Azzal, hogy növeljük a kalciumbevitelt, nem javítunk a csontjaink erősségén

Nem valószínű, hogy segítünk a csontjainknak megerősödni vagy kivédeni a csonttörést idős korban azzal, hogy több kalciumot fogyasztunk, akár a táplálékunkkal, akár táplálékkiegészítővel, erre a következtetésre jutott a British Medical Journal két tanulmánya. A szerzők szerint nem érdemes a csonttörés megelőzése céljából megnövelni 50 éven felül mindenkinek a kalciumbevitelt.

Az érvényes vezérfonalban az szerepel, hogy legalább 1000-1200 milligramm kalciumot juttasson be a szervezetébe az idős ember, hogy javuljon a csontsűrűsége, és megelőzze a törést.

Hírdetés

Gratulálunk a Greenpeace-nek!

A Greenpeace ‘vegzálásainak’ eredményeként – vagy jobb meggyőződésből? – a Royal Dutch Shell multinacionális olajipari vállalat kivonult az Északi-sarkvidékről: bejelentette, hogy határozatlan időre felfüggeszti ottani kutatásait.

A győzelem a Greenpeace világméretű kampányának (is) köszönhető: közel 7 és félmillióan írták alá a petíciót, közöttük 75 ezren Magyarországról.

Az antibakteriális szappan nem alkalmasabb a fertőtlenítésre, mint a közönséges szappan és víz

Dr. Joseph Mercola orvos-természetgyógyász írásából

Egy felmérés szerint az amerikai fogyasztók 56 százaléka rendszeresen használja az antibakteriális szappant, és 84 százalékuk semmi kivetnivalót nem talál benne.

2013-ban az FDA (Food and Drog Administration – Élelmiszer és Gyógyszer Hatóság) úgy döntött, hogy a gyártóknak adatokkal kell bizonyítaniuk, hogy az antibakteriális szappan hatékonyabb, mint a közönséges szappan. 20 baktériumtörzset ajánlott a hatóság a kérdés eldöntéséhez. Közöttük volt az Escherichia coli, a Listeria monocytogenes és a Salmonella enteritidis, mint a legfontosabbak.

Tudni kell, hogy az antibakteriális szappan ugyanolyan összetevőkből áll, mint a közönséges szappan, azzal a különbséggel, hogy 0,3 százalékban (ez a maximálisan engedélyezett koncentráció) triclosant is tartalmaz.

Ligetprojekt: mire megy ki a játék?

Ligetprojekt: mire megy ki a játék?

Lányi András

Pénz nem számít, de mi az, ami számít? Idestova két esztendeje próbáljuk csillapítani – építészek, urbanisták, városvédők, helyi civilek és magamfajta magányos publicisták – a Városligetet létében fenyegető beépítési lázat; végre szeretném megtudni, hogy tulajdonképpen mi ellen védekezünk?

Sokáig úgy tűnt, ez az egy legalább világos: egy múzeumi negyed készül a fák közé, oda, ahol a legkevésbé hiányzik. Nem volt nehéz bebizonyítani, hogy a múzeumok összeköltöztetése semmivel se növelné a forgalmukat, Budapest vonzereje pedig éppen abban rejlik, hogy a látnivalók szanaszét helyezkednek el, így a turistának érdemes a városban sokfelé körülnéznie. S ha valaki új múzeumokra vágyik, talál a városban értékes, de kihasználatlan műemlék épületet épp eleget. Történelmi parkot ellenben, százados faóriásokkal, békés sétányokkal annál kevesebbet; a Városligethez foghatót, ami azt illeti, a pesti oldalon egyetlen egyet sem talál.

A finom por szennyezés pusztító hatással van az Alzheimer-gént hordozó gyerekek agyára

Az amerikai és a mexikói egyetemek, kutatóintézetek összefogásából született az a tanulmány, amely az idegrendszeri elváltozások korai jeleit kereste az APOE (az apolipoprotein E génjének 4 alléljával) génnel rendelkező, a közismerten rossz levegőjű Mexikó Cityben élő gyerekek agyában, a hippokampuszuk metabolitjaiban.

A Mexikó Cityben élő gyerekek és szüleik egész életükön át légszennyezettségnek vannak kitéve – beleértve a finom por (PM 2,5) szennyezést is. Mexikó City az extrém nagyvárosi növekedés és a súlyos környezetszennyezés iskolapéldája, a gyerekek millióit érinti a PM 2,5 káros mértékű koncentrációja.

Az aszalt szilva fogyasztása véd a vastagbél-rák ellen

“Az aszalt szilva fenntartja a hasznos bélbaktériumokat a vastagbél teljes szakaszán, ezzel csökkentheti a vastagbél-rák kockázatát” – mondja Dr. Nancy Turner, aki a táplálkozás és az élelmezéstudomány professzora a Texas A&M Egyetemen.

Számos kutatás kimutatta, hogy a táplálkozásnak köze van a vastagbélben élő baktériumok – a mikrobióta – összetételéhez, a baktériumok anyagcseréjéhez,  így a betegség megelőzéséhez is, érvelt Turner professzor.

A negatív emlékek fontossága

A memória nem csak az emlékek tárolására szolgál. Persze, arra is, de ami még ennél is fontosabb: a memória az élőlényt védő biztonsági rendszerként funkcionál.

A negatív emlékek segítségével elkerülhetjük azt a fenyegető helyzetet, amellyel egyszer már találkoztunk.

A francia INSERM kutatóintézet és a Bordeaux-i Egyetem kutatói felfedezték, hogy az agy cannabinoid receptorai tartják ellenőrzésük alatt a túlélést szolgáló negatív emlékeket.

Ha veszélybe kerülünk, döntést hozunk. Ez a döntés a továbbiakra nézve meghatározó lesz: amikor lecseng a veszély, már megtanultuk, hogyan nézzünk szembe vele vagy hogyan meneküljünk el. De főként azt tanuljuk meg, hogy nem szabad nem tudomást venni róla. Hasonlóképpen ahhoz, ahogy megtanultuk, kerüljük el azokat az élelmiszereket, illetve italokat, amelyek egyszer már megbetegítettek bennünket.

Szervezetünk fel van vértezve egy olyan idegrendszeri mechanizmussal, amely segíti viselkedésünk alkalmazkodóképességét. A negatív emlékek ilyen túlélő eszközt jelentenek, felkészítik a szervezetet arra, hogy kerüljék el a potenciális veszélyt.

Idegsejtek hálózzák be a zsírszövetet

A testsúlyt a leptin nevű hormon ellenőrzi: a leptin az agyban működik, szabályozza a táplálékfelvételt és az anyagcserét. Csakhogy mind ezidáig nem tudtuk, hogyan jelez vissza az agy zsírszövetnek: bontsa le a zsírt.

A portugáliai Instituto Gulbenkian de Ciencia munkatársai az Egyesült Államok-beli Rockefeller University kutatóival kimutatták, hogy a zsírszövetet idegsejtek hálózzák be, és az idegsejteket közvetlenül stimulálja az agyunk, ez idézi elő a zsír lebontását.

Mit várnak a civil szervezetek a kormánytól a fenntartható fejlődés érdekében?

Magyar Természetvédők Szövetsége – sajtóközlemény
Konkrét lépéseket várnak a magyar civilek a kormánytól a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítására

Az egymással összefüggő pénzügyi, környezeti, klíma válságsorozatok és újabban a menekültügyi válság rá kell, hogy ébressze a döntéshozókat: az eddig járt út zsákutcába vezetett. Az új úthoz jelenthet közös alapot, hogy az ENSZ a hétvégén elfogadja új nemzetközi programját – benne a Fenntartható Fejlődési Célokat.

Ha elalvás előtt vesszük be magas vérnyomás elleni gyógyszereinket, csökken a cukorbetegség kockázatunk

Nem reggel kell bevenni a vérnyomás gyógyszert, hanem az elalvás előtt, mert így jobban  csökken a vérnyomásunk, miközben alszunk, és megfeleződik a 2. típusú cukorbetegség kockázatunk – mondja egy spanyol kutatás.

A Vigo Egyetem két kutatást is végzett a kérdéssel kapcsolatban: az elsőben Dr. Ramón Hermida vezetésével azt tisztázták, hogy a magas vérnyomás csökkentése az alvásidő alatt gátolja-e a cukorbetegség kialakulását.

Ártalmas a sok ülés, csökkenteni kellene – de hogyan?

Dr. Benjamin Gardner, a King’s College London Pszichológiai tanszékének vezető munkatársa ezzel a kérdéssel foglalkozott: elemezte az összes létező irodalmat, ami az üldögélési idő csökkentésével kapcsolatos beavatkozási kísérletekről szólt. A Gardner vezette team hatékonyság szerint rangsorolta az intervenciókat és elemezte a stratégiákat, amelyekkel el akarták érni az ülési idő csökkentését.

Először is: megállapították, hogy az ülésnek szentelt idő csökkentését kell megcélozni elsősorban, nem a fizikai aktivitás növelésével kell foglalkozni.

Tüntetés a Városligetért!

NEM KELLENEK MONSTRUMOK A LIGETBE!

Tüntetés a Városligetért!

2015. szeptember 26. 16. óra

Királydomb – Andrássy út – Parlament

Késleltetett emlékezés: a kisgyerekeknek időt kell adni

Egy-két nap elteltével, három-négy alvási periódus után jobban emlékeznek arra, amit megtanultak – mondják az Ohio State University kutatói, akik Vladimir Sloutsky pszichológia professzor, a kognitív fejlődési labor igazgatója vezetésével négy – öt éves gyerekekkel kísérletet végeztek.

Egy videó játékot adtak a  gyerekeknek,  amellyel az volt a feladat, hogy a tárgyak közötti összefüggést kellett megállapítaniuk és megjegyezniük.

Az ember mohó szuperragadozó

greenfo/MTI – átvétel

Szuperragadozó a mohó Homo sapiens
Kutatók 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek, és arra jutottak, hogy kíméletlen vadászati és halászati módszereivel az ember a világ leghatékonyabb ragadozója – derült ki a Science-ben megjelent tanulmányból.

A kutatók szerint az ember egyedülálló szuperragadozó, aki a többi szárazföldi és tengeri ragadozónál – mint az oroszlán, a farkas, a cápa és a kardszárnyú delfin – sokkal hatékonyabban vadássza le és öli meg más fajok egyedeit. A kutatók becslései szerint az óceáni halászat révén az ember nagyjából tizennégyszer több kifejlett halat fog ki, mint amennyit a tengeri ragadozók elpusztítanak, és körülbelül kilencszer több kifejlett állattal végez a szárazföldön, mint az ottani egyéb ragadozók.

Az izmaink másként kommunikálnak az agyunkkal, attól függően, mit sportolunk

Kimutatták a tudósok, hogy az agyunk és a négyfejű combizmunk között másként folyik a kommunikáció a hosszú távfutónál, a súlyemelőnél és annál, aki az idejét üldögéléssel tölti.