Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A sérült agyterületen segítünk, ha a másik agyféltekét kezeljük is

Posted by Suggestor - 2015. február 14. szombat

„A legtöbb kutatás a sztrókkal sújtott agyterületre koncentrál, úgy keresi a megoldást” – mondja Dr Adviye Ergul, érfiziológus (Georgia Regents University). Ő munkatársával, Dr. Susan C. Fagan sztrók-gyógyszertudóssal azok közé tartozik, akik a másik féltekét szeretnék erősíteni, amelyet nem érintett közvetlenül a sztrók, de amelynek megvan a képessége arra, hogy segítse a károsodott agyféltekét.
A segítség vonatkozik az érfalat borító endoteliális sejtekre, amelyek mindkét féltekében megvannak, és amelyek növekedési faktorokat bocsátanak ki: neurotróf faktort és vaszkuláris endoteliális növekedési faktort. Ezek védik az idegsejteket, segítenek a gyógyulásukban, új, oxigént szállító vérereket alakítanak ki a sztrókkal sújtott területen.
„Egyelőre nem világos, mit is tesz a nem sérült agyfélteke. Egyesek úgy vélik, hogy csak elnyomja a károsodott terület idegsejtjeinek abnormális jelzéseit. Mi azt gondoljuk, sokkal aktívabb szerepe van.”
„Tudjuk, hogy az erek sokszor reagálnak az agy távoli részében levő sérülésre. A sztrók bekövetkezésétől számítva néhány napon belül, a nem sérült félteke sokkal aktívabbá válik, és – mi úgy gondoljuk – átvesz több funkciót a sérült oldaltól. Ha funkcionális MRI-t csinál az ember, meglátja, hogyan villannak föl a jelzések egyre többször a gyógyulási fázisban, a sztrók első néhány napjában.”
A magas vérnyomásos és a cukorbetegeknek különösen nagy a kockázatuk a sztrókra, és nehezen megy nekik a sztrókból való felépülés, mert az érrendszerük már elvesztette veleszületett védőképességét, a véráramlás feletti erős kontrollt.
„A vérerek összehúzódásukkal szabályozzák az áramlást” – magyarázza Ergul. „A cukorbetegeknél és a magas vérnyomásos betegeknél azt látjuk, hogy egy darabig megpróbálnak kompenzálni, de végül elveszítik a nyomást érzékelő, a véráramlást ellenőrző képességüket.”
E nélkül a képesség nélkül a vérerek tovább tágulnak, növekszik a szivárgás és a vérzés az agyban. Ráadásul, a kiserek, amelyek felé a vér áramlása tart, érzik, hogy nincs rendben valami és összehúzódnak, ami tovább csökkenti a vér- és oxigénellátást a már amúgy is törékeny agyterületen.
„Ezért olyan fontos a működést szabályozni, és új ereket kialakítani, hogy a táplálást biztosítsa” – mondja Ergul.
„Tudjuk, hogy bármi, amit tenni tudunk, és ami javít a másik agyfélteke helyzetén, az korlátok közé fogja a sztróktól sérült területet, javítja a sérülés kimenetelét.”
Az agy két oldalának vérerei szó szerint összeköttetésben vannak egymással, kommunikálnak egymással, kiindulva az agyalapi Willis-körből, táplálják az agy jobb és bal oldalát. Fagan és Ergul megjegyzik, hogy a távoli hatás jelenségnek, ami látható a sztrók esetében, valószínűleg szerepe van a traumás agysérüléseknél, agyvérzésnél, de még az agytumornál is.
Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-02/mcog-ttu021115.php

Egy hozzászólás to “A sérült agyterületen segítünk, ha a másik agyféltekét kezeljük is”

  1. uniohid said

    “…a nem sérült félteke sokkal aktívabbá válik, és – mi úgy gondoljuk – átvesz több funkciót a sérült oldaltól.” – Így van !

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s