A baktérium elrejtőzik a sókristályban és hibernálódik

Spanyol kutatók fedezték föl, hogy az Escherichia coli baktérium miként  rejtőzik el egy csepp sós vízben, manipulálja a kristályosodást, hibernálódik, majd életre kel…

A cseppnyi sós vízhez adott baktérium, miközben a só kiszárad és kikristályosodik, úgy manipulálja a só kristályosodási folyamatát, hogy bonyolult, 3D felépítésű  ‘bioásvány’, ‘biosó’ jöjjön létre, és a baktérium ott hibernálódik.

Később, amikor az anyagot ismét víz éri, a baktérium feléled.

A felfedezés a véletlennek köszönhető, de máris az Astrobiology  folyóirat címlapján szerepel, mint egy olyan eszköz, amivel az élet nyomaira lehet bukkanni idegen bolygón.

Az Escherichia coli a legtöbbet vizsgált baktérium, de eddig még senki nem jött rá, hogy mire képes egy csepp sós víz segítségével.

“Nagy meglepetés volt, teljesen váratlan fejlemény, amikor hozzáadtam a sós vízhez az Escherichia colit, és észre vettem, hogy képes a só kristályosodását befolyásolni, megváltoztatni a nátrium klorid kristályok növekedését” – mondta José María Gomez.

“Négy óra leforgása alatt a sós  vízcsepp beszáradt, és igen érdekes, 3D mintázatú biosó maradt utána” –  fűzte hozzá a kutató, aki a felfedezést tette, az otthonában, saját mikroszkópján, majd később munkatársai segítségével megerősítette az eredményt az  egyetem (University of Valladolid)  Asztrobiológiai és Biomineralógiai Kutatólaboratóriumában.

Ez az első eset, hogy egy teljes baktériumsejtről bebizonyosodik, hogy képes a nátrium klorid kristályosodását irányítani,   önmaga  megszervezni egy fraktál külsejű  biosó struktúra kialakítását.

“Az a legérdekesebb az eredményben, hogy a baktérium hibernálódik ebben a kiszáradt anyagban, és később, dehidrálódva, életre kel” – magyarázza Gomez.

“Tekintve ezeknek az alakzatoknak a gazdagságát és komplexitását, az élet jeleként lehet értelmezni ezeket a formációkat extrém száraz környezetben, a Földön kívül, például a Marson vagy a Jupiter holdján, az Európán.”

A laboratórium részt vesz a ‘marsjáró’ tervezésében, amit az Európai Űrügynökség szándékozik 2018-ban a Marsra küldeni, és kapóra jött a felfedezésük az élet nyomainak feltárásához.

Forrás:  http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-07/f-fs-bms072514.php

 

 

Hírdetés