Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Mitől volt különleges a kishantosi biogazdaság?

Posted by Suggestor - 2014. április 25. péntek

Óriási felzúdulás lett a kishantosi biogazdaság beszántásából, pedig ez csak egy a több tucat hasonló terület közül. Akkor meg miért olyan érdekes és fontos az egész? Egyáltalán, miért fontos a biogazdálkodás, ha egyszer évtizedekig jó volt a vegyszeres?

A kishantosi gazdaságért több civil szervezet és ellenzéki politikus szervezett akciókat és emelt szót, mondván, a projekt fontos a hazai biokultúra szempontjából, és európai szintű értéket is képvisel. Arra voltunk kíváncsiak, miért lett ekkora felzúdulás Kishantos felparcellázásából? Ez tényleg fontos ügy, vagy a politika állította a fejük tetejére a dolgokat?
A helyzet hervasztó

Magyarországon körülbelül 120-140 ezer hektárnyi biomezőgazdasági terület van, ez körülbelül az összes gazdasági terület 3 százaléka.

Ezzel nem állunk túl jól, sőt. Magyarországon tíz éve stagnál a bioterületek nagysága, míg a világon viszont folyamatosan nő.

Ausztriában a földek 20 százalékán folytatnak biogazdálkodást, Csehországban 11,5, Szlovákiában 8,8, Szlovéniában 7,6, Horvátországban 2,4 az arány, de a horvátok az idén már valószínűleg el fogják érni a 3 százalékot – mondta az Origónak Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezetője.

Visszaállítani az ember előtti időket

A magyar biogazdaságok általában vagy profitorientáltak, vagy szimplán természetbarátok. Kishantos viszont más volt.

A kishantosi gazdaság az egyik legrégebbi biogazdaság itthon, 1998-ban alapították egy magyar–német kormányközi megállapodás részeként, de a területen már a 90-es évektől tevékenykedtek a korábbi bérlők. A gazdaság különlegességét az adta, hogy itt nemcsak biokukoricát és egyéb növényeket termesztettek, hanem a Kishantoson dolgozó szakemberek aktív szerepet vállaltak a község életében.

Helyiek bevonásával, több civil szervezeten keresztül munkát adtak, valamint bárkinek szívesen átadták a tudásukat, aki igényelte. Dán mintára népfőiskolát szerveztek, amelyet több mint százan elvégeztek.

“Külön-külön vannak gazdaságok, népfőiskolák, de annyira komplex intézmény nincs Európában, mint Kishantoson” – mondta az Origónak Ács Sándorné, az egykori biogazdaság egyik vezetője.

De ezeken kívül is voltak még terveik, az egyik szintén olyan lett volna, amit még senki sem csinált Magyarországon. Biotóp-hálózat kialakítására készültek, ami azt jelenti, hogy a természetes élővilágot akarták visszaállítani a területen.

“Ahol csak szántóföldek vannak több száz kilométeren keresztül, ott az eredeti élővilág kipusztult. A természet számára nagyon rossz környezet alakult ki: kultúrsivatag. Az, hogy csak kukorica és repce legyen több száz kilométereken keresztül, nem természetes állapot, és nagyon árt a növények, állatok, talajban élő organizmusok rendszerének” – mondta Ácsné.

Kishantoson rétet, fasort, bokrokat akartak telepíteni, de nem hasraütés-szerűen, hanem német mintára. Ácsné szerint a tudomány ma már egyértelműen bizonyította, hogy a biodiverzitás visszaállítása az emberiség alapvető érdeke. A kishantosi biotóp hálózat részleteit Ángyán József tanszékén dolgozták ki a Gödöllői Egyetemen.
A cikk teljes egészében elolvasható itt:
http://www.origo.hu/itthon/20140422-miert-volt-kulonleges-a-kishantosi-biogazdasag.html

Miért olyan nagy szám ez a Kishantos?
Fábián Tamás

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.