Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Kockázatos helyzetekben a nők szoronganak, ettől romlik a teljesítményük

Posted by Suggestor - 2014. augusztus 19. kedd

Bevezetőben el kell mondani, hogy nem csak  az extrém fizikai vagy pénzügyi kockázatra kell gondolni a ‘kockázatos helyzeteknél’. Rizikót gyakran kell vállalni a hétköznapi életben: kitűnni a többiek közül már önmagában kockázatos, vállalni a főnök véleményét, a munkatársak ítéletét, szintén kockázat.

A Stanford Egyetem szociológus doktorandusza, Susan R. Fisk, úgy definiálja a kockázatos szituációt, hogy ‘olyan helyzet, amelyben bizonytalan a kimenetel, olyan szituáció, ami a képességtől és a szerencsétől függően lehet pozitív vagy negatív kimenetelű’.Egy amerikai magánegyetem mérnöki kurzusáról választotta ki Fisk a kísérleti alanyait, akik 18 éves kortól 81 éves korig mindenféle korúak voltak, azért, hogy eldöntse, valóban megnöveli-e a szorongást a kockázatos munkahelyi szituáció a nőknél és a férfiaknál.

E célból olyan kerettörténetbe ágyazta a kísérletet, amely az egyik csoportba tartozóknak kockázatos, a másiknak nem-kockázatos szituációt festett föl. (Például: képzeljék el, hogy a csoportmegbeszélésen jelenlevő tagok tisztában vannak vele, hogy a rossz ötletek normális részei a brain-storming folyamatnak – ez volt a nem-kockázatos szituáció kerete, illetve azt képzelje el, hogy a csoporttársak nagyon kritikusak a rossz ötletekkel szemben – ez volt a kockázatos szituáció.) Ezután a résztvevők leírták, mit csinálnának, hogyan reagálnának a többiek, és hogyan érzi ő magát a szituációban. Majd kitöltöttek egy szorongási tesztet.

A nők, akik a kockázatos szituációt kapták feladatul, 13,6 százalékkal jobban szorongtak, mint a kockázatmentes feladatot végzők.

A férfiakra nem gyakorolt hasonló hatást a kerettörténet, nem volt mérhető szorongásuk.

Fisk szerint azért növekedett a nők szorongása a kockázatos szituációban, mert az ilyen típusú körülmények kockázatosabbak a nők számára, mint a férfiak számára.

“Előző kutatásomból arra lehet következtetni, hogy még ha a nőnek ugyanolyan is az objektíve mérhető teljesítménye, mint egy férfinak, mások valószínűleg rosszabbnak ítélik az ő teljesítményét, és ha elbukik, azt nem a balszerencsének, hanem az inkompetenciának tudják be” – magyarázza Fisk.

“Továbbá, még ha nincs is szó arról, hogy valaki ítéletet alkot, egy kockázatos szituációban a bukás nagyobb veszteséget okoz a nőnek, mert újra meg kell erősítenie vagy kétségbe kell vonnia a saját kompetenciáját*.”

* kompetencia – hozzáértés

A rizikós szituációban tapasztalt szorongás amiatt is problematikus a nők számára, mert negatívan befolyásolhatja a teljesítőképességet – Fisk úgy találta, hogy a nők rosszabbul teljesítettek a férfiaknál a kockázatos helyzetekben, még ha kockázatmentes helyzetben ugyanolyan teljesítményt nyújtottak is.

Egy másik kísérlet is alátámasztotta ezt a következtetést. Az évközi vizsgajegyet (csak ekkor, és kísérletképpen) úgy adták meg, hogy a hallgatónak meg kellett állapítania, mennyire biztos a feleleteinek jóságában. Ez kockázatot teremtett, mert a nagyobb meggyőződés abban, hogy helyes a válasz, magasabb pontszámot, míg a nagyobb meggyőződés a helytelen választ illetően (a reálisnál) alacsonyabb pontszámot jelentett.

Ha kijelentették, hogy nem biztosak egyetlen válaszban sem, garantált volt az 50%. A nők 4 százalékponttal alacsonyabb értéket értek el, mint a férfiak. De a záróvizsgán, ahol nem volt ilyen ‘rizikós’ kitétel, hogy mennyire bízik a válasza helyességében, már azonos volt a nők és férfiak pontszáma.

“A kutatás eredménye rámutat egy sajnálatos dologra a munkahelyi egyenlő bánásmódot  illetően.  Az emberek gyakran kerülnek nagy kockázatú, nagy jutalmat ígérő helyzetbe a munkahelyen, és ha a nők elkerülik az ilyen helyzeteket, vagy gyengébben teljesítenek, azért, mert jobban szoronganak, kevesebb jutalomra számíthatnak, mint a hasonló férfiak.”

A nők szorongása és gyengébb teljesítménye a kockázatos helyzetekben, valószínűleg a nők vezetői, hatalmi pozíciójának eddig fel nem tárt akadálya, mivel az ilyen körülmények közötti teljesítmény gyakran vezet előléptetéshez, mondja Fisk.

Fisk azt tudja ajánlani a cégvezetőknek, csökkentsék az olyan helyzetek számát, amelyek szükségtelenül nagy kockázatúak.

“Olyan gazdaságban élünk, ami innovációt és a gondolatok sokféleségét igényli. Ha arra biztatjuk a vállalatokat, hogy csökkentsék a rizikós körülményeket, akkor a vállalatok jobb ötletekhez jutnak, jobban teljesítenek az alkalmazottak, ez lesz a győztes-győztes megoldás a nőknek is, a vállalatoknak is.”

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-08/asa-rsi081214.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s