Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A boldogság szaga…

Posted by Suggestor - 2015. április 18. szombat

A tudósok korábban már kimutatták, hogy a félelmet és az undort közvetíti a verejték szaga, de a pozitív érzelmek átadását eddig még nem kutatták.
„A boldogság szaga olyan, mint a nevetés – ragadós” – magyarázza a pszichológus Gün Semin, vezető kutató (Utrecht-i Egyetem, Hollandia). „Valaki, aki boldog, a verejtéke kipárolgásába vonja a körülötte levőket, eltölti elégedettséggel, boldogságérzettel.”
A kutatók úgy állapították meg, hogy kiterjed-e az érzelmek kémiai jelzése a pozitív érzelmekre is, hogy a boldogság állapotában lévő emberektől verejtéket gyűjtöttek, és megnézték, befolyásolja-e más emberek viselkedését, érzelmi állapotát.
12 férfitól – fehér, kaukázusi rassz – gyűjtöttek verejtéket. A donorok nem dohányoztak, nem szedtek gyógyszert, nem volt pszichikai rendellenességük. Tilos volt nekik alkoholt fogyasztani, szexelni, átható szagú ételt fogyasztani, és tilos volt túlságosan igénybe venni magukat edzéssel a kutatás ideje alatt.
A verejték-donorok, amikor bejöttek a laboratóriumba, leöblítették, megszárították a hónaljukat, és egy szag-felszívó betétet erősítettek hozzá. Felvettek egy frissen mosott pólót, leültek, és kezdődött a kísérlet.
Videó klip nézésével váltották ki náluk a kívánt érzelmet: félelmet, boldogságot, illetve semleges állapotot. Ezután a kísérleti személyek ‘leadták’ a verejtékpárnát a kutatóknak.
A kísérlet második részében 36 – ugyancsak fehér, kaukázusi rasszú – nő vett részt, akinek nem volt pszichikai rendellenessége, sem légzőszervi vagy egyéb betegsége.
A kutatók megjegyzik, hogy azért csak nők vettek részt a kísérlet második részében, mert a nőknek általában jobb a szagérzékelésük, és nagyobb az érzékenységük az érzelmi jelzésekre, mint a férfiaknak.
A kísérlet kettős vak kísérlet volt: azaz sem a résztvevő, sem a kutató nem tudta, kinek a verejtéke szerepel éppen.
A nők egy széken ültek, állukat egy támasztóra helyezték, amelyhez közvetlenül csatlakozott a szagminta, amit éppen akkor nyitottak fel. Mindegyik nő mindegyik szagmintát megszagolta – 5 perc szünettel a minták között.
Az arckifejezésekből arra lehetett következtetni, hogy ha a nők a félelem verejtékszagának voltak kitéve, a félelem kifejezését öltötték fel (mediális frontális izom), ha a boldogság-verejték szagát érezték, a boldogság kifejezését (Duchenne-mosoly) lehetett látni az arcukon.
Az eredmény arra utal, hogy végbemegy a ‘viselkedési szinkronizáció’ a fogadó és a küldő fél között, tehát hasonló érzelmi állapotba kerül a fogadó fél (aki szagolja), mint a küldő (a verejték tulajdonosa) volt.
Ezekből az eredményekből arra lehet következtetni, hogy pozitív és negatív érzelmi állapotainkat egyaránt közöljük a környezetünkkel, kémiai szignálok útján.
Az, hogy a boldogságot is lehet kémiai úton kommunikálni, különösen érdekelheti az illatszergyártókat…
Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-04/afps-aso041515.php

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s