Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A gondosan leszigetelt épületekben kevés a légcsere

Posted by Suggestor - 2015. november 2. hétfő

Az Environmental Health Perspectives (Környezet-egészségügyi Perspektíva) című folyóiratban jelent meg egy vadonatúj kutatás, amely a légmentesen szigetelt épületekkel kapcsolatos egészségügyi problémákat tárgyalja.
A Harvard Közegészségügyi Egyetem megnézte a ‘zöld’, illetve ‘nem zöld’ épületek egészségre gyakorolt hatását, és azt találta, hogy a beltéri környezet negatív hatással lehet az emlékezési-feladat megoldási (kognitív) funkcióra, ha nem gondoskodnak a levegő megfelelő minőségéről.
Az 1970-es évektől fogva az energiahatékonyság fokozására egyre hatékonyabban szigetelték az épületeket, ami oda vezetett, hogy romlott a beltéri levegő minősége.
A levegő kicserélődésének sebessége a lakásokban körülbelül egy teljes levegőcseréről óránként a töredékére csökkent: óránként 0,1 – 0,2 légcserére.

Ezek az alacsonyabb ventilációs követelmények az 1980-as években a ‘sick building’ (beteg ház) szindrómához vezettek, ami jelentős költséget, termelékenység csökkenést okozott – a beltéri környezeti tényezők romlása miatt bekövetkező egészségtünetek következtében. Ilyen környezet-egészségügyi tényezők voltak a következők: a nedvesség, a szellőzési arány és a vegyi anyagokat kibocsátó, az épületben alkalmazott anyagok következtében létrejövő problémák.

Erre válaszul létrejött a ‘green’ – zöld – épület minősítő rendszer, tervezésben, működtetésben és fenntartásban egyaránt. Bár a zöld minősítésben benne van a természetes átszellőzés, a vegyi anyag- és szennyezőanyag-források számbavétele is, főként az energiahatékonyságra fókuszál.

A zöld épületek a következőkért kapnak ‘jópontot’: az alacsony por-koncentrációért, alacsony nitrogén oxid és illékony szerves vegyület és allergén koncentrációért – de a széndioxid-szint és a légcsere sebessége hiányzik belőlük – az energiahatékonyságra való fókuszálás miatt.

Néhány tény a beltéri szennyezőanyagokról
Az illékony szerves vegyületek (VOCs) a rovarirtó-szerekből, a festékekből, a légfrissítőkből, a tisztítószerekből kerülnek a levegőbe.
A VOC-ok fejfájást, szem- és légzőszervi bántalmakat, központi idegrendszeri, máj- és vesekárosodást és rákot okozhatnak.
Ahhoz, hogy elkerüljük a káros hatásokat, az illó szerves vegyületeket kibocsátó termékeket csak a szabadban és előírás szerint szabad használni.

Ebben a kutatásban a ‘zöld’ épületek tervezésére vonatkozó speciális előírásokat vizsgálták, amelyek befolyásolják a kognitív funkciót, a produktivitás objektív mérésével.

A kutatók mérték 24 résztvevő döntési teljesítményét (különféle szakmákból), mialatt ellenőrzött irodai környezetben dolgoztak.
Hat napon át – miközben a szokásos munkájukat végezték, különböző beltéri környezeti feltételeknek tették ki őket: hagyományosan, relatíve magas VOCs koncentrációnak, ahogyan az az irodákban szokásos anyagokból, berendezésekből kijut a levegőbe, majd ‘zöld’ környezeti feltételeknek, alacsony VOC koncentrációval, ‘zöld+’ feltételeknek, megnövelt légcserével, illetve a légcserétől függetlenül, mesterségesen megnövelt széndioxid szinttel.

A kettős vak kísérletben (sem a résztvevő, sem a kutató nem tudja, ki milyen feltételek között dolgozik), a résztvevők heti három napon át, reggel 9-től délután 3-ig végezték a szokásos munkájukat, két, egymást követő héten át, a véletlenszerűen kijelölt irodákban, azonos környezetben.
Délután 3 órakor másfél órás, standard kognitív tesztet töltöttek ki, ami a menedzsment szintű alkalmazottak hatékonyságát van hivatva mérni, magas szintű döntéshozási teljesítményméréssel. (Stratégiai Management Szimuláció szoftver)
A ‘zöld+’ környezetben dolgozók kognitív teljesítménye a kétszerese volt a hagyományos környezetben dolgozókénak, a csak ‘zöld’ környezetben dolgozóké 61 százalékkal volt magasabb a hagyományos környezetben dolgozókénál.

Amit különösen befolyásolt a környezet: a krízisre adott válaszra 97 %-kal kaptak több pontot a zöld környezetben, és 131%-kal kaptak többet a zöld+ környezetben dolgozók.
A stratégiai kérdésekben még jobban teljesítettek: 183 %-kal jobb a zöld, míg 288 %-kal a zöld+ feladatmegoldása.
Az információ felhasználásra 172 %-kal, illetőleg 299 %-kal kaptak többet a kedvezőbb körülmények között dolgozó munkatársak.

A széndioxidot normálisan nem tekintik közvetlen beltéri szennyezőanyagnak, ennek ellenére a kilenc kognitív funkcióból hétnél csökkent a teljesítmény, amikor a széndioxid-szint elérte a 950 ppm-et..
Ez az érték hivatalosan elfogadható, tipikusnak mondható. Texas 120 iskolai osztályának, például, a 66 százalékában 1000 ppm feletti széndioxid értékeket mértek…

Ez a kutatás a tipikus beltéri irodai környezetet mérte fel. A kutatók felhívást intéznek kutatótársaikhoz, vizsgáljanak meg más környezeteket is: lakásokat, iskolákat, repülőgépeket, ahol az alacsony kognitív funkció és döntéshozás lényeges hatással lehet a teljesítményre, tanulásra vagy a biztonságra.

Allen professzor ezt mondja: „Időnk 90 százalékát beltérben töltjük, és az épület költségének 90 százaléka a benne élőkre megy el, és mégis, a beltéri környezet minősége – és az egészségre, a teljesítményre gyakorolt hatása –  csak másodlagos. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a beltéri környezet minőségének még a szerényebb javítása is mély hatással lehet az ott dolgozók döntési teljesítményére.”

Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/301668.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s