Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A környezeti szennyezőanyagok meglepő tulajdonságai

Posted by Suggestor - 2014. szeptember 22. hétfő

Vannak olyan környezeti szennyezőanyagok, amelyek károsabbak a hideg éghajlaton, mint a forrón – egyes élő szervezetek hőmérséklet-érzékenysége miatt. Dán egyetemek foglalkoztak ezzel a problémával, megjósolva, milyen szennyezési kockázattal jár az Arktisz felmelegedése.

Olyan fajokról van szó, amelyek évezredek óta a sarkvidéki éghajlathoz adaptálódtak, és most ki lesznek téve egy olyan anyagnak, amelytől a hideg veszélyessé válik számukra. Ez történik egy kis fehér féreggel (Enchytraeus albidus).

A nonylphenol nevű vegyület, amit zsíroldószerekben, peszticidekben és kozmetikumokban használnak (és amelyről egyébként gyanítják, hogy megzavarja a belső elválasztású hormonok működését), amikor bejut ennek a féregnek a szervezetébe, meggátolja, hogy a féreg képes legyen megvédeni sejtjeit a hideg károsító hatásától.

Az Enchytraeus albidus a földigilisztafélékhez tartozik, amelyek megtalálhatók az Északi-sarktól Európa mérsékelt égövi régióiig. Testhőmérséklete a környezetének hőmérsékletét veszi fel. Sejtmembránja főként foszfolipidekből áll. Amikor az ilyen organizmust hidegnek tesszük ki, sejtmembránjai sűrűvé válnak, mint a vaj, amit most vesznek ki a hűtőszekrényből. Ez ugyanolyan rossz  számára, mintha túl melegnek tesszük ki, mert akkor meg túl folyékonyak lesznek a sejtmembránok.

Az Enchytraeus albidus úgy alkalmazkodik a külső hőmérséklethez, hogy a membránok lipid-összetételét változtatja meg.

A kutatásból kiderült, hogy a nonylfenol sűrűbbé teszi a férgek sejtmembránját, és így nehezebben tolerálják a hideget. Az Aarhus, a Southern Denmark és a Roskilde Egyetemek ezt egy saját fejlesztésű, mesterséges sejtmembránnal demonstrálták.

“Ha ökotoxikológiai kockázat-értékelést végez az ember valamilyen veszélyes anyagra, általában szobahőmérsékleten végzi a kísérletet a különféle organizmusokkal – esetleg az organizmus számára optimális hőmérsékleten. A természetben azonban az élő szervezeteknek ritkán vannak optimális feltételeik. Stressz alatt vannak: túl magas vagy túl alacsony a hőmérséklet, szárazság van vagy betegség támadja meg őket. Ezzel megnő a kockázata annak, hogy alulbecsüljük az anyagok valódi hatását a természetben” – magyarázza Martin Holmstrup professzor (Aarhus Egyetem).

Holmstrup professzor és teamje különböző anyagokat tesztelt alacsony és magas hőmérsékleten, illetve szárazságban, és szinergiát tapasztalt a hatások között – például alacsony hőmérsékleten.

A tudósok eddig két szennyezőanyagnak a mechanizmusát tárták fel: a nonylfenolnak és a kátrány egy vegyületének, a fenantrénnek. Ahogy a nonylfenol sűrűbbé teszi a membránokat, a fenantrén az ellenkezőjét teszi, folyékonyabbá változtatja a sejtmembránt.

Ugyanezt a hatást figyelték meg egy másik organizmusnál, egy primitív rovarnál (Folsomia candidánál, de ez a rovar nem él az Arktiszon). Egy saját fejlesztésű módszert használtak, kicserélték az organizmusok sejtmembránját egy mesterséges membránra, amelynek fizikai tulajdonságait ismerték, és tudták tanulmányozni a változásokat.

“Ennek segítségével derült ki, hogy a fenantrén a membránt rugalmasabbá teszi, mind a féreg, mind az ugróvillás faj esetében, a nonylfenol pedig sűrűbbé, rigidebbé.”

Ezzel párhuzamosan, a kutatók tesztelték a nonylfenol és a fenantrén szennyezést is a két élő szervezeten: a talajt, amiben a laboratóriumban éltek, szennyezték a két anyaggal, és mérték, hogyan érinti az állatok hidegtűrését, változó hőmérséklet és változó mértékű szennyezés mellett.

Holmstrup professzor hangsúlyozza, hogy a kísérletek és a mérések a realitáshoz nagyon közeli körülmények között zajlottak, egy kivétellel: “A vegyületeket magasabb koncentrációban használtuk, mint ahogy a természetben megtalálható. További tesztekre van szükség, az alacsonyabb koncentrációk hatásának természetes körülmények közötti vizsgálatára. De a mechanizmussal már tisztában vagyunk.”

Forrás: http://sdu.dk/en/Om_SDU/Fakulteterne/Naturvidenskab/Nyheder/2014_09_17_coldworm

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s