Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Mi lesz veled, Aral-tó?

Posted by Suggestor - 2014. szeptember 30. kedd

1961-ben még a világ negyedik legnagyobb tavának számított az Aral-tó. Azóta a vizének szintje az Amu-darja és a Szir-darja elterelése miatt folyamatosan csökken. 2014 nyara újabb fordulópont a tó történetében, mert a keleti medencéje teljesen kiszáradt.

A 2014 augusztusában készült műholdképen  a több részre szakadt tónak csak a  maradványai látszanak.

Az Aral-tó kifejezetten száraz kontinentális éghajlaton, sivatagos környezetben terül el, a telek hidegek, a nyarak nagyon forrók. Évi átlagban mindössze 100–125 milliméter a csapadék, ami mindig is jóval kevesebb volt, mint amennyi víz a tóból elpárolgott. A tó vízmennyisége leginkább az Amu-darja és a Szir-darja vízhozamától függött. Ezért történelmi távlatban nem volt ritka a 6 méteres vízszintingadozás sem, bár van bizonyíték arra, hogy a tó kétszer is majdnem kiszáradt, de természetes úton regenerálódott az évszázadok során.

Az Aral sorsát a Szovjetunió döntéshozói pecsételték meg, amikor az 1950-es, 1960-as években úgy döntöttek, hogy a két folyó vizét öntözésre használják fel, hatalmas méretekben alakítva gyapotföldekké a legelőket Kazahsztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban. Az öntözés nem volt hatékony, az évek során a víz 25–75 százalékát elnyelte a sivatag.

A tó vízszintje csökkenni kezdett. 1989-re északi és déli részre vált szét, az utóbbi volt a nagyobb. A teljes vízmennyiség 1998-ra 210 köbkilométernyire csökkent az 1960-as 1060 köbkilométernyiről. A tó déli része nyugati és keleti medencére oszlott, és az utóbbiban olyannyira megnőtt a sókoncentráció, hogy csak egyetlen rákfaj (Artemia parthenogenetica) volt képes megélni benne.

2000-ben még volt víz a déli Aral keleti medencéjében.

„A modern időket tekintve a keleti medence először az idén száradt ki teljesen” – magyarázza Philip Micklin, a Nyugat-michigani Egyetem földrajzkutatója, a tó történetének szakértője. A medencéből 2009-ben már egyszer majdnem teljesen elpárolgott a víz, majd 2010-ben a csapadékos időjárásnak köszönhetően újra feltöltődött.

Az idei teljes kiszáradás azért következett be, mert kevesebb csapadék (hó és eső) hullt a Pamír-hegységben, az Amu-darja forrásvidékén, így a folyó vízhozama is csökkent, emellett továbbra is jelentős mennyiségű öntözővizet emelnek ki belőle.

A szakértő arra számít, hogy a közeljövőben továbbra is nagyon változékony lesz az Aral-tó vízszintje.

Forrás:  http://www.origo.hu/kornyezet/20140929-kiszaradas-vizszint-amu-darja-szir-darja-okologiai-katasztrofa-uj-felvonas-az-aral-to-dramajaban.html

Reklámok

Egy hozzászólás to “Mi lesz veled, Aral-tó?”

  1. Sándor said

    Ez sajnos ördögi körnek tűnik. A helyieknek nincs más lehetőségük a megélhetésre, mint a mezőgazdaság, amivel viszont elhasználják a vizet és így végső soron saját magukat is ellehetetlenítik. Erre nem hiszem, hogy létezne megoldás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s