Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Mi van a szomjúság mögött?

Posted by Suggestor - 2015. október 18. vasárnap

Egy felfedezés, amely megérteti velünk, hogyan szabályozza az agyunk folyadék felvételünket és testhőmérsékletünket…

A McGill University a Duke University-vel karöltve felfedezte, hogyan észleli az agyunk a dehidrációt (folyadékhiányt).
„Azonosítottunk egy fehérjét, amellyel az agyunk a testhőmérsékletünket szabályozza, továbbá hozzájárul ahhoz is, hogy ha az agy hőt észlel, kiváltsa a megfelelő választ: például a szomjúságot” – mondja Dr. Charles Bourque, a McGill Egyetem kutatója.

„Ez a fehérje – egy ioncsatorna, amely szabályozza az ionok átáramlását a sejtmembránon – fontos szerepet játszik a szervezet folyadékainak (víz, vér stb) és a nátrium vagy só szintnek a kiegyensúlyozásában. A szabályzásban beállott változások kapcsolatba hozhatók a sónak a magas vérnyomásban játszott szerepével, illetve a folyadék visszatartással a szívelégtelenséget, szepszist vagy agyi traumát követően.”

Dr. Bourque és munkatársai tehát az agy szabályozó szerepét vizsgálják az ‘ozmoregulációban’: hogyan tartja fenn a só és a víz egyensúlyát a szervezet a testfolyadékokban. Az ozmoregulációban bekövetkező módosulásoknak igen jelentős következménye van az emberi egészségre.
A szervezet folyadékháztartásában bekövetkező hibák a leggyakoribb okai a sürgős orvosi ellátásnak.

A hiponatrémia, például, ami akkor fordul elő, ha a szervezet nátriumszintje abnormálisan alacsony.
Ugyanis a nátrium szabályozza a sejtekben és a sejtek körül a víz mennyiségét. Hiponatrémia esetében a szervezetben emelkedik a vízmennyiség, az agysejtek kezdenek megduzzadni, émelygés, hányás, fejfájás a következmény. Igen gyakran előfordul idősebb embereknél, ilyenkor romlik a mentális állapot, görcsök is előfordulhatnak.

„Most, hogy felfedeztük ezt a fehérje struktúrát, megérthetjük, hogyan alakul ki a hiponatrémia, módosíthatjuk a csatorna működését, megelőzhetjük vagy kezelhetjük ezt az állapotot.”
Dr. Bourque egy korábbi kutatásában, 2006-ban kimutatta, hogy egy gén (TRPV1) játszik fontos szerepet a szervezet folyadék-egyensúlyában. De akkor a gén termelte fehérjét még nem ismerték.

„Dr. Bourque csoportjával való együttműködés vezetett a régóta keresett (TRPV1) ioncsatorna azonosításához, ennek köszönhetően érzékelik az idegsejtek az ozmotikus nyomást és a hőmérsékletet” – magyarázza a társszerző, Dr. Wolfgang Liedtke, aki a Duke Egyetem professzora.
„Ez az ioncsatorna válik aktívvá folyadékhiányos állapotban, bekapcsolva a hipotalamuszban lévő agysejteket, amivel felszólítja a szervezetet a cselekvésre a folyadék egyensúlyának fenntartása érdekében. Ezt elérheti a szomjúságérzés kiváltásával, valamint a vazopresszin – egy antidiuretikus hormon – kiválasztásával, ami a vesékben a víz visszatartását idézi elő, hogy fenntarthassa a folyadék-egyensúlyt.”

„Egy érdekesség: kutatásunk azt is kimutatta, hogy ez az ioncsatorna a TRPV1 génnek egy újabb ‘terméke’, mert ez a gén normálisan a kapszaicin-receptort kódolja, ami megállapítja, hogy csípős paprikával van dolgunk. Úgy tűnik, a természet készített egy só-érzékelőt is a paprika-érzékelőből” – fűzte hozzá Dr. Bourque.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-10/muhc-wby101415.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s