Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Nem is olyan ritka a gyémánt, mint eddig gondoltuk

Posted by Suggestor - 2015. november 4. szerda

„A gyémánt kialakulása a Föld mélyében történik, és valószínűleg sokkal gyakoribb folyamat, mint gondoltuk” – mondja Dimitri A. Sverjensky, a John Hopkins Egyetem professzora. De hozzáférni – drágakő minőségű gyémánthoz – továbbra sem könnyű. Miért?

Először is azért, mert a Föld felszínéhez közeli gyémánt előfordulása – ahonnan ki is lehet bányászni – továbbra is a viszonylag ritka vulkanikus magma-kitörésektől függ, ami fel tudja hozni a mélyből, ahol keletkezett.

Másodszor pedig azért, mert az a gyémánt, amiről itt a kutatásban szó esik, nem ékszernek alkalmas kő, ahhoz túlságosan apró. A legtöbb néhány mikron méretű, szabad szemmel nem is látható, csak mikroszkóppal.

Kémiai modell segítségével Sverjensky professzor és Fang Huang doktorandusz rájöttek, hogy az értékes kövek természetes kémiai reakció eredményeként születnek, egyszerűbben, mint ahogy eddig vélték.

Modelljük azt mutatta, hogy gyémánt akkor keletkezhet, amikor megnő a savasság a víz és a kőzet kölcsönhatásának eredményeképpen.
Az eddigi értelmezés szerint gyémánt a metán oxidációjával vagy a széndioxid redukciójával keletkezik.
Az oxidáció magasabb oxidációs állapotot jelent, vagyis elektron szerzést. A redukció alacsonyabb oxidációs állapotot jelöl, a kettő együtt ‘redox” reakcióként ismert.

„Nehéz volt eddig megmagyarázni, hogy miért megy végbe redox reakció” – mondja Sverjensky, aki az egyetemen a földtudományok professzora. A reakcióhoz különböző típusú folyadékoknak kell áthaladniuk a kőzeten, olyan környezetben, amelyek különböző oxidációs állapotban vannak.

Az új kutatás kimutatta, hogy a víz képes gyémántot létrehozni, ha a pH-ja természetes módon lecsökken, vagyis savasabbá válik, miközben egyik típusú kőzetből egy másikba halad át, magyarázza Sverjensky.

„Minél többet vizsgálódnak az emberek, annál több gyémántot fognak találni, különféle kőzettípusokban. Egyre több környezetben fognak felfedezni gyémántot” – jelentette ki Sverjensky professzor.

Azért kell a kémiai modell, mert fizikailag lehetetlen feltárni azt a hatalmas mélységet, ahol a gyémánt keletkezik: 90 – 120 mérfölddel a Föld felszíne alatt, óriási nyomáson és hőmérsékleten.

A legmélyebb felfedező fúrás eddig csak 8 vagy 9 mérfölddel volt a felszín alatt, mondta.

Ha a kutatás nem is rengeti meg a gyémántpiacot, a folyadékok mozgására rávilágít mélyen a Föld alatt, ami a karbon (szén) ciklust is érintheti, amitől bolygónk egész élete függ.

„A folyadékok az összekötő kapocs a Föld felszíne és mélye között, azért fontos ez” – fejezte be Sverjensky professzor.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-11/jhu-dmn110315.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s