Az antibiotikumok rombolják a bélfal sejtjeit is

Az Oregon Állami Egyetem kutatói rájöttek, hogy sokkal nagyobb pusztítást képes végezni az antibiotikum a bélben, mint eddig gondolták.
Azt eddig is tudtuk, hogy az antibiotikumoknak vannak mellékhatásaik, hogy a gyomor és bélrendszerben elpusztítják a hasznos baktériumokat. A tudósok azt is gyanították, hogy az antibiotikumok gyakori használata kihat az immunrendszeren kívül a glükóz anyagcserére, a táplálék felszívódására, az elhízásra, a stresszre, a viselkedésre.
„Az elmúlt évtizedben egy egészen új világ tárult fel előttünk az antibiotikum-használattal kapcsolatban, most ezt a világot készülünk felfedezni”- mondja Andrey Morgun, az egyetem munkatársa.
„A legtöbb ember azt gondolja, az antibiotikumok csak a bél baktériumflóráját pusztítják, és ezzel csökkentik az immunrendszer működését. Valójában ez csak egy harmadát teszi ki a rombolásnak, mert megölik a bélfal sejtjeit is. Pedig ez a táplálék felszívódásának helye, része az immunrendszerünknek, és vannak egyéb, az egészségünk szempontjából igen fontos biológiai funkciói is.”
A kutatók négy antibiotikumból kevert koktélt adtak a laboratóriumi állatoknak, és tanulmányozták a hatást.
Felfedezték, hogy az antibiotikumok – és az antibiotikumoknak ellenálló mikrobák – jelentős változásokat okoztak a mitokondriumok működésében, ami az epiteliális sejtek (a bélfal sejtjei) elhalásához vezetett. (A mitokondriumok a sejtek ‘erőművei’: a sejtnövekedésben, energiatermelésben van fő szerepük.)
Az antibiotikumoknak speciális hatásuk van a mitokondriumokra, aminek eredete még az evolúciós fejlődés időszakába visz vissza bennünket. A mitokondriumok ugyanis baktériumokból keletkeztek. Az antibiotikumok ezért képesek szelektíven megtámadni a sejtnek ezt az ‘erőművét’, amely a legjobban hasonlít a baktériumokra.
A másik nagy probléma az antibiotikus kezeléssel, hogy egy olyan gént is érint, amelyik a gazdaszervezet mikrobákkal való kommunikációját teszi tönkre. Abból pedig sok probléma származik, aminek látszólag semmi köze a dologhoz. Például a rossz emésztés, hasmenéssel. De az új kutatás szerint lehet a következménye elhízás, táplálék felszívódási zavar, az immunműködés zavar, allergiák, asztma, depresszió…
Az egészséges bélflóra lehetne az antibiotikum-rezisztencia megoldásának egyik útja, mondja Morgun. Ahelyett, hogy megöljük a ‘rossz’ baktériumokat, amelyek betegséget okoznak, egészséges és működő bélflórát kell létrehozni, ami képes legyőzni a nem-kívánatos mikrobákat, és javítani az immunműködést.
Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-02/osu-uio021015.php

Hírdetés