Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Mekkora stresszel jár elit középiskolába járni?

Posted by Suggestor - 2015. augusztus 12. szerda

A nagyon ‘válogatós’, elit középiskolákban már a felvételinél egyre növekszik a verseny. Az iskolai munka, az egyetemi felvételre való felkészülés, az iskolán kívüli tevékenységekben való helytállás, a szülői elvárásoknak való megfelelés kényszere, mindez együtt súlyos stresszként nehezedik a kamaszokra.

A New York University kutatói szerint a tanulásbeli, a sportbeli, a társas és a személyes kihívások ‘jó stressznek’ tekinthetők a középiskolások számára. De egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik krónikus stresszként élik meg középiskolás éveiket, olyan mértékben, ami már akadályozza őket előmenetelükben, aláássa mentális egészségüket és kockázatos magatartásra készteti őket.

Sajnos, a krónikus stressz tovább kíséri őket egyetemi-főiskolai éveikben. Noelle Leonard a kutatásvezető arra figyelmeztet, hogy passzivitásba és mentális problémákba torkollik a krónikus stressz a serdülőből fiatal felnőttbe érő fiataloknál.

“Aggódunk, hogy az elit középiskolákban a nagy nyomás alatt kiégnek ezek a gyerekek, még mielőtt elérnének a főiskoláig. Kutatásunkban megvizsgáltuk, milyen messzire nyúlnak az érdektelenség gyökerei, talán a középiskoláig. És valóban így is van” – állapítja meg Leonard.

Négy fázisban, félig-strukturált kérdőívekkel mérték fel a diákok megbirkózási képességét, tanulási érdeklődését, a család elvárásait, a diákok mentális egészségét, és droghasználatukat – két erősen szelektív magán középiskolában.

A magániskolában a családok jelentős summát fizetnek, a diákok többsége jómódú, “ezek a tényezők különleges elvárásokat, normákat és forrásokat képviselnek.”

A kutatás a tizenegyedikes diákokra irányult. A krónikus stressz éppen ennél a korcsoportnál a legnagyobb, ilyenkor adja be jelentkezését az egyetemre a tanuló.

“A diákok tapasztalatait szerettük volna leírni, de ugyanakkor feltárni a szélesebb kulturális-társadalmi tényezőket, amelyekből a krónikus stressz problémája keletkezik.”

A kutatás első fázisában félig strukturált kvalitatív interjúkkal az iskolák 19 tanárát és vezetőit kérdezték meg a hallgatók stresszéről és megbirkózási képességeiről. A válaszokat felhasználták a második fázishoz, a 128 tanuló anonim módon  kitöltött internet alapú kérdőívéhez.

A tanulók hozzávetőlegesen fele (48%) úgy válaszolt, hogy minimum 3 órát tölt a házi feladat elkészítésével, éjszaka, a lányok inkább három vagy több órát. A felmérésben résztvevők viszonylag erős mezőnyt képviseltek, nagyon ambiciózusak voltak, 1-től 3-ig a skálán 2,35 átlagértékkel, a lányok ambiciózusabbnak bizonyultak, mint a fiúk.

A diákok 49 százaléka számolt be erős stresszről, amit nap mint nap éreznek, további 31 százalékuk valamennyire stresszelve érezte magát. A lányok lényegesen nagyobb stresszt éreztek, míg a fiúk kisebbet. Az osztályzatok, a házi feladatok, az egyetemi felvételire való felkészülés volt a stressz legnagyobb forrása, mindkét nemnél. A résztvevők 26 százaléka számolt be depressziós tünetekről.

A harmadik fázisban félig strukturált interjút készítettek 18 diákkal, amiben azok az eredményeket interpretálták a saját szemszögükből.

A negyedik, utolsó fázisban összehívták nyolc magániskola szakértőit, ebben voltak szociális munkások, pszichológusok, tanácsadók, tanárok, egy szülő, egy diák, aki éppen most fejezte be tanulmányait. A szakértői panelnek bemutatták a kutatók az eredményeket.

“Azt gondolom, a szülői nyomásgyakorlás – az iskolára is, a tanulóra is – reális” – mondja egy tanár, 20 év gyakorlattal a háta mögött. “A szülők azt gondolják, sokat költök az oktatásra, kapnom kell érte valamit, valami megfoghatót. A jó edukáció nem megfogható, csak egy diploma – a Harvardról, a Princetonról.”

A nagyon szelektív egyetemeknek csak nagyon szelektív középiskola felelhet meg. A privát iskolák még nehezebb tanulmányokkal, időigényesebb házi feladatokkal, főiskolai szintű osztályokkal válaszolnak, és más lehetőségekkel, amelyekben kitűnhetnek a tanulók.

Ha nem is áll készen a gyerek a haladó kurzusra, a szülő mégis megköveteli, hogy teljesítsen. Az iskola, a szülők, a diákok az igények és elvárások egyre nagyobb halmaza alatt vergődnek, amelyek többnyire kívül esnek a hatáskörükön, és amelyet a társadalmi tényezők generálnak.

A szakértők és a diákok egyhangúan kijelentették, hogy ezek az elvárások nem mindig felelnek meg a fejlettségi szintjüknek. A diákok úgy érezték, hogy olyan keményen kell dolgozniuk, mint egy felnőttnek, vagy még keményebben, kevés idejük marad a pihenésre és a kreatív időtöltésre.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-08/nyu-nse081115.php

Egy hozzászólás to “Mekkora stresszel jár elit középiskolába járni?”

  1. uniohid said

    “Azt gondolom, a szülői nyomásgyakorlás – az iskolára is, a tanulóra is – reális” – mondja egy tanár, 20 év gyakorlattal a háta mögött. “A szülők azt gondolják, sokat költök az oktatásra, kapnom kell érte valamit, valami megfoghatót. A jó edukáció nem megfogható, csak egy diploma – a Harvardról, a Princetonról.” – Így.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s