A sportolók csak akkor igyanak, amikor szomjasak, mert a túl sok folyadék életveszélyes lehet

Legkevesebb 14 halálesetet tulajdonítanak a hiponatrémiának (a túl kevés nátriumnak a szervezetben) : maratoni futók, futballisták és más, kitartást igénylő  sportok képviselői lettek áldozatai a túlzott víz – vagy sportital – ivásnak, ezért a nemzetközi szakértők összeállította vezérfonal azt javasolja, hogy csak akkor igyanak, amikor szomjasnak érzik magukat.

“A velünk született szomjazási mechanizmus vezérelje a folyadékfelvételünket – ez a stratégia korlátot szabhat a túlzott vízivásnak, így megelőzi a hiponatrémia kialakulását, miközben a szervezetünket elegendő folyadékkal látja el, elejét véve a túlzott dehidrációnak”

Hírdetés

Miről álmodik a patkány?

Amikor pihennek vagy alszanak a patkányok, az agyuk utat  tervez a vágyott jövőbe, például egy ízletes falathoz, állítják a University College London kutatói.

A kutatók monitorozták a patkányok agyának aktivitását: először akkor, amikor meglátták az élelmet egy olyan helyen, amit nem tudnak elérni, azután pihenés közben, egy elkülönített kamrában, végül akkor, amikor odaengedték  az élelemhez. Az erre a feladatra specializálódott agysejtek aktivitásából arra következtettek, hogy pihenés alatt a patkányok agya szimulálta az elérhetetlen ételhez való odajutást és az onnan eljövetelt.

Hogy az influenza ne lehessen halálos betegség

Az influenza vírus támadása gyakran a szervezet saját eltúlzott reakciója miatt halálos. A szervezet immunválasza egy gyulladáskeltő támadásból áll, ami a vírust szándékozik elpusztítani. De ha túl agresszívra sikerül, a szervezet saját szöveteit károsítja, és halált is okozhat.

Mítosz az, hogy a méhlepény megvédi a magzatot az ártalmas környezeti szennyezéstől

A magzatba átjutnak a veszélyes szennyezőanyagok: nehézfémek, dioxinok, dioxin-szerű anyagok.

A koreai Pohang University of Science & Technology tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a magzat az anyánál is védtelenebb bizonyos környezeti szennyezőanyagokkal szemben, olyanokkal, amelyek mélyen bejutnak a magzati-anyai rendszerbe.

A fruktóz alig-alig laktat, és kicsi a jutalmazó hatása

A fruktóznak (a gyümölcscukornak) jóval kisebb a jóllakottságot előidéző hatása, és az agy jutalmazó központját is kisebb mértékben stimulálja, mint a szőlőcukor (a glükóz). Ebből az következik, hogy hajlamosak vagyunk többet megenni belőle – az egészségünk kárára – számoltak be kutatásukról a Bázeli Egyetem kutatói a PLOS ONE tudományos folyóiratban.

A vegyi koktélok komolyan veszélyeztetik az egészségünket, még alacsony dózisban is

A világ 28 országának legkiválóbb tudósai fogtak össze, hogy kikutassák a kapcsolatot a környezetben közönségesen előforduló kémiai anyagok és a rák kifejlődése között. A 174 kutató pontosabban azt vizsgálta, hogy az alacsony dózisban bennünket érő ‘vegyi koktél’ hatások kiválthatnak-e rákot.

És 85 kémiai anyagból 50-nél bebizonyították, hogy igen. Ezek az önmagukban nem rákkeltő vegyületek a környezetünkben, más vegyületekkel keveredve a rák kifejlődésével összefüggő mechanizmusokat támogatják.

Az utcai zaj kockázatot jelent a sztrókra

A zajos utak mellett lakóknak csökkenhet az élettartamuk – mondják a London School of Hygiene & Tropical Medicine  kutatói.

8,6 millió, 2003 és 2010 között Londonban élő ember adatait vizsgálták. Megnézték a közlekedés zaját nappal (7 és 23 óra között), és éjszaka (23 és 7 óra között), és összehasonlították a halálozásokkal és a kórházba utalásokkal az egyes területekről, külön a 25 év fölötti felnőttekre, és az idősekre (75 évesekre és idősebbekre).

A halálozások 4 százalékkal voltak gyakoribbak a felnőttek és az idősek között azokon a helyeken, ahol a közlekedés zaja meghaladta a 60 decibelt – összevetve az 55 decibelnél csöndesebb helyekkel. A kutatók szerint ezek a halálozások nagy valószínűséggel a szív vagy az érrendszer betegségeivel függnek össze, a megemelkedett vérnyomással, az alvásproblémákkal és a zaj okozta stresszel.

