Diszlexia és diszgráfia – más kategória, más az agyi képe is

„Sok gyerek szenved az iskolában, mert a tanulási nehézségüket nem azonosították, és nem is kapnak megfelelő segítséget” – magyarázza Virginia Berninger pszichológus, aki a Washington Egyetem tanulási zavarok centrumát vezeti.

Berninger februárban, a Computers and Education kiállításon bemutatta azt a számítógépes oktató programot, amellyel az időzavarral küzdő tanárok a normál osztályokban is segítségükre tudnak lenni a diszlexiás vagy diszgráfiás gyerekeknek. Persze, csak akkor, ha megfelelően diagnosztizálták a tanulókat.

A Washington Egyetem kutatása az első, amelyik az agy fehérállományában és szürkeállományában mutatott ki különbségeket a diszlexiás és a diszgráfiás gyermekek – és az ezekkel a zavarokkal nem rendelkező gyermekek között.

Hírdetés

A zsírszövet szabályozza az energiaszintet

„Kimutattuk, milyen érdekes módon kontrollálja a zsírszövet az agyfunkciót” – mondja a Cell Metabolism c. folyóiratban megjelent írás vezető szerzője, Shin-ichiro Imai a fejlődésbiológia és az orvostudomány professzora.
„Az eredményből arra lehet következtetni, hogy létezik egy optimális zsírszövet-mennyiség, amely maximalizálja az öregedéshez és a hosszú életűséghez kapcsolódó szabályozóközpont működését. Egyelőre nem tudjuk, mekkora ez az optimális mennyiség, sem azt, hogy egyénenként hogyan változhat.”

Sokba kerülnek Európának a légszennyezés okozta betegségek

Az inforádió.hu oldalán olvastuk:

Az európai régió lakosainak több mint 90 százaléka él olyan környezetben, ahol a levegő szállópor-koncentrációja meghaladja a WHO által javasolt határértékeket – olvasható az Egészségügyi Világszervezet kedden közzétett jelentéséből.
A szennyezés 2012-ben mintegy 482 ezer ember szív-, légzőszervi és érrendszeri megbetegedés, agyvérzés vagy tüdőrák okozta halálához vezetett.

Évente 1,47 ezer milliárd euróra (443 ezer milliárd forint) becsülte az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a légszennyezés okozta betegségek és halálozások teljes európai költségeit.
Ez az összeg az Európai Unió 2013-as bruttó hazai terméke (GCP) majdnem tíz százalékának felel meg – derült ki a WHO kedden közzétett tanulmányából.

Az adatok szerint a légszennyezés elsősorban a szív- és a tüdőproblémák kockázatát növeli. 2010-ben a WHO európai régióbeli 53 országában mintegy 600 ezer ember halt meg idő előtt olyan betegségekben, melyek kiváltójának a szennyezett levegőt tartják.

Az első ilyen vizsgálatot a WHO európai regionális irodája és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízásából végezték, eredményeit kedden hozták nyilvánosságra egy konferencián az izraeli Haifában.

A WHO európai régiójához tartozik Izrael, Üzbegisztán, az Oroszország és még néhány állam, amely földrajzilag teljesen vagy részben Európán kívül fekszik.

Ugyanebben az évben 117 200 idő előtti halálozás írható a zárt terek szennyezett levegőjének a számlájára a WHO szerint. Az alacsony és a közepes jövedelmű államok lakosait ötször annyira sújtja a probléma, mint a gazdag országokban élőket.

Forrás: http://inforadio.hu/hir/tudomany/hir-722290

A természetvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak az állami vagyon törvény elfogadása miatt

Elfogadták az alkotmányellenes tervezetet

Sajtóközlemény
Budapest, 2015.04.28.

Ma elfogadta a Parlament a nemzeti park igazgatóságok jövőjét veszélybe sodró állami vagyonról szóló törvényt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a köztársasági elnök, az ombudsman és az összes parlamenti képviselő segítségét kéri, hogy az alkotmányellenes törvény ne léphessen hatályba.

A nők többségének fogalma sincs a sztrók nőkre jellemző kockázatairól és tüneteiről

Az Ohio State University orvosi központja felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy a nők nem ismerik a sztrók kockázatának vagy tüneteinek rájuk vonatkozó jeleit.
1000 nő közül csak 110 van tudatában annak, hogy a terhesség, a lupus, a migrén, az orális fogamzásgátlók vagy a hormonkezelés a nőknél kockázati tényezőnek számít a sztrókhoz.
Mindössze 10 százalékuk tudta a megkérdezetteknek, hogy a csuklás – kisebb mellkasi fájdalommal kísérve – a sztrók korai figyelmeztető jelének számít a nőknél, főként, ha tipikus sztrók tünetek is kísérik vagy követik.

Bátor tücsöknek rövidebb az élete – a személyiség befolyásolja az élettartamot

Az, hogy hogyan viselkedünk kockázatos szituációkban, az egyéniségünkön múlik. Személyiségvonásai – másoktól megkülönböztető jegyei – vannak embernek, állatnak egyaránt, és azok közvetlenül befolyásolják az élettartamot.
A Max Planck Intézet Ornitológiai részlegében (Seewiesen-ben), a kutatók első ízben találtak személyiségbeli eltéréseket a szabadon élő mezei tücsök-népességben.

Fenéktisztítás – környezetszennyezéssel

Átvétel a greenfo.hu-ról

Az előző évhez képest ugrásszerűen megnőtt (több mint 50%-kal) a nedves törlőkendők mennyisége a brit tengerpartokon található hulladékhalmokban. A természetvédő szervezetek kiemelten kérik a lakosságot, ne húzzák le ezeket a hulladékokat a toaletten.

