolinai Egyetem kutatói. A felgyülemlő száraz avar és egyéb gyúlékony anyag erdőtűz melegágyává válik, és tovább terjeszti a Csernobilból a radioaktív fertőzést, lakott területekre – adtak hangot aggodalmuknak.

Tim Mousseau biológia professzor, a Csernobil és Fukushima Kutatási Iniciatíva társigazgatója, kiterjedt kutatást végzett a csernobili nukleáris reaktor környékén, a sugárfertőzött területen. Felfigyeltek a ’tilos zónában’ egy furcsa jelenségre:

„Amikor a halott fák között járkáltunk, amelyeket az első robbanás pusztított el, észrevettük, hogy ezek a törzsek milyen jó állapotban vannak még 20 év elteltével is. Ha az én kertemben kidől egy fa, abból már 10 év múlva is csak fűrészpor marad.”

Mousseau professzor és munkatársa, Anders Møller az Université Paris-Sud-ről, kidolgoztak egy értékelési eljárást a növényi anyagok elbomlásának sebességére – a háttérsugárzás mértéke alapján. (Avar-mintákat helyeztek ki zsákokban szerte a területen: nem sugárfertőzött fenyőtű és tölgyfa, juharfa és nyírfalevelet. A helyet úgy választották meg, hogy lefedje a lehetséges sugárdózisokat. Kilenc hónap után gyűjtötték be a kihelyezett falevél-mintákat.)

A falevél-minták tömeg-vesztésének elemzése megmutatta, hogy a nagyobb háttérsugárzás kisebb tömegvesztéssel volt kapcsolatban, méghozzá a sugárdózissal arányos mértékben. A legfertőzöttebb területeken a levélminta tömegvesztése 40%-kal volt kisebb, mint a normál háttérsugárzású területen, Ukrajnában.

Megmérték az erdő avarvastagságát is azokon a területeken, ahol a mintákat elhelyezték: ugyanazt tapasztalták, ahol magasabb volt a háttérsugárzás, vastagabb volt az avar is.

Megállapították, hogy a növényi hulladékot lebontó baktériumokat és gombákat károsította a radioaktív sugárzás. Kimutatták a kisebb gerinctelen fajok – például a termitek -, amelyek szintén hozzájárulnak a növényi biomassza lebontásához, kisebb mértékű károsodását is.

Mousseau szerint a lebomlás lassulása közvetve hozzájárulhatott a lassabb növényi fejlődéshez, mert valószínűleg a lebomlás lassúsága miatt hiányzik a talajból az új növények fejlődéséhez szükséges tápanyag. Mousseau ugyanis a közelmúltban arról számolt be, hogy a fák Csernobil közelében lassabban növekszenek: ami elképzelhető, hogy a sugárzás közvetlen, illetve a lecsökkent tápanyag-ellátás közvetett hatása miatt van.

De az eredmények a radioaktivitás továbbterjedéséről is szólnak.

„Növekvő aggodalommal figyelik különböző csoportok a katasztrofális tűzvészek lehetőségét, mikor söpörnek végig a világnak ezen a részén, és hordják szét a sugárfertőzést, ami a fákban,  növényekben bennük van. Ez azzal végződhet, hogy a radioaktív cézium és más fertőző anyagok a füsttel eljutnak sűrűn lakott területekre”- tette hozzá Mousseau.

„Az avar felhalmozódása, ami közvetlen következménye a csökkent lebontási tevékenységnek, aggasztó. Száraz, könnyű és könnyen meggyullad. Katasztrofális mértékű erdőtüzeket okozhat.”

Forrás: http://www.sc.edu/uofsc/stories/2014/03_tim_mousseau_microbial_decomposition_chernobyl.php#.UypOgM6LTxV

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.