Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Építkezés a Városligetben, mocsárba…

Posted by Suggestor - 2015. február 2. hétfő

Garay Klára: Közreadom egy Hermina úti lakó, ott építkező szomszéd monológját..

Szerkesztetlenül, ahogyan a beszélőből ömlik a szó, …mert kérdeznem sem kell:

“Félve jegyzem meg, hogy a Városliget anno mocsaras terület volt, és a talajviszonyok alkalmatlanok ilyen méretű épületek elhelyezésére (illetve az alapozás közel annyiba fog kerülni, mint maga az egész épület …..máshol). Elég a történelemkönyveket fellapozni, de a talajmechanikai szakvéleményt és személyes tapasztalataimat is meg tudom osztani bárkivel. (Hozzunk törvényt, hogy márpedig a talajnak tartania kell!)

Ezen túlmenően, a Városligetet teleépítik hasonló méretű, új múzeumokkal. Az hogy már jelenleg is a szabályozási tervet meghaladó mértékben van beépítve a Városliget, láthatólag senkit sem érdekel.

Ja, és a másik oldalunkra kerül az új Cirkusz (de jó lenne, ha ez is 15-20 méter magas lenne). Ez a kisföldalatti nyomvonala fölé esik, ami egyébként nem beépíthető terület, a jogszabályok szerint (az is remek lesz, amikor a süllyedés miatt a kisföldalatti, előadás közben keresztül robog a manézson (lehet, hogy majd a BKK cirkusz jegyet is árul).

Az illetékes szerint, a Városliget bírni fogja a fokozott terhelést (kár, hogy még nem volt itt tavaszi-őszi időszakban, amikor a füvön parkíroznak, és a fákon is csüngnek az emberek.

2. http://epiteszforum.hu/muzeumi-negyed-otletpalyazat-liget-es-muzeum

Ez a koncepció legalább a liget zöld területét nem akarja beépíteni, de a robusztus, ablaktalan épületek helyett valami földalatti, minimális felépítményű dolgokat kellene forszírozni (lásd Louvre piramis), mert pont az lenne a csoda, ha a …látogató elé táruló első minimalista látványt, a föld alatt, a múzeumokban megtapasztalt élmény, csoda múlná felül (illetve az lenne a csúcspont).
Ezek a múzeumok kvázi műalkotások raktárai, így maguk az épületeknek nem kell hangsúlyt kapniuk, mert a tartalom a lényeg, nem a csomagolás. Pont úgy néznek ki, mint a bútoráruházak (csak más a színük).
Hiába erőlködünk a homlokzatokat játékossá tételével, ezek irdatlan méretű dobozok maradnak. A vertikálisan kiugró, a formát megtörni szándékozó, funkciótlan részek pedig rendkívül bosszantóak lesznek a környező lakóknak (ha a látványterven szereplő Nemzeti Galéria tetőteraszáról ilyen kilátás van, akkor könyörgöm, meg se építsék).
21-26 és 36 méter magas? A Városligeti fák nagy része nem éri el a 20m magasságot, a Hősök terén a Gábriel arkangyal szobor 36 méteres oszlopon áll, továbbá a Vajdahunyad vára tornya 37m magas. Szerintem az épületek tervezett magassága abszurd.

A mi házunk (kb. 30*23m-es alapterülettel) ami egy pimfli az okosok által ide tervezett épületekhez képest, 122 db 1 méter átmérőjű és 1,2-2,4m hosszú függőleges cölöpön nyugszik. Mert ahogy te is írod, a liget mocsaras terület volt és az általunk talajmechanikai vizsgálatok kapcsán elvégzett fúrások ezt alátámasztották (különböző földalatti morotva ágak cikáznak a Duna irányába).

Ilyen esetekben azért alkalmaznak cölöp alapozást, mert a cölöpök palástjának a talajjal történő súrlódása tartja szintben az épületet (mint amikor hurkapálcát nyomunk a homokba, és arra teszünk valamit). Azaz a pillérek palást felülete számít, és a kapcsolódó talaj súrlódási együtthatója, minősége. (Sík alapozás nem alkalmazható, mert az épület, mint egy hajó addig süllyedne, amíg az épület alja és a „pince” függőleges falainak súrlódása nem kompenzálja az épület súlyából fakadó erőket.)

A mi esetünkben az összes alapterület kb. fele részének megfelelő területen vannak cölöpök (a cölöpöket nem is lehet közvetlenül egymás mellé tenni, hiszen ebben az esetben csökkenne a súrlódó palást felület).

A cölöpözés költsége esetünkben kb. a fele akkora volt, mint a teljes épület vasbeton szerkezetének költsége. Azaz mi 150%-ot költöttünk a „normális” költségekhez képest. Ehhez társult még az, hogy az utcaszinthez képest kb. -2,5m-es szint alatt már vízben kell dolgozni. Azaz aki ennél lejjebb merészkedik annak non stop szivattyúznia kell, amivel azonban az építkezés ideje alatt a környező épületek alól is folyamatosan elszívja a vizet (így ezek süllyednek, és repednek a falak, majd ha befejezték az építkezést, jó esetben a hidrológiai viszonyok helyre állása esetén visszaemelkednek, és megint repednek a falak).  Ez további ördögi költség, és vízálló szigetelést is kell alkalmazni, ami szintén nem gyenge kiadás.

Ha valaki nagyobb (magasabb, nehezebb) épületet akarna ilyen helyre kivitelezni, az csak hosszabb cölöpökkel képzelhető el (hiszen a cölöpök közti minimális távolságnak meg kell lennie, azaz ezeket nem lehet a végtelenségig szaporítani), de a kivitelezés költsége a cölöpök hosszával exponenciálisan drágul.

Az ligetbe tervezett épületek alapozási költsége, szerintem közel annyi lesz, mintha más, erre alkalmasabb helyen 2-szer ennyi épületet készítenének.”

Forrás: http://www.felsofokon.hu/varosligeti-hirmondo/2015/01/16/epitkezes-mocsarba

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s