Biológiailag aktív molekulák keletkeznek a kenyér és a tészta megemésztésekor

Az, hogy biológiailag aktív molekulák keletkeznek a kenyér és a tészta megemésztésekor, annyit jelent a tudósok számára, hogy ezek a molekulák túlélik az emésztési folyamatot, átjuthatnak a bél falán, a véráramba, és valamilyen hatást gyakorolhatnak a fogyasztójukra.

A Milánói Egyetem kutatói felhívják a figyelmet, hogy ez a kutatás in vitro – laboratóriumban – ment végbe, nem embereken végeztek kísérletet, ezért további kutatások szükségesek a biológiai hatás kiderítésére: mi történik, ha a szóban forgó molekulák a véráramba jutnak.

Az olasz kutatás a glutén szenzitivitás (érzékenység) okainak kiderítésére indult eredetileg.

“Az előző laboratóriumi teszteket tiszta gluténnal végeztük. Első ízben próbáltuk az emésztési folyamatot szimulálni valódi kenyérrel és tésztával, amit a szupermarketben szereztünk be. Sikerült kimutatnunk, hogy nem csak hogy keletkeznek ilyen molekulák az emésztés folyamán, hanem át is juthatnak a bélfalon – ami arra utal, hogy valóban, rendelkezhetnek biológiai hatással” – magyarázza Dr. Milda Stuknyt, a Food Research International folyóiratban megjelent írás egyik szerzője.

A búzafehérjét és az emésztés folyamán keletkező molekulákat azzal gyanúsítják, hogy glutén intoleranciát és glutén érzékenységet okoznak. A kenyér és a tészta több népszerű táplálkozásnak része. A becslések szerint a népesség 1 százaléka cöliákiás – azaz annyinak lehet búzaallergiája. A nem-cöliákiás gluténérzékenység a népesség 6 százalékát érinti, mégis keveset tudunk arról a mechanizmusról, ami ezt okozza.

A glutén emésztésekor keletkező molekulák között vannak exorphinok – amelyek megtalálhatók a skizofrének és az autisták gerincvelői folyadékában, azt gondolják róluk, hogy súlyosbítják ezeknek a neurológiai betegségeknek a tüneteit. Az exorphinok hasonlóak az opioid molekulákhoz, lehetséges, hogy ilyen hatást váltanak ki az agyban.

Ezidáig nem volt rá bizonyíték, hogy valódi táplálék emésztésekor ilyen molekulák jönnek létre. Kettő ezek közül: az exorphin A5 és a C5, keletkezett a kenyér és a tészta emésztése során, ezek képesek túlélni az emésztést, és – az emésztőcsatorna in vitro modelljében – átjutni a bélfalon.

“Azért választottuk a kenyeret és a tésztát, mert diétánk jelentős részét képezik, különösen nálunk, Olaszországban. Míg sokat tudunk a cöliákiáról, relatíve kevéssé ismerjük a nem-cöliákiás gluténérzékenységet.”

A kutatók kétféle szeletelt kenyeret és négyféle száraz spagettit vettek a boltban, az előírások szerint megfőzték a spagettit, és az emésztőrendszert szimuláló géppel ‘megetették’.

A két, fentebb említett molekula koncentrációja az emésztést követően meglehetősen különbözött, kétszer annyi C5 keletkezett, mint amennyi A5: egyetlen adag spagetti emésztésekor 1 milligramm C5.

“Meglepett bennünket, hogy ilyen nagy mennyiségű C5 van a tésztában. Egyelőre nem tudjuk, milyen hatást képes kiváltani ekkor mennyiség, de beleillik a képbe, hogy opioid hatása lehet az emberekre.”

A kutatók azt tervezik, hogy megvizsgálják, mi történik a molekulákkal, amikor a bélcsatornából a véráramba jutnak.

“Ebben a stádiumban még laboratóriumban végezzük a kutatást, hosszú még az út odáig, hogy ezeknek a molekuláknak a potenciális biológiai hatását elemezzük, pláne embernél” – zárta le Dr. Stuknyt.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-07/e-dba070215.php

Reklámok