Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A virágillatnak a fele elbomlik vagy megváltozik a dízelfüst hatására – éhen maradnak a méhek

Posted by Suggestor - 2015. október 26. hétfő

A dízel kipufogógázban levő nitrózus oxidok nemcsak az emberi egészségre ártalmasak, de megzavarják a méhek szaglóképességét is. A Southampton-i és a Reading-i Egyetemek (mindkettő az Egyesült Királyságban van) kutatói arról számolnak be, hogy a virágok illatának 11 leggyakoribb összetevőjéből ötöt olyan mértékig elbontanak, elváltoztatnak a káros légszennyező anyagok – a nitrózus oxidok, amelyek a dízel autók kipufogógázaiból származnak -, hogy a méhek nem képesek többé beazonosítani őket.

Márpedig az emberiség számára legfontosabb 100 növényből 70-t a méhek poroznak be, állapította meg egy 2011-ben megjelent ENSZ-beszámoló.
2000-ben, a méhek által elvégzett haszon-növény beporzás értéke a becslések szerint 14,6 milliárd dollár volt – egyedül az Egyesült Államokban.

A tanulmány fő szerzője, Dr. Robbie Girling, aki agrár-ökológiát és fenntartható mezőgazdaságot tanít a Reading-i Egyetemen, így ad hangot véleményének:
„Az ember rászorul a méhekre és más beporzó rovarokra, a tápláléka legnagyobb részének megtermelésében, de ezt úgy fizeti vissza a méheknek, hogy tönkreteszi az élőhelyüket, pusztítja őket rovarirtóval, klímaváltozással és levegőszennyezéssel.”

A kutatás során a tudósok dízelfüstnek tették ki a virágok illatának leggyakoribb, illó összetevőit. Úgy találták, hogy lényegesen megváltozott a gyakori illóanyagok keveréke. Például, írják, „a mircén (illatösszetevője a babérnak, verbénának, ylang-ylangnak, a komlónak, a kakukkfűnek, a citromfűnek – a szerk.) tartalom jelentősen csökkent, a béta-ocimén kimutathatatlanná vált, a béta-caryofillén átalakult cisz-izomér izocaryofillénné.”

Amikor a méhek nyelv-kinyújtó reflexét (proboscis extension reflex – tudományosan proboscisnak nevezik a méh nyelvét, amivel begyűjti a nektárt és a virágport) vizsgálták, a team kimutatta, hogy a dízelfüst hatására bekövetkező változás a virágillat-összetevőkben elegendő volt ahhoz, hogy a méhek ne tudják felismerni az illatot.

A proboscis-reflexet ötven éve fejlesztették ki arra, hogy tanulmányozzák a méheket, hogyan érzékelik, és hogyan tanulják a virágillat felismerését, ami a nektár és a pollen forrását jelenti számukra, amivel táplálhatják a méhcsaládot. Azt a tényt használja fel, hogy amikor a méh antennája érzékeli a táplálékhoz kapcsolódó vegyületet, a méh kinyújtja a proboscist – a nyelvét.

Végül a kutatók azt is kimutatták, hogy a dízelgázban az erősen reakcióképes nitrogénoxidok voltak azok, amelyek tönkre tették a virágillatot.
A szerzők nem gondolják, hogy a dízelfüst levegőszennyezése volna a fő oka a méhpopuláció csökkenésének, de az eredmények azt mutatják, hogy még rosszabb a hatása, mint eredetileg vélték.
A szerzőtárs, Guy Poppy, aki a Southampton-i Egyetemen a biológiai tudományok professzora, kijelentette, teljesen világos, hogy a méheket több csapás is sújtja, és a járművek emissziója csak egy ezek közül.
„Bár nem valószínű, hogy ez az emisszió egymagában ilyen súlyosan érintené a méhpopulációt, a többi stresszel kombinálva, ez lehet az a pont, ahol ‘kicsordulhat a pohár’.
A kutatók most azt vizsgálják meg, vajon a dízelfüst közvetlenül is érinti-e a méhek egészségét.

Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/301220.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s