Hipoallergén parkot a városokba

Paloma Carinanosnak, a University of Granada botanika professzorának  az a célja, hogy olyan fák kerüljenek a városi zöldterületekre, amelyek nem járulnak hozzá a városi emberek körében oly gyakori szezonális allergiához.
Paloma Carinanos érdeklődése a fák és az allergének iránt régi keletű: hét testvérével együtt ő maga is allergiás.
Most a Granadai Egyetem professzoraként csapatával azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a város levegőjének minőségét a város zöld területei.

Hírdetés

Polietilén mikroszemcsék milliói a kozmetikumokban, néha csak azért, hogy többnek látsszék

A mindennap használt kozmetikai termékek és tisztítószerek hatalmas mennyiségben tartalmaznak műanyag szemcséket, amelyek aztán kijutnak a környezetbe és károsítják a vízi élőlényeket, állapították meg a Plymouth University kutatói.
Egyes termékek, például egy arcradír minden egyes használatakor 100 000 apró műanyag szemcse kerül ki a környezetbe.
A szemcséket térfogatnövelő szernek vagy súrolószernek rakják bele.
A kutatók becslése szerint ezen az úton – a kozmetikumokkal – 80 tonna mikroszemcse mosódik bele évente az óceánba – egyedül az Egyesült Királyságban.
„Döbbenten láttam, milyen óriás mennyiségű műanyag mikroszemcsét tartalmaznak a minden nap használt kozmetikumok” – mondta Imogen Napper PhD hallgató, aki a tengerbiológus Richard Thompson professzorral együtt vezette a kutatást.”

Megtalálták, milyen úton jut be a plutónium és a többi radioaktív fém a szervezetbe

A Lawrence Berkeley National Laboratory munkatársai nagy lépést tettek előre a radioaktív fémek biokémiájában, ami új utat nyithat a nukleáris balesetek sérültjeinek kezelésében.
Rebecca Abergel és munkatársai megállapították, hogy a plutóniumot és a többi aktinidát*  -radioaktív elemet – egy siderocalin nevű fehérje ismeri fel és szállítja be a sejtekbe. (A siderocalin normális esetben a vas megkötését végzi.)

A bélbaktériumok önállóan képesek egészségesebbé tenni bennünket

A halolajban bővelkedő táplálkozás egészen más baktériumokat hoz létre a bélcsatornában, mint a zsírtartalmú diéta. A zsír, a szalonna fogyasztása a Bilophilának nevezett baktériumok növekedését serkenti, ami a bél gyulladásával áll összefüggésben, míg a halolaj-diéta az Akkermansia muciniphila baktériumok bőségét teremti meg. Az Akkermansia muciniphila csökkenti a testsúly-növekedést, javítja a glükóz metabolizmust.

Ideje felhagyni a kalóriaszámlálással, kezdjünk el végre tápláló ételeket enni

„Itt az ideje, hogy abbahagyjuk a kalóriák számolgatását, váltsunk ehelyett tápláló étrendre, az majd gyorsan és alaposan lecsökkenti a szív- és érrendszeri halálozást. Valóban igaz a mondás: a táplálék a leghatásosabb gyógyszer és a táplálék  lehet a méreg lassan ölő formája is” – írják a kutatók az Open Heart orvosi szakfolyóiratban.
„Azzal kezdjük, hogy ajánljuk a magas zsírtartalmú mediterrán típusú diétát minden páciensünknek, barátunknak és családtagjaiknak…”

Milyen volna a Homo sapiens nélküli világ?

Az a tény, hogy a nagytestű emlősök Afrikában képviseltetik magukat leggazdagabban, nem az éghajlattal vagy más környezeti tényezővel van összefüggésben, hanem a – múltbeli – emberi tevékenységgel. Ezt állapította meg egy új kutatás,  bemutatva, hogy nézne ki az emlősök elterjedésének térképe, ha a Homo sapiens meg sem jelent volna a Földön.
Az ember nélkül Észak-Európa valószínűleg nemcsak a farkasnak, a rénszarvasnak és a medvének , hanem az elefántnak és a rinocérosznak is otthona volna, mondják az Aarhus University (Dánia) kutatói.

Hasonló hatású gyógyszert már agyonreklámoztak volna

A Queen Mary University of London kutatói bebizonyították, hogy a zenehallgatás az operáció előtt, közben és után csökkenti a betegek fájdalmát és szorongását, és kevesebb fájdalomcsillapítót kérnek.

Mekkora stresszel jár elit középiskolába járni?

