Ha a megajándékozni kívánt személy túl válogatós

Az ajándékozás pszichológiájáról szóló szimpozion, amit a Személyiségpszichológusok és Szociálpszichológusok Társasága rendezett a napokban Kaliforniában, különféle kutatások eredményeit tárja elénk.

Egy felmérés eredményeként, amely 7500 személlyel folytatott telefoninterjút, megállapították, hogy az emberek egyre inkább ‘válogatóssá’ válnak a kapott ajándékokat illetőleg. A ‘Fekete Pénteki’ bevásárlók 39 százaléka 2013-ban épp ilyen, igényes és válogatós személynek keresett ajándékot.

Hogyan birkóznak meg a feladattal? Nem szívesen, kevéssé motiváltak, kénytelen-kelletlen, kevés erőbedobással keresik az ajándékot a ‘válogatósnak’. Legvalószínűbben ajándékutalvány lesz a keresésből – vagy ‘megfeledkeznek’ az illetőről.

Persze, van jó oldala is a válogatósságnak: valószínűbb, hogy az ajándék, amire annyi energiát vesztegetnek, jobban megfelel majd a megajándékozott igényeinek. Míg a kevésbé válogatós embereknek nagy az esélyük, hogy olyasmit kapnak, amit nem akartak.

Egy másik kutatás az ajándékutalványokat járta körül.

Láttuk, hogy nagyon nehéz ajándékot választani, főleg, ha az illető abba a bizonyos 39 százalékba tartozik, és készpénzt adni személytelen ajándéknak véljük.

A kutatásvezető szerint, “bár az ajándékutalványt technikailag bárminek a megvásárlására használhatnánk, akár  papírtörlőt is vehetnénk rajta, az a tapasztalat, hogy ezt nem tesszük. Amikor ajándékutalvánnyal fizetünk, elfelejtjük a hétköznapi cikkeket, és valami luxuscikket választunk”, valami olyat, amit normálisan nem szoktunk vásárolni.

“Ez azért van, mert az emberek nem éreznek bűntudatot, amikor ajándékutalvánnyal fizetnek a különlegességért és nem készpénzzel vagy hitelkártyával.”

Miért nem ‘jönnek be’ a személyesnek szánt ajándékaink?

Az ajándékozók sokszor olyan ajándékot választanak, ami személyre szabott, de nem olyan multifunkciós, mint amit  az ajándékozott szívesen venne, mondják a kutatók. Az ajándékot adó a megajándékozott stabil tulajdonságaira építve választ, nem multifunkciósan, az illető változó igényeit is figyelembe véve.

Ha túlságosan specifikus ajándékot választunk, lehet, hogy a lomtárban végzi.

De az ajándékutalványokkal kapcsolatban azt is fontolóra kell venni, hova szóljanak. Ha csak egy bizonyos üzletben váltják be, az kész helyzet elé állítja a beváltót. Mégis, az ajándékozók inkább ezt a formát szokták választani, nem az általános utalványt, állítja a kutató.

Ahhoz, hogy megfeleljen az ajándék az ajándékot elfogadó ízlésének, ‘elébe kell menni’ az ajándékkal a tulajdonságainak, és inkább azt kell keresni, milyen szeretne lenni, mit tudna szeretni, semmint a jelenlegi tulajdonságait kiszolgálni.

Ezért aztán jól tesszük, ha konkrét ajándék helyett élményt adunk. Az élmény-ajándék jobban megerősíti a kapcsolatot, mint a materiális ajándék, függetlenül attól, hogy együtt tapasztaljuk-e meg azt a bizonyos élményt.

A kutatók szerint “a megtapasztalás-ajándék vagy élmény-ajándék nagyon hatékony formája a proszociális (kapcsolatépítő) pénzköltésnek, és nagyobb hatása van a kapcsolatok javulására, mint a materiális ajándéknak.”

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-12/sfpa-tpo121614.php