Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Diszlexia és diszgráfia – más kategória, más az agyi képe is

Posted by Suggestor - 2015. április 30. csütörtök

„Sok gyerek szenved az iskolában, mert a tanulási nehézségüket nem azonosították, és nem is kapnak megfelelő segítséget” – magyarázza Virginia Berninger pszichológus, aki a Washington Egyetem tanulási zavarok centrumát vezeti.

Berninger februárban, a Computers and Education kiállításon bemutatta azt a számítógépes oktató programot, amellyel az időzavarral küzdő tanárok a normál osztályokban is segítségükre tudnak lenni a diszlexiás vagy diszgráfiás gyerekeknek. Persze, csak akkor, ha megfelelően diagnosztizálták a tanulókat.

A Washington Egyetem kutatása az első, amelyik az agy fehérállományában és szürkeállományában mutatott ki különbségeket a diszlexiás és a diszgráfiás gyermekek és az ezekkel a zavarokkal nem rendelkező gyermekek között.
„Megmutatkozik az agybéli különbség a kétféle fogyatékosság között. És ha eltérő a diagnózis, eltérő oktatást kell, hogy kapjanak. Ezt szeretnénk tudatosítani.”
40 gyerekre terjedt ki a kutatás, negyedik osztályostól kilencedik osztályosig. 17-en diszlexiások voltak (a szavak kiolvasásában és kiejtésében voltak nehézségeik, folyamatosan) és 14-en diszgráfiások (akiknek az írással volt problémájuk), kilencnek nem volt fogyatékossága, ők voltak a kontroll.

A gyerekeknek egyszerűbb feladatokat adtak, majd egy fogalmazványt kellett tervezniük az űrhajósokról.
Olyan tollat kaptak, amelyik rögzítette az írási időt, eközben fMRI-vel nézték az agyi kapcsolataikat.
A három csoport különbözött egymástól: a kontrollcsoportba tartozóknak több volt a fehérállományban a kapcsolatuk, ami megkönnyíti a szürkeállomány funkcióját: a nyelvi feldolgozást és a gondolkodást.
A diszlexiás és a diszgráfiás tanulóknak kevesebb volt a fehérállományban a kapcsolatuk, és több funkcionális kapcsolatuk volt a szürkeállományban – ami annyit jelent, hogy az agyuknak ugyanazon a feladaton keményebben kell dolgoznia.
„Kevésbé hatékony az agyuk a nyelvi feldolgozásban” – mondja Todd Richards, a vezető szerző, radiológus professzor.
De az fMRI azt is kimutatta, hogy a két tanulási zavarnak eltérő az agyi képe: nem ugyanazok a kapcsolódási mintázatok jellemzőek a diszlexiára, mint a diszgráfiára, sem az írásban, sem a kognitív feladatok megoldása során.
„És a diszlexia és a diszgráfia nem az egyetlen tanulási zavar. Az Egyesült Államokban öt tanuló közül egy valamilyen speciális tanulási nehézséggel küzd. Nem vagyunk képesek a gyerekek 20 százalékát speciális osztályokban elhelyezni” – mondja Berninger. Másként kell megoldani a prolémát.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-04/uow-rsb042815.php

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s