A nagyon ‘válogatós’, elit középiskolákban már a felvételinél egyre növekszik a verseny. Az iskolai munka, az egyetemi felvételre való felkészülés, az iskolán kívüli tevékenységekben való helytállás, a szülői elvárásoknak való megfelelés kényszere, mindez együtt súlyos stresszként nehezedik a kamaszokra.

A New York University kutatói szerint a tanulásbeli, a sportbeli, a társas és a személyes kihívások ‘jó stressznek’ tekinthetők a középiskolások számára. De egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik krónikus stresszként élik meg középiskolás éveiket, olyan mértékben, ami már akadályozza őket előmenetelükben, aláássa mentális egészségüket és kockázatos magatartásra készteti őket.

Ha azt hiszed, hogy túlsúlyos vagy, tovább fogsz hízni

Azok az emberek, akik elfogadják, hogy ők túlsúlyosak vagy éppen kövérek, nagy valószínűséggel tovább szedik fel a kilókat magukra, szemben azokkal, akiknek nincs tudomásuk arról, hogy súlyosabbak az orvos által javasoltnál, mondják a University of Liverpool kutatói.

A hajózás érdekében átalakítaná a Dunát az EU

Átvétel  a vs.hu-ról

“Egy múlt heti megállapodással ismét közelebb került a magyarországi Duna-szakasz radikális átalakítása. Az EU-nak a folyó kiemelt teherszállítási útvonal, így óriási forgalomnövekedésért és az ezt megalapozó mederszabályozásért lobbiznak. A dunai hajóforgalom a tervek szerint megtízszereződhet, ez azonban a természetvédelemmel igencsak nehezen egyeztethető össze.

Először is, ismerjük be, hogy változásra van szükség, mondja Ferenc pápa

Részletek Ferenc pápa július 9.-én, a népi mozgalmak világtalálkozóján (Expo Fair, Santa Cruz de la Sierra, Bolívia) elmondott beszédéből a Greenpeace Magyarország fordításában

“Nem vesszük észre, hogy valami baj van egy olyan világban, amelyben oly sok földműves föld nélkül marad, oly sok családnak nincs otthona, oly sok munkás jogfosztott. Ahol oly sok esztelen háborút vívnak, és testvéreink ellen az orrunk előtt követnek el gyilkos erőszakot. Ahol világunk talaja, vize, levegője és élő teremtményei folytonos fenyegetettségben léteznek.

Ne féljünk hát kimondani: változásra van szükség, változást akarunk!

A klímaváltozás nem kötődik a Nap természetes ciklusaihoz

A Maunder-minimum, amit 1645 és 1715 között tapasztaltak, amikor kevés volt a napfolt, és kemények voltak a telek, kapcsolatra enged következtetni a nap tevékenysége és a klímaváltozás között.

Mindmáig az volt az általános feltételezés, hogy a naptevékenység fokozódott az utóbbi 300 évben – a Maunder-minimum vége óta -, a csúcspontját – a Modern Grand Maximumot – a 20. század végén érve el.

Ez a trend többeket arra a következtetésre indított, hogy a Nap jelentős szerepet játszhat a jelenlegi klímaváltozásban. Csakhogy a napfolt-számlálásban eltérések voltak a fennálló két módszer eltérő eredményei miatt.

A nagyra nőtt agynak szüksége volt/van szénhidrátra

Széles körben elfogadott, hogy az agy mérete részben a táplálkozás változás hatására nőtt meg az utóbbi 3 millió évben, és hogy növekedéshez szükség volt a húsfogyasztásra is, és a főzés kialakulására is.

Dr. Karen Hardy és kutatótársai archeológiai, antropológiai, genetikai, fiziológiai és anatómiai adatokkal támasztják alá, hogy a szénhidrát fogyasztás, főként a keményítőé, kritikus fontosságú volt az emberi agy egyre gyorsabb fejlődése szempontjából, az utóbbi millió évben.

Ezalatt fejlődtek ki a nyál amiláz enzim génjei és a tűz kontrollált használata – a főzésre.

Most éppen a MIND diétát ajánlják a kognitív hanyatlás késleltetésére

A MIND diéta tulajdonképpen két diéta egybeolvasztása: a mediterrán és a magas vérnyomást javító diétáé. A Rush University orvosi központjának kutatói azt állítják, hogy a MIND diétához való ragaszkodás  7,5 évvel lassítja az agy öregedését, csökkentheti az Alzheimer-kór kifejlődésének kockázatát.

Az életünk emlékeit vissza lehet szerezni

A Cardiff University kutatói kimutatták, hogy az emlékeink jóval robusztusabbak annál, semhogy örökre elveszhetnének. Azonosították azt agyi folyamatot, amelyik segíthet visszakapni az elfeledett emlékeket.