Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A Városliget beépítése kertész szemmel

Posted by Suggestor - 2015. október 13. kedd

A budapesti Városliget nem egyszerűen egy füves-fás terület, hanem a főváros egyik szimbóluma, rekreációs helyszín, népszerű találkahely, turisztikai gócpont, nem mellesleg pedig a város zöld tüdeje, pont ugyanaz a pestieknek, mint a Central Park New York lakosainak. A Városliget tervezett beépítése már a terv első felbukkanása óta heves vitákat generál, számos érv szól az átalakítás ellen, csekélyebb számú mellette, ám a vitákat szokás szerint és mondhatni szükségszerűen áthatja a politika, ez pedig nyilvánvalóan hatással van a szakmai jellegű felvetésekre is. Én most ezért egy olyan gyakorlati aspektusból próbálom megközelíteni a témát, mely tisztán kertészeti oldalról érinti a Városliget átépítésének témakörét, mégpedig a fákat a középpontba állítva. Véleményemet, meglátásaimat az alábbi nyolc pontban foglalom össze, bővebben, példákkal, konkrétumokkal illusztrálva pedig az alábbi videóban beszélek a városligeti fákról.

– A Városliget újragondolása, átépítése minden tervváltozat szerint jelentős számú fa szanálásával fog járni. A kivágott fák helyére a tervek új telepítéseket ígérnek, tehát elviekben nem hogy kevesebb, de a jelenleginél több fa áll majd a területen. Ez azonban csak papíron kielégítő válasz, ugyanis a frissen telepített csemeték nem, vagy csak hosszú idő múlva lesznek képesek pótolni a kivágott fákat, mint ahogyan az a városban sok helyen megfigyelhető.

– A megfelelő ütemű növekedés egyik állandó meggátlója a rendszeres öntözés hiánya. Ez Budapesten számos helyszínen kézzelfoghatóan tapasztalható, köztereken, utcafrontokon, utak mentén kialakított zöld sávokban, vagy éppen fásított parkolók területén. Várhatóan a Városliget sem lesz kivétel ebben a tekintetben.

– A betonos, térköves aljzatba ültetett fák – a tervek szerint a városligeti épületek környékén, illetve a kialakítandó burkolt járófelületeknél lesznek bőven ilyenek – növekedése a hely szűke miatt amúgy is lassú, az öntözés pedig még kardinálisabb kérdés az ilyen helyeken. A nedvesség pótlásának elmaradása nem csupán csenevész, díszítő értékükben csökkent fákat jelent majd, de például árnyékadó funkciójukat sem töltik majd be ezek a példányok, a terület ligetes, zöld jellege így nem alakulhat ki.

– Az az elgondolás, hogy a kivágott fákat újjal pótolva az eredeti állapot visszaállítható vagy felülmúlható, alapvetően téves, ugyanis az értékesebb, látványosabb, tartós eredményt jelentő fafajok növekedési ideje hosszú években, adott esetben évtizedekben mérhető, így az új telepítések nagyon-nagyon hosszú ideig meg sem közelítik majd látványban azt, amit ligetként, parkként elvárnánk.

A Művészetek Palotája jól példázza, hogy a monumentális épület mellett mennyire eltörpülnek a fák, pedig ezek már egy évtizede ott vannak! Ennek fényében a Városligetbe tervezett hasonlóan nagy épületek köré frissen telepített csemeték várhatóan szintén nem fognak érdemben sem díszíteni, sem parkjelleget kölcsönözni a területnek.

– Lehet ugyan gyorsan növő fajokkal, fajtákkal viszonylag gyors eredményt elérni, azonban a gyorsan cseperedő fák jellemzően élettartamukban is rövidek, így az ilyen fák telepítésénél a fő gond az, hogy a gyors elöregedés miatt ezek 20-25 év múlva ki is esnek a rendszerből, akkor pedig a probléma újrateremti magát, tehát átmeneti megoldásról lehet szó ezzel. A gyorsan öregedő fák nem mellesleg gyakran balesetveszélyesek (törésre, kidőlésre hajlamosak).

– A kivágott fák pótlásáról gyakran szó esik, arról azonban már kevesebb, hogy a megmaradó példányok várhatóan jelentősen megsínylik majd a munkálatokat, és az azokkal járó bolygatást. Azok az építkezések közben megsérülő vagy kipusztuló fák melyek úgymond baleseti áldozatai lesznek a munkálatoknak, nem szerepelnek a pótlási tervekben, így ezek elvesztésével a fák száma tovább csökken, akár jelentős számban.

– A városliget fák szanálásakor várhatóan hamarabb kerülnek kijelölésre azok a kertészeti szempontból kevésbé értékes fák (mint például a bálványfák) melyek a honi klímaviszonyokat, és a városligeti helyi adottságokat jobban tolerálják, mint az értékesebb díszfák. Utóbbiak hosszabb idő alatt, több gondoskodás közepette képesek csak magas díszítőértéket produkálni, ilyen módon a kevésbé értékes, de jobban alkalmazkodó fajok eltüntetésével a zöld lombtömeg felülete jelentősen csökken, az utánpótlás pedig csak hosszú évek alatt érkezik majd meg

– Példák mutatják, a jelenlegi helyzetben a Városligetet kezelő kertészeti szakemberek minden egyes fáért a végsőkig küzdenek, mert minden egyes darabra szükség van a terület megszokott és ideális parki jellegének fenntartásához. Ebben a helyzetben már a legkisebb arányú fakivágás is jelentősen befolyásolja majd a liget zöld megjelenését.

A fentiekben vázolt problémák, felvetések reményeim szerint új, de legalábbis tisztán szakmai szempontú adalékot jelenthetnek a Városliget átépítéséről szóló vitákban, és józan, politikamentes érvekként szolgálhatnak a munkálatokat érintő párbeszédekben. A városligeti fák védelme, a terület parki jellegének fenntartása közös érdek, melyet minden fővárosinak ismernie és felismernie kell!

Megyeri Szabolcs, kertész
Forrás: http://kertesz.blog.hu/2015/10/12/a_varosliget_beepitese_kertesz_szemmel

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s