Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A városok duplán szenvednek a hőségtől

Posted by Suggestor - 2015. február 1. vasárnap

“A városok duplán megérzik a klímaváltozást, mert a globális felmelegedéshez hozzáadódik a hősziget-hatás. Az  emberi tevékenység hőt termel, az épített környezet fölmelegszik és csapdába ejti a hőt. Nem tudnak lehűlni a városok olyan gyorsan, mint a vidéki területek” – magyarázza Dennis Lettenmaier az UCLA (University of California, Los Angeles) földrajz professzora. “Minden melegszik, de a városban a hatás fölerősödik.”

A kutatók városi területeket vizsgáltak, szerte a Földön, és megállapították, hogy a hőhullámok száma jelentősen megnőtt 1973 és 2012 között. Kiváltképpen az éjszakai hőmérséklet nőtt meg: a városok kétharmadában megszaporodott az extrém éjszakai hőség.

“Az a tény, hogy a trend az éjszakai hőmérsékletre sokkal erősebben vonatkozott, a hősziget-hatás szerepét emeli ki a városi területeken.”

“A hő tárolódik az épületekben és az aszfaltban, a betonban és a többi építési anyagban, és nem hűl le olyan gyorsan éjszaka, mint vidéken. Ezt a hatást a lassúbb légáramlás fokozza.”

Kiválasztottak 650 városi területet, amelyek lakossága 250 000 főnél nagyobb volt, majd kerestek hozzá 217 olyan helyszínt, amely közel volt egy időjárás állomáshoz – hogy teljes felvétellel rendelkezzenek az időjárásról. Minden helyszínre nézve azonosították a hőmérsékleti, csapadék és szél-extremitásokat, kiszámították a hő- és a hideghullámokat, kiemelték az extrém hőségnapokat és hőség-éjszakákat.

Hőhullámnak azt a periódust nevezték, ahol a napi maximum hőmérséklet magasabb volt, mint egy négy-évtizedes periódus napjainak 99 százalékában, és a magas hőmérséklet legalább hat napig fennállt.

Megállapították, hogy a hőhullámok átlagos száma évente 50 százalékkal emelkedett a számított időszakban. A legnagyobb számú hőhullámot a négy legutóbbi évben találták: 2009, 2010, 2011, 2012.

Dél-Amerika városi területein következett be a hőhullámok gyakoriságának legnagyobb növekedése, ezután Afrika, majd Európa, India és végül Észak-Amerika jön.

A másik meglepő példa a klímaváltozásra a légmozgás megváltozása volt – városi környezetben. A városok 60 százaléka esetében jelentősen csökkent az erősen szeles napok száma, 17 százalékánál megnövekedett a napi extrém csapadékmennyiség, 10 százaléknál az éves maximum csapadék jelentősen megnőtt.

“Relatíve kis részét teszik ki a városi területek a bolygónak, de a világ népességének több mint a fele él itt, úgyhogy a trend elszomorító. A magasabb hőmérséklet és a kevesebb szeles nap nem tesz jót az emberi egészségnek.”

“A városokban az épületek megtörik a légáramlást, ami nemcsak a közvetlen közeli épületekre van hatással, de jóval nagyobb régióra is. A légáramlás akadályozása felerősíti a hősziget-hatást.”

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-01/uoc–hwb012915.ph

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s