A Marine Conservation Society jelentése szerint kilométerenként 35 darab biológiailag nem lebomló törlőkendő található a brit strandokon. Ez a mennyiség többek között a 2013-2014-es tél során lezúduló hatalmas mennyiségű csapadéknak köszönhető, az eldugult csatornákból rengeteg szemét került bele a folyókba, amelyek hordaléka végül a tengerpartokon kötött ki, megnövelve ezzel a törlőkendő hulladékok mennyiségét is. Nem csupán ezen időszak során került ki sok ilyen típusú szemét a partokra, sajnos egy általánosságban növekvő tendenciának lehetünk szemtanúi.

Már a hat hónapos baba is használja az okostelefont

A babáknak több, mint az egyharmada képes manipulálni az okostelefont és a tabletet – azelőtt, hogy megtanulna járni vagy beszélni. Egy éves korára hét baba közül egy legalább egy órán keresztül használja ezeket az eszközöket – áll az Amerikai Pediátriai Akadémia éves közgyűlésén, április 25-én bemutatott kutatásban.

A chili paprika ígéretesnek tűnik a májkárosodás kivédésében

A chili paprika naponta fogyasztásával – a kapszaicin, a paprika hatóanyaga révén – meg lehet állítani a májkárosodást és a máj hegesedését – erről beszéltek kutatók a Nemzetközi Májkongresszuson (International Liver Congress), Bécsben.

Újabb génmódosított növényeknek szabad az út Európába

A VILÁGGAZDASÁG ONLINE tette közzé ezt az MTI-hírt:

Tíz új genetikailag módosított organizmust (GMO) tartalmazó növény élelmiszeripari és takarmányozási felhasználását hagyta jóvá pénteken az Európai Bizottság.

A testület egyúttal hét korábban kiadott GMO engedélyezését is meghosszabbította. Az uniós szintű engedély köztermesztést egyik esetben sem tesz lehetővé.

A jövőben a jóváhagyás alapján több újabb génmódosított kukorica, szójabab, repce és gyapot jelenhet meg az uniós piacon takarmányozási és élelmiszeripari felhasználásra.

Bebizonyosodott: a finom porrészecskék hosszú távon károsítják az agyunkat

A finom porrészecskéknek (PM2,5) való kitettség – hosszabb idő után –  észrevehető strukturális változást okoz az agyban, ami megelőzi a kognitív romlást és az agykárosodást – írják a kutatók az Amerikai Szívgyógyászok Szövetségének folyóiratában, a Stroke-ban.
A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű porrészecskék a leggyakoribb és legveszélyesebb típusa a légszennyezésnek. Forrása főként az autók kipufogógáza, a fa és a szén elégetése.
„A hosszú távú expozíció káros hatást mutatott, még alacsony szinten is, különösen az idősebb embereknél, még azoknál is, akik máskülönben relatíve egészségesek voltak”

A kormány csak a nemzeti parki földekre hajt

Kibújt a szög a zsákból: A kormány csak a nemzeti parki földekre hajt
Sajtóközlemény
Budapest, 2015.04.23.

Ma délelőtt a Parlament Törvényalkotási Bizottsága elfogadta és parlamenti zárószavazásra terjesztette be az állami vagyonról szóló törvény csonka, kétharmados részek nélküli változatát. A természetvédő szervezetek szerint ezzel egyértelművé vált, hogy a kormány nem a földvagyon egységes kezelését célozza a tervezettel, hanem a nemzeti parki földek elvételét a természetvédelmi szervektől.

Amikor a tinédzserek autót vezetnek…

Az Illinois Egyetem (Urbana-Champaign) kutatói bemutatják a tizenévesek kockáztató vezetési stílusát, azt, mi történik eközben a serdülők agyában, és azokat a tényezőket, amelyek hatására módosítanak kockázatvállaló vezetési stílusukon.

Csontvázunknak majdnem olyan kiterjedt információs rendszere van, mint az agyunknak

A Monash Egyetem és a St. Vincent Orvosi Kutatóintézet (Melbourne) kutatói első ízben kísérelték meg kiszámítani az emberi csontváz csontsejtjeinek (oszteocitáinak) számát és kapcsolódási pontjait a matematikai modellezés és modern képalkotási eljárások segítségével, azért, hogy a csontrendszer betegségeit, például az oszteoporózist (a csontritkulást) megfelelőbben tudják kezelni.
Az oszteociták a csontokban élő sejtek, amelyek hosszú ‘ujjaikkal’ behálózzák a szöveteket és összekötik egymással a sejteket. Fontos szerepet játszanak a csontok mechanikai igénybevételének érzékelésében*, a csontszövet megújulásában és a véráram kalciumszintjének szabályozásában.

Itt az UltraHaptikus Rendszer, ami érintés nélkül stimulálja a kéz különböző részeit, különböző érzelmeket keltve

A Sussex-i Egyetem kutatói fejlesztették ki az UltraHaptikus* rendszert arra a célra, hogy különböző érzelmeket – például megelégedést, boldogságot, szomorúságot, izgatottságot, félelmet – közvetítsen a kéz különböző részeire, érintés nélkül.

*haptikus – tapintáson alapuló
Például egy rövid, éles levegőlökés a hüvelykujj, a mutatóujj és a tenyér középső része irányába izgatottságot kelt, míg a kézhát és a kisujj környékének lassú stimulálása a szomorúság érzetét hozza létre.