A sok sör ártalmas lehet: fuzárium gombatoxinból a kevesebb – jobb

Gondoltak már a fuzárium-mérgezés lehetőségére, amikor kenyeret, sört vagy aszalt gyümölcsöket fogyasztottak?

A Valencia-i Egyetem kutatói (Spanyolország) ezeknek a fuzárium gombafajoknak a mérgező metabolitjait keresték az élelmiszerekben.

A fruktóz ördögi köre

“Ha bemégy egy szupermarketbe, és egy pillantást vetsz az élelmiszerek címkéire, azt fogod látni, hogy sok tartalmaz fruktózt (gyümölcscukrot), gyakran közönséges cukor* formájában” – mondja Wilhelm Krek sejtbiológia professzor (Swiss Federal Institute of Technology, Svájci Szövetségi Műszaki Egyetem, Molekuláris Egészségtudományi Intézete, Zürich). Ebben rejlik napjaink táplálkozási problémája.

*a közönséges cukor fruktózból (gyümölcscukorból) és glükózból (szőlőcukorból) áll

A böjtölést utánzó diéta – havonta pár nap árán – regenerálja a szervezetet

Valter Longo – a University of South Carolina ‘Hosszú Élet Intézetének’ igazgatója – kollégáival rájött, hogy a rövid ideig tartó, kalóriamegvonó böjtölés is növeli a sejtek stresszhatásokkal szembeni ellenállását, csökkentve bizonyos, az öregedéshez köthető fehérjék és molekulák számát.

A kalóriamegvonásról már régebben kiderítették, hogy jó hatással van az élő szervezetekre, az élesztőtől az emberig. De rendkívül nehéz ilyen extrém diétát betartani, azon kívül előnyei az emberre nézve ellentmondásosak.

A kutatók most – mint azt a Cell Metabolism című folyóiratban bejelentették – azt fedezték fel, hogy ha az egereket csak havonta 8 napon át olyan kalóriamegvonásos táplálkozásra fogják, amely a böjtölést utánozza, előmozdítják vele szerv-rendszereik regenerálódását és hosszabb életüket.

Összefüggés van a lakóhely környezetének minősége és az idő előtti öregedés között

Életkorunkhoz az a hely, ahol élünk, több, mint egy évtizedet hozzátehet, ha zajban, vandalizmussal és bűnözéssel terhelt környéken élünk, mondják a University of Pittsburgh kutatói. Az ilyen előnytelen környezet negatív hatással van mind a mentális, mind a fizikai egészségünkre, ez bizonyítják kutatásaik. “Kutatásunk azt vizsgálta, van-e direkt hatása az ilyen (zajos, vandalizmussal, bűnözéssel terhelt) környezetnek a sejtjeink egészségére” – magyarázta Mijung Park, a PLOS One-ban megjelent írás vezető szerzője. “Eredményeink szerint a biológiai öregedés folyamatait befolyásolják a társadalmi-gazdasági körülmények.”

Kinézhet az ember bizalomgerjesztőbbnek, de rátermettebbnek nem fog

A New York University pszichológus teamje azt kutatta, mely arcvonások hordozzák a bizalomgerjesztő külsőt, és melyek a képességet, milyen korlátokat és milyen lehetőséget adnak vizuális megjelenésünkhöz, gondolva a netes karrierépítésre vagy egy randevúra a neten való ismerkedés után.

Azt állítják, hogy megváltoztathatjuk arckifejezésünket olyanra, hogy több bizalmat sugározzon, de nem leszünk képesek kompetensebbnek látszani.

A természetes immunitás helyreállítása gyógyítja a rákot

A Pasteur Intézet és az Inserm (Institut National de la Santé et de la Recherche Médicale – Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutató Intézet, Franciaország) kifejlesztett egy módszert: az immunrendszer segítségével gátolják a tumor növekedését. A hír, mely arról tudósít, hogy ez az eljárás, –  a saját fejlesztés és  a létező immunterápia kombinálása -, hatékonyan képes elpusztítani a ráksejteket, a Nature Immunology c. folyóiratban jelent meg.

Azt várjuk az Energiauniótól, hogy csökkenjen az EU fosszilis energia függősége

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport sajtóközleménye

Az Európai Bizottság tegyen határozottabb lépéseket annak érdekében, hogy csökkenjen az EU függősége a fosszilis energiahordozóktól, és segítse a megújuló energiákra átállást és az energiatakarékosságot – ezt kérték a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége képviselői Maroš Šefčovičtól, a Bizottság Energiaunióért felelős alelnökétől a mai magyarországi látogatásán.

Együnk csokoládét?

Naponta maximum 10 deka csokoládé elfogyasztásával csökkenthetjük a szív- és érbetegség kockázatát, legalábbis semmi jel nem utal az ellenkezőjére, mondják a kutatók a British Medical Journal-ban.