Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Szívrohamot válthat ki a szorongás, dühroham

Posted by Suggestor - 2015. február 24. kedd

A Sydney Egyetem kutatása szerint nyolc és félszer nagyobb a szívroham kockázata egy intenzív dühkitörést követő két órában.
„Eredményeink megerősítik az előző kutatások, illetőleg esetek bizonyító erejét, azt, hogy az erős érzelmi kitörés, a harag szívrohamot válthat ki” – jelentette ki Dr. Thomas Buckley, a vezető szerző. „Sőt, az adatok azt mutatják, hogy nem feltétlenül akkor éri az illetőt a szívroham, amikor éppen a dühkitörés megtörténik, hanem még két óra hosszat eltart a veszély.”
A kutatásban 1-től 7-ig terjedő skálán jelölték a harag mértékét: az 5-öst azzal jellemezték, hogy nagyon dühös, megfeszül a teste, ökölbe szorítja a kezét vagy összeszorítja a fogait, kitörni kész – egészen a 9-ig, amikor elborítja a köd, magán kívül van, tárgyakat dobál’.
(Az 5-ös szint alatti harag nem volt összefüggésben megnövekedett kockázattal.)
„A dühkitöréseket 29 százalékban családtagokkal való vita, 42 százalékban másokkal való vita, 14 százalékban munkahelyi vita, 14 százalékban autóvezetés közbeni vita váltotta ki” – Buckley beszámolója szerint.
De az adatok azt mutatják, hogy a szorongás még a dührohamnál is gyakrabban okozhat szívrohamot.
„A szorongás magas foka kilenc és félszeres kockázatot jelent a szívrohamra – két órán belül.”
„A megnövekedett kockázatot valószínűleg a heves szívverés, a megemelkedett vérnyomás, a vérlemezkék összetapadásának veszélye okozza.”
A kutatásra úgy került sor, hogy egymás után több páciens került szívroham gyanújával a Royal North Shore kórházba, akiket megkérdeztek a tünetek megjelenésétől visszafelé számított 48 órán belüli tevékenységük felől, és feljegyezték.
„Bár a harag kiváltotta szívroham a mintának csupán 2 százalékát teszi ki, azok az emberek nyolc és félszer nagyobb valószínűséggel kaptak szívrohamot az érzelmi kitörést követő két órán belül. Így bár az abszolút kockázat kicsi, stratégia kifejlesztésére van szükség, hogy megóvjuk a veszélyeztetett személyeket.”
Geoffrey Tofler professzor, a Preventív Kardiológia tanszék vezetője a „lehetséges preventív megközelítésre” hívja fel a figyelmet, „a stresszt csökkentő tréningre, hogy mind a dühkitörés gyakoriságát, mind az intenzitását mérsékelni lehessen.”
Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-02/uos-kca022215.php

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s