Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A Budai Arborétum kiárusítása

Posted by Suggestor - 2015. május 26. kedd

A greenfo.hu-ról átvett írás
Cserpes Tamás

A jobboldal által harsogott ostobaságot, miszerint a magyar föld nem eladó, pont most valósították meg a nemzetes uraimék.

Olyan hatalmas szomorúságot nem éreztek a 7,5 hektárnyi haza jó pénzért való elárulása felett. Eladták a földet, a levegőt, a fákat, az évelő- és hagymás növényeket, a múltat. Elárulták Entz Ferenc emlékét, aki orvos, szőlész és kertész is volt egyben. 1860-ban a Magyar Gazdasági Egyesület őt bízta meg a Gellérthegy déli oldalában lévő Schams-szőlőtelepen kialakított vincellériskola vezetésével. Ez volt a Kertészeti Egyetem, későbbi nevén Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem elődje.
Szerettem az egyetemet. Szerettem az Arborétumot, a Ménesi úti kollégiumot, a Kertészeti Egyetem Klubját. 5 évig voltam ott egyetemista.  Abban az időszakban csak itt képeztek diplomás kertészmérnököket.
Akkoriban magyar kertészeti ágazat eléggé hatékony és sikeres volt. Kis területen állított elő nagy értéket. Ehhez azonban szaktudásra volta szükség, amit legfőképpen ez az intézmény biztosított. Az egyetem és a szakma között a viszony szoros és gyümölcsöző volt. Maga a kertészet rendkívül békés tevékenység, nem kell senkit legyőzni, tönkretenni. Nincs nagy szakmai féltékenység, mivel az együttműködés jóval gyümölcsözőbb.
Éghajlati, talaj és szakmai adottságaink mind arra predesztináltak minket, hogy a régióban mi képviseljük az élvonalat. Ezt a lehetőséget a politika ostoba módon eltékozolta.
Ma tőke hiányában visszakapaszkodni erre a szintre már csak külföldi cégek bevonásával lehet. Kénytelenek leszünk bérbe adni a földjeinket a hollandoknak, németeknek, osztrákoknak, stb., vagy hagyhatjuk azokat parlagon. Ne legyünk kíméletesek, ez most egyértelműen a jobboldal bűne. Ők szolgáltatták ki az országot.
Nábobjainkat csupán a földalapú támogatások éltetik. Ezért kellett a Nemzeti Parkjainkat is tönkretenni.
Az ember, aki eladta az utódaink jövőjét. Csupán fákról, növényekről, állatokról van szó, akiknek nincs pénzük, ráadásul szavazni sem tudnak. Nem politikai tényezők. Mit lehet kezdeni egy Pulsatilla grandissal (leánykökörcsin)? Semmit. Főleg egy olyan országban, ahol az amerikai származású, invazív Robinia pseudoacaciát (fehér akác) hungarikummá akarják nyilvánítani. Ott, ahol a tévé nagy nyilvánossága előtt kampányszerűen elkezdték a parlagfüvet irtani a fehér üröm felhasználásával*. Ennyit ér ma Magyarországon az élhető környezet.
Budapest fuldoklik. Ha nem lenne a Duna, ami átszellőzteti a várost, még katasztrofálisabb lenne a helyzet. Nem kell nekem levegőminőség mérő műszer ennek megállapításához. Elég, ha felmegyek Budapestre, azonnal megfájdul a fejem. Szerencsém van, mert én erdőben élek és nagyon jól el vagyok látva friss levegővel. A pesti atyafiságnak azonban nem küldhetek föl egy demizsonnal, hogy tovább maradjanak életben.
A jelenleg még Magyarországon élő orvosok biztosan meg tudják mondani, hogy milyen egészségkárosodásokat okozhat a szennyezett levegő. A dohányzástól, pénzügyi megfontolásból, félti a kormány az ifjúságot, a levegővételtől nem. A levegőt nem lehet értékesíteni. Még nincsenek Nemzeti Levegőboltok. Tippeket azonban semmiképpen nem szeretnék adni.

A 121 éves Budai Arborétumot 1894-ben kezdték el kialakítani. A nagyvárosi klíma lehetővé teszi olyan növények szabadföldi bemutatását is, ami az ország más részén nem lehetséges. A Gellért hegy lábánál valójában egy kis mediterrán sziget található. Ennek a kiárusítása, fogalmazzunk úgy, szomorú dolog. Az arborétum 1975 óta Természetvédelmi terület, ami mára már ezek szerint nem sok mindent jelent. Az eladásra azért van szükség, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke áttegye az udvartartását a Budai Várba.
Egyetlenegy ember önző érdeke áll szemben egy nagy múltú intézményével, a kertészeti felsőfokú képzés múltjával, illetve a budapesti polgárok életminőségével.

Egy gyűjteményes kertet nem lehet pár év alatt kialakítani és nem is lehet parkként üzemeltetni. Az ott élő taxonok – fajok – közül sokan speciális ápolást igényelnek, sokkal kényesebbek és igényesebbek, mint a kommersz fajok, illetve fajták. Hozzáértést és törődést igényelnek, és nagy értéket képviselnek. Az új tulajdonos ezt nem tudja fenntartani, mert nem éri meg neki. A ritkaságok, majd szép lassan kivesznek, a pótlásukra jó esetben beszerez néhány olcsó cserjét, befüvesíti, esetleg lebetonoztatja.
Ha nem kertészeti felsőoktatási intézményként üzemeltetik tovább, akkor mindenképpen szükséges lesz nagyobb mértékű átalakítása, ami az ott élő állomány jelentős pusztulását fogja okozni. Ez akkor is elkerülhetetlen, ha a tulajdonos a megesett szűzlányok megsegítésére alakít ott ki egy klastromot. Ha irodákat, vagy szállodát akar üzemeltetni, akkor mindenképpen csökkenni fog a zöldfelület, arról nem is beszélve, hogy a kert elveszti gyűjteményes jellegét.

Ez az eladás a józan ész figyelembevételével teljesen indokolatlan, természetvédelmi szempontból katasztrofális, a környéken élő emberek érdekeivel ellentétes, ezért is fogják megvalósítani. Az indoklás megint a “csakazértis” lesz.

*a fehér üröm is erősen allergén
Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2015/05/21/az-ember-aki-eladta-a-vilagot-avagy-a-budai-arboretum-kiarusitasa

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s