A szavak befolyásolják a vizuális információ feldolgozását

A kognitív pszichológusok előtt közismert, hogy az agyunk egy jósló gép: folyton folyvást összehasonlítja azt, ami éppen történik, azzal, ami a tapasztalata alapján történhet, vagyis az elvárásaival.

“A jóslások többnyire tudat alatt történnek, beleértve azt is, hogy mit fogunk látni” – mondja Gary Lupyan, a University of Wisconsin-Madison pszichológia professzora.

Lupyan laboratóriuma demonstrálta a jóslási folyamatot, ami manipulálja a nyelv és az agy látómezője közötti kapcsolatot. Bemutatták, hogy a szavaknak milyen mély hatásuk van, már az észlelés pillanatában.

A kutatók a kísérleti személyeknek több tucat képet mutattak, közönséges tárgyakról vagy állatokról. Mielőtt a kép megjelent, a kísérleti személyek először hallották a szót (például kutya) vagy egy hangot (például kutyaugatást). A kísérleti személy pedig eldöntötte, a szó vagy a hang megfelel-e a képnek.

Egy korábbi kutatásban Lupyan kimutatta, hogy az emberek gyorsabban felismerik a képet, ha a szót hallják, mintha az ismerős hangot. Ebben az új kutatásban felfedezték a ‘címkézés előnyének’ elnevezett mechanizmust.

A kísérlet résztvevői a fejükön elektródákkal, amelyek az elektromos aktivitást regisztrálták az agyukban, várták, hogy megjelenjenek a képek. Az eredmény azt mutatta, hogy nagy volt a különbség aközött, hogy szavakat hallottak vagy (nem-beszéd)  hangot.

A szó alapvetően befolyásolta a vizuális információ feldolgozásának folyamatát az agyban.

“Már a vizuális feldolgozás legkorábbi szakaszában, egy fél másodperccel azelőtt, hogy válaszolnának a résztvevők, látható, ahogy a nyelv formálja az észlelési mechanizmust, hogy hatékonyabb jóslást tehessen arról, mi történik.”

De a kutatás egy rejtélyes dolgot is eredményezett: A nem-beszédhangok, mint a kutyaugatás valamennyivel több információt hordoz, mint a szó: kutya.

“Az ugatás hangjának mélysége, ereje nemcsak azt mondja meg, hogy egy kutya van a közelben, de a kutya méretéről és hangulatáról: haragos, fél vagy játszik – is tudósít.”

Akkor miért jobb a ‘címke’, mint a nem-beszédhang annak felismerésében, hogy mi fog történni?

A kutatók azt írják, hogy mindezek a tulajdonságok nem nélkülözhetetlenül fontosak a ‘kutya’ szó jelentéséhez általában. A kutya szó elegendő információt ad a kép felismeréséhez.

“A szavak ideálisak a kategóriák aktiválásához az elménkben. Ha gitárra gondolunk, nem specifikáljuk, hogy elektromos vagy akusztikus, majd ha meghalljuk vagy meglátjuk, azonnal tudni fogjuk.”

“A nyelv lehetővé teszi, hogy általános kategóriákban gondolkodjunk. Ez a képességünk, hogy felülemelkedjünk a specifikus tulajdonságokon, és az általánosra gondoljunk, rendkívül fontos a logika, a matematika, a tudományos gondolkodás, de még a komplex szociális interakciók szempontjából is” – fejezte be Lupyan.

A tanulmány a The Journal of Neuroscience című folyóiratban jelent meg.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-07/uow-wjv072115.php

Hírdetés