Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A bélmikrobák úgy fejlődtek, hogy vezérelni tudják táplálék-választásunkat

Posted by Suggestor - 2014. augusztus 16. szombat

Science fiction-nek hangzik, de így van: a bennünk levő baktériumok befolyásolják, milyen táplálék után sóvárgunk, szabályozzák a hangulatunkat, hogy rávegyenek minket, azt együk, amit ők kívánnak, és igen gyakran meghízlalnak bennünket.

A BioEssays-ben megjelent tanulmány szerint, amelyet a San Francisco-i, az Arizona Állami Egyetem és az Új Mexikó-i Egyetem kutatói írtak, a mikrobák befolyással vannak az ember étkezési magatartására és táplálékválasztására, hogy olyan táplálékok fogyasztását részesítse előnyben, amin a szóban forgó mikrobák a legjobban fejlődnek. Egyáltalán nem csak úgy, passzívan eléldegélnek akármilyen táplálékon, amit mi éppen választunk.

A baktériumfajok szükségletei különböznek tápanyagok szerint. Van, amelyik a zsírokat, van amelyik a cukrokat szereti. De nem csak versengenek egymással az élelemért és az élőhelyért (az emésztőcsatornánkban), gyakran a miénktől eltérő céljaik vannak, magyarázza Athena Aktipis, az egyik szerző.

Bár az egyelőre nem világos, pontosan hogyan teszik, a sokféle mikrobaközösség (mikrobiom) képes hatással lenni döntéseinkre, azzal, hogy jelzőmolekulákat küld a bélcsatornánkba. Mivel a bél kapcsolatban van az immunrendszerrel, a belső elválasztású mirigy-rendszerrel és az idegrendszerrel, a jelzéseik befolyásolni tudják fiziológiás és viselkedési válaszainkat.

“A bélbaktériumok manipulatívak” – mondja Carlo Maley (San Francisco-i Egyetem Evolúciós központ igazgatója).”Az érdekek sokasága van jelen a mikrobiomban, egyesek egybe vágnak táplálkozási céljainkkal, míg mások nem.”

Szerencsére az út kétirányú: mi is befolyásolhatjuk ezeknek a mikroszkopikus méretű, egysejtű lakóinknak a viselkedését – megváltoztatva azt, hogy mit eszünk. Mérhető lesz a változás a mikrobiomban, 24 órán belül a diéta-váltástól fogva.

“A táplálkozásunk óriási hatást gyakorol a bélmikrobák közösségeire. Ez egy teljes ökoszisztéma, ami percekben számolható időskálán evolválódik” – mondja Maley. Még a tengeri hínár emésztésére specializálódott baktériumok is megtalálhatók az emberben, mert az Japánban népszerű táplálék.

A kutatók úgy vélik, hogy a bélbaktériumok – részben a bolygóideg közreműködésével, amely 100 millió idegsejtet köt össze az emésztőrendszertől az agyig.

“A mikrobáknak megvan az a képességük, hogy manipulálják a magatartásunkat és a hangulatunkat, megváltoztatva az idegi jelzőmolekulát a bolygóidegben. Módosítani tudják az ízreceptorokat, termelhetnek toxinokat, amiktől rosszul érezzük magunkat, jutalmazó kémiai anyagokat bocsáthatnak ki, amiktől jól érezzük magunkat” – magyarázza Aktipis.

Az egereknél, például, bizonyos baktériumtörzsek szorongást idéznek elő. Egy másik kutatás úgy találta, hogy egy probiotikum ivásával, amely Lactobacillus casei-t tartalmaz, javult az azelőtt magukat rossz ‘passzban’ érzők hangulata.

A kutatók a kutatások folytatását javasolják, jó lenne tesztelni a bennünket befolyásoló mikrobákat. Érdemes lenne megnézni, például, hogy a tengeri hínárból tápanyagot nyerő mikrobák (transzplantátumok) jelenléte a bélben vajon oda vezet-e, hogy az ember, a mikroba gazdaszervezete elkezd tengeri hínárt enni?

A mikrobiom változási sebessége arra bátoríthatja a kutatókat, hogy a mikrobaközösségek megváltoztatásával javítsanak az egészségi állapoton: például táplálkozásváltoztatással vagy táplálékkiegészítők szedésével, probiotikumokkal, amelyek specifikus baktériumfajokat tartalmaznak – vagy bizonyos fajok antibiotikumokkal való megölésével. Az egyes baktériumfajok erőegyensúlyának kialakításával a bélrendszerünkben, lehet, hogy kevesebb lesz a kövér ember és egészségesebb életet élhetünk, mondják a szerzők.

“Mivel a mikrobák könnyen manipulálhatók prebiotikumokkal, probiotikumokkal, antibiotikumokkal, széklet-transzplantációval, táplálkozásváltással, mikrobaközösségeink megváltoztatása járható utat ajánl a kövérség és az egészségtelen táplálkozás megoldhatatlan problémáira” – írják a kutatók.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-08/uoc–dgb081514.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s