Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Az agyunk – az elménk – néhány titokzatos tulajdonsága

Posted by Suggestor - 2015. szeptember 12. szombat

Az idegrendszer plaszticitása (képlékenysége, változásra való alkalmassága) a magyarázat az agy elképesztő teljesítményére.
Az agyunk nagyjából 86 milliárd agysejtet tartalmaz. Ezeknek a fele a cerebellumban – a kisagyban – található, amely az izmok tevékenységét koordinálja.
Az agyban az egyes idegsejtek közötti kapcsolatok száma trilliókra rúg, és egyelőre több a kérdés, mint a válasz.
Néhány, a legnagyobb rejtélyek közül: a tudat, tudatosság (hogyan működik), a személyiség (hogyan alakul ki, mi a helyzet a trauma utáni személyiségváltozással), memória (hogyan keletkezik, hogyan tárolja és miként találja meg az emléket az agyunk), az intelligenciát befolyásoló tényezők, az alvás és az álmok…

Alvás közben az agysejtjeink körülbelül 60 százalékkal csökkennek, ami lehetővé teszi a hatékony tisztogatást, összefüggésben az agy méregtelenítő tevékenységével.

Az alvás is és az alváshiány is módosítja különböző gének kifejeződését, anyagok termelődését, amelyek fontos szerepet játszanak az agy plaszticitásában és a memóriában – ezt a téli álmot alvó állatok tanulmányozása során bizonyították.

Az agyunk plaszticitása változhat: rugalmasabb magatartást alakíthatunk ki – és merevebbek lehetünk idővel. Minden, ami változatlan ismétlődést jelent – a munkákban, a szórakozásunkban, a tevékenységünkben – merevséghez vezet.

Több kutatás megcáfolta már a jobb agyfélteke, bal agyfélteke elméletet: hogy a jobb féltekéhez kötődne a kreatív tevékenység, míg a logika, az elemzés a bal félteke kiváltsága volna.
Egyre gyarapszik azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek ehelyett azt állítják, hogy az agy sokkal bonyolultabb annál, semhogy egyszerű megosztással dolgozna. Olyan komplex funkciók teljesítéséhez, mint a kreativitás, több agyterület együttes munkájára van szükség.

De maga a képzelet is változást idézhet elő az agyban. Óvatosan a képzelettel, mert maga egy cselekvésnek az elgondolása – kimutatták – ugyanazokat a változásokat termeli ki, mintha ténylegesen végrehajtottuk volna.

A Nobel-díjas Eric Kandel pszichiáter mutatta ki, hogy a gondolkodás géneket kapcsol be, amelyek az idegsejteket új kapcsolatok kialakítására késztetik. Így a pszichoterápia valójában változást hoz létre az agyban azzal, hogy új gondolkodási mintákat vezet be.

Az idegi plaszticitásnak azonban nem csak pozitív eredményeket köszönhetünk.
A gondolatainkkal, érzéseinkkel, valódi vagy képzelt tapasztalatainkkal újra rajzolhatjuk  idegi kapcsolatainkat. A neuroplaszticitás azt is jelenti, hogy a szokásaink átalakítják az agyunkat – akár kedvező, akár kedvezőtlen módon.
A negatív életszemlélet, a depresszió, a szorongás vagy a krónikus fájdalom ténylegesen átírhatja az idegi jelutakat úgy, hogy folytatódni fog az a negatív állapot.

A Stanford Egyetem professzora Robert Sapolsky kimutatta, hogy a hosszan tartó stressz megemeli a kortizol termelést, ami kisebbíti a hippokampuszt. És mivel a hippokampusz az agynak egy olyan – ritka – területe, ahol új neuronokat képes létrehozni az agy, ez nagy baj.

Az agyunk és az immunrendszerünk fizikailag kapcsolatban van egymással.
A nyirokrendszeren keresztül valósul meg a kapcsolat, amelyről eddigelé nem is tudtunk. A nyirokerek szerepet játszhatnak olyan neurológiai betegségekben – amelyeknek immun komponensük van.

De nem csak az immunrendszernek van közvetlen ‘vonala’ az agyhoz, hanem a bélcsatornának is: a ‘bél-agy tengely’. A beleknek is van idegrendszerük, amely függetlenül is és az aggyal együtt is képes dolgozni. A kommunikáció oda-vissza működik a ‘két agy’ között, és itt az oka annak, hogyan képes a táplálék befolyásolni a hangulatunkat, és miért a gyomrunkban érezzük a szorongást.

A hangulatunk és a mentális egészségünk javításának a titka a bélcsatornában van: az egészségtelen baktériumközösség szorongást, depressziót okozhat. Ahogy az agyban, úgy a bélcsatornában is vannak neuronok, olyanok, amelyek szerotonint termelnek, és ez a hangulatunkat befolyásolja.

A cukor korlátozásával, a hagyományosan savanyított táplálékok fogyasztásával és probiotikumok szedésével optimizálhatjuk a bélflórát, ami optimalizálja a mentális egészségünket, állítja Mercola dr.

A glutén érzékenység – úgy tűnik – a legtöbb krónikus betegségben felmerül tényezőként, azokban is, amelyek az agyat érintik (Alzheimer-kór), a glutén gyulladáskeltő hatása miatt. A túlzott cukorfogyasztás (főleg a fruktózé) és a sok szénhidrátfogyasztás toxikus hatású lehet, csökkentheti a hippokampusz méretét, ami az emlékezés központja.
A kutatók azt javasolják, csökkentsük a glükóz szintünket, még ha a ‘normál’ értéken belül van is – ez mindenképpen jót tesz az idősebbek egészségének.

Forrás: http://articles.mercola.com/sites/articles/archive/2015/09/12/neuroplasticity.aspx